Június 20-án, szombaton 18.30 órai kezdettel a Múzeumok éjszakája idei kiadásának kiemelt sepsiszentgyörgyi eseményeként az Erdélyi Művészeti Központ harmadik emeleti kiállítóterében Szücs György és Bordás Beáta művészettörténészek a művész jelenlétében megnyitják Árkossy István (sz. 1943) Munkácsy-díjas festőművész-grafikus kiállítását. A megnyitó eseményt rendhagyó négykezes tárlatvezetés követi, amelynek keretében maga az alkotó, illetve a tárlat katalógusának előszavát író művészettörténész, Szücs György nyújt szakmai és személyes támpontokat a kiállítás megtekintéséhez.
Árkossy István középiskoláit szülővárosában, Kolozsváron végezte, majd ezután a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola festészeti osztályában kezdte el tanulmányait. Ám érdeklődése irányt váltott, és egy év múltán átment a képgrafikaszakra, ahol 1966-ban diplomázott Feszt László és Andrásy Zoltán tanítványaként. Már egyetemi évei alatt szoros kapcsolatba került a fontosabb erdélyi lapokkal, folyóiratokkal (Utunk, Korunk, Igaz Szó, Napsugár) és néhány könyvkiadóval (Ifjúsági, Dacia, Irodalmi, Kriterion stb.), amelyek rendszeresen közölték illusztrációs és könyvtipográfiai munkáit. Államvizsga után a jeles kolozsvári irodalmi-művészeti hetilaphoz, az Utunk szerkesztőségébe került grafikai szerkesztőként. Amikor 1987-ben családjával végleg Budapestre költözött, már mintegy háromszáz megtervezett kötet került ki kezei közül. Azóta is Budapesten él és alkot szabadfoglalkozású művészként.
„Árkossy az a művész, aki »anyanyelvi« szinten képes elővenni a legkülönfélébb stílusokat, rajzi és sokszorosító technikákat, ahogy azt a téma megkívánja, és aki a széttöredezett világképpel konokul szembeszegezi a művészet csúcsteljesítményeit, a reneszánsz és barokk általa leginkább csodált időszakát, amelyet a szigorú szerzetesi alázattal, ugyanakkor belső művészi hevülettel összeállított Nagymesterek című képsorozat és esszéfüzér dokumentál. Árkossy alaposan ismeri a történelem fény- és árnyoldalait, nem törekszik azonban sem a múltbeli események megszépítésére, sem csupán a tragikus pillanatok kiemelésére. Nem tartja feladatának az ítélkezést, humanista alapállásából azonban következik, hogy szimpátiája az isteni mértéket követő, földi rendet teremtőké, a mindenkori templomépítőké, örök műalkotásokat létrehozóké” – olvashatjuk a tárlathoz tartozó katalógus bevezető tanulmányában.
Tünedező múlt (1994)
A művész rendszeresen részt vett – kolozsvári és magyarországi alkotóként is – országos tárlatokon és nemzetközi biennálékon, triennálékon, számos egyéni kiállítást rendezett bel- és külföldön. 1987 után Budapesten könyvgrafikusi tevékenysége ismét érvényesült, sorra jelentek meg kiadványok a tervezésében, elsősorban a Magyar Napló könyvkiadónál, de címlapjai láthatók a Magvető, a Móra, az Európa, valamint az erdélyi Kriterion Kiadónál megjelent könyveken is.
Munkái megtalálhatók Budapest, Nagyszalonta, Kolozsvár, Szatmárnémeti, Segesvár, Gyergyószárhegy, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely és a kínai Guanlan köz-, illetve magángyűjteményeiben. Köztestületi tagja a Magyar Művészeti Akadémiának, továbbá tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének, a Magyar Grafikusművészek Szövetségének, a Magyar Festők Társaságának, a Magyar Írószövetségnek, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának, illetve a Barabás Miklós Céhnek.
Munkásságát számos díjjal és kitüntetéssel ismerték el, többek között a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével (2018), Munkácsy Mihály- és Szervátiusz Jenő-díjjal (2023), valamint a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével (2023).
Néró felgyújtja Rómát (2019)
Életművében jelentős szerepet kapott az irodalmi jelenlét is, több saját kötete jelent meg Magyarországon, amelyek elsősorban művészeti tartalmakat népszerűsítenek, de írt emlékezéseket és monográfiákat is jeles alkotókról. Számára az esszé irodalmi műfaja lett a meghatározó, írásai, tanulmányai megjelentek a Magyar Napló, a Hitel, a Helikon vagy a Korunk lapokban, folyóiratokban.
A sepsiszentgyörgyi kiállításon több mint hetven festményt és grafikát mutatnak be Árkossy István hat évtizedes alkotói munkásságából. A válogatásban a hetvenes években készített grafikai lapjai mellett a kilencvenes-kétezres években festett művei is helyet kaptak, azon törekvés jegyében, hogy egy-egy alkotói periódust érzékletesen szemléltessenek, és rávilágítsanak arra, hogy műfaji, tematikai és technikai szempontból is mennyire változatos és gazdag a grafikus-festő életműve. A tárlaton néhány olyan grafikai alkotás is szerepel, amelyeket a művész az 52 évvel ezelőtti sepsiszentgyörgyi egyéni kiállításán mutatott be.
A tárlat augusztus 1-ig lesz látogatható az Erdélyi Művészeti Központ nyitvatartási rendje szerint, keddtől péntekig 9 és 17, illetve szombaton 10 és 14 óra között.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
