Hónapok óta rendszeresen bejárt a kovásznai Dr. Benedek Géza Szívkórház udvarára és a környező szállodák területére az a megtermett hím medve, amelyet nemrég a TTS Szálloda közelében lőttek ki a hatóságok. A vadállat kilövése azonban korántsem jelent megoldást: helyébe más jött, ezt keddről szerdára virradó éjszaka lőtték ki ugyancsak a TTS Szálloda mellett. Idén már ez volt a negyedik. Gyerő József polgármester szerint a medvekérdés már rég nem egyedi incidens, hanem rendszerszintű probléma, amelyre az állam továbbra sem talál megfelelő választ.
Visszajáró medvék
A városvezető elmondása szerint a kilőtt hím medve hónapokon át szinte zavartalanul mozgott a szívkórház, a Clermont és a TTS Szálloda, valamint a kempingtábor környékén. A vadállat nem csupán éjszaka jelent meg: fényes nappal is feltűnt az emberek között, rendszeresen kutatott a kukákban turisták által hátrahagyott élelmiszer-maradékok után, felborogatta a padokat és asztalokat.
Többször próbálták elriasztani petárdákkal és hanghatásokkal, ám az állat idővel teljesen elveszítette félelmét az embertől. Ha elhajtották, néhány óra múlva, de legkésőbb másnap ismét megjelent ugyanazon a környéken. Végül a TTS Szálloda közvetlen szomszédságában sikerült elejteni, miközben a közelben rendezvény zajlott – ez is jól érzékelteti, mennyire közel került a probléma a mindennapi élethez.
A szálloda mellett bő egy héttel ezelőtt kilőtt medve helyébe más jött, ezt szerdán hajnalban két órakor lőtték meg bejelentés nyomán. A polgármester szerint tévedés volna azt hinni, hogy a probléma ezzel megszűnt. Továbbra is rendszeresen érkeznek bejelentések a fürdőváros több pontjáról is: a Pakó-hegyről és a Mész-patak környékéről folyamatosan jelzik a lakók a medvék jelenlétét. „A város minden részéből érkeznek panaszok. Az emberek félnek, aggódnak, és teljes joggal tartanak attól, hogy előbb-utóbb emberéletben vagy az egészségben is kár esik. Ez a helyzet már nem kezelhető megfelelően azokkal a jogi eszközökkel, amelyek jelenleg rendelkezésünkre állnak” – mondta lapunknak Gyerő József.
Az utóbbi napokban a Mihai Eminescu utca 22. szám alatt lakó Ana Enea és lánya, Elena udvarában garázdálkodott egy medve. A 77 éves asszony elmondása szerint a vadállat a Mész-patak irányából hatolt be a portára, összetörte a kerítést és a tyúkólat, a baromfiállományból pedig tizenöt szárnyast pusztított el. Hasonló panaszok szinte naponta érkeznek a városházára, ami a polgármester szerint jól mutatja, hogy a medvék jelenléte már nem elszigetelt jelenség.
A kovásznai Dr. Benedek Géza Szívkórház udvarán élelmet kereső medve. Fotó: Bodor János
Négy kilövés két hónap alatt
A szerdán hajnalban elejtett nagyvad két hónap alatt a negyedik medve, amelyet a fürdővárosban kilőttek. Korábban – május elején – a szívkórház udvarán ejtettek el egy példányt, egy másik állatot pedig a kempingtábor és a tündérvölgyi piknikezőövezet közelében lőttek meg, a már említett nagy hímet pedig a TTS Szálloda mellett.
Mindez azonban inkább a helyzet súlyosságát mutatja, mintsem valamiféle megoldást körvonalazna. A városvezetés tapasztalatai szerint ugyanis a medvék száma nem csökken, a bejelentések pedig egyre gyakoribbak. Míg korábban ritka és rendkívüli eseménynek számított, ha medvét láttak a településen, ma már szinte nincs olyan hét, hogy ne érkezzen akár több riasztás is.
Amikor a sürgősség mindennapossá válik
Gyerő József szerint éppen ez mutatja leginkább, hogy a jelenlegi rendszer nem működik. „A sürgősségi helyzet elvileg egy kivételes, rendkívüli esemény. De hogyan lehet sürgősségi esetnek nevezni valamit, ami mindennap megtörténik? Egy tűzeset rendkívüli esemény. Az, hogy naponta több helyről érkeznek medveriasztások, már nem rendkívüli, hanem mindennapos jelenség” – fogalmazott.
A polgármester szerint az állam továbbra is sürgősségi esetként kezeli azt, ami valójában tartós és rendszerszintű probléma. A jogi környezet, a beavatkozási protokoll és az intézményi rendszer egy-egy elszigetelt eset kezelésére alkalmas, nem pedig olyan helyzetekre, amikor naponta többször is medvék jelennek meg lakott területen.
A városházára folyamatosan érkeznek a panaszok, a polgármester és az alpolgármester pedig gyakran éjszakánként is kénytelen részt venni a helyszíni beavatkozásokban. „Nappal a polgármesteri hivatalban dolgozunk, éjszaka pedig medvézni járunk. Azon gondolkodunk, hol állítsunk lest, hol bukkan fel legközelebb a medve, mert annyi helyen jelenik meg, hogy előre lehetetlen megjósolni. Ez nem normális állapot” – fakadt ki az elöljáró.
A tündérvölgyi kempingtábor közelében fürdővendégek figyelnek egy medvét, miközben a helyszínen a hatóságok ügyelnek a biztonságra. A nagyvadak megjelenése a kovásznai üdülőövezetben mára szinte mindennapos jelenséggé vált. Fotó: Bodor János
Lövések kórházak és szállodák között
A jelenlegi rendszer egyik legnagyobb veszélyét éppen abban látja, hogy a beavatkozások nem az erdőben, hanem lakott területen történnek, a vadőröknek, állatorvosoknak, csendőröknek és a sürgősségi bizottság tagjainak gyakran autók, lakóházak, szállodák vagy éppen a szívkórház közvetlen közelében kell intézkedniük. „A jelenlegi beavatkozási rendszer önmagában is veszélyes. A vadásznak lakóházak, autók, bokrok, szállodák vagy akár a szívkórház közelében kell döntenie arról, hogy leadhat-e egy lövést. Ha a medve rossz irányba mozdul, ha emberek vannak mögötte, vagy egy jármű kerül a lövés vonalába, azonnal kritikus helyzet alakulhat ki” – figyelmeztetett.
A polgármester emlékeztetett: az országban már több olyan eset is történt, amikor sérült vagy sarokba szorított medve rátámadt a beavatkozó csapat tagjaira. „A megsebesített medve különösen veszélyes. Nem feltétlenül ott okoz tragédiát, ahol meglövik/megsebzik, hanem akár kilométerekkel távolabb. Ezért rendkívül nagy a felelősség minden ilyen beavatkozásnál” – hangsúlyozta.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy sokszor a szükséges csendőrségi egység sem érkezik meg időben. Mire minden feltétel teljesülne a beavatkozáshoz, a medve gyakran eltűnik a helyszínről, és kezdődik minden elölről.
Az állam rossz helyen keresi a megoldást
Gyerő József szerint a probléma gyökere az, hogy az állam nem az erdőben, hanem a településeken próbálja kezelni a medvekérdést. „Lehet, hogy az erdőben vadvédelem címén védjük a medvéket, holott éppen az erdőben kellene történnie a megfelelő állománykezelésnek, vadgazdálkodásnak, a megelőző és beavatkozó intézkedéseknek. Ha lenne lehetőség az állomány szakszerű szabályozására, kevesebb medve jönne be a lakott területekre. Mivel azonban erre nincs megfelelő eszköz, a medvék bejönnek a városba, és itt már sürgősségi helyzetként kell kezelni a problémát” – vélekedett. Úgy véli, a jelenlegi gyakorlat csak a következményeket kezeli. A veszélyhelyzet kialakulása után avatkozik be, akkor, amikor az állatok már megszokták az ember közelségét és rendszeresen visszajárnak a településekre. „Önmagában nem vitatom, hogy szükség van a sürgősségi beavatkozás lehetőségére. Jó, hogy létezik ez az eszköz. De kivételes helyzetekre találták ki, nem pedig egy rendszerszintű probléma kezelésére. A medvekérdés ma már rendszerszintű probléma, amit ezzel a módszerrel nem lehet megoldani. Nem megfelelő azért sem, mert a döntést a polgármesternek kell meghoznia, és azért sem, mert a beavatkozás lakott területen történik. Ez nem alkalmas arra, hogy hosszú távon kezelje a helyzetet” – mondta el.
Szerinte az állam ezzel lényegében lemondott arról, hogy rendszerszinten kezelje a problémát. „Az állam gyakorlatilag feladta saját polgárainak védelmét. Az alkotmány és a törvények szerint az emberi élet védelme alapvető kötelesség, mégsem létezik olyan rendszerszintű megoldás, amely valóban kezelné ezt a problémát” – fogalmazott.
A 77 éves Enea Ana azt mutatja, hol törte át a kerítést a medve, mielőtt bejutott az udvarra és elpusztította a baromfiállomány egy részét. Fotó: Bodor János
A fürdőváros jövője is tét
A medvekérdés nemcsak közbiztonsági, hanem gazdasági probléma is. Kovászna idegenforgalma jelentős részben a gyógyturizmusra épül, a város szállodái és gyógyintézményei évente több ezer vendéget fogadnak. A polgármester szerint egyre több turista aggódik a medvék jelenléte miatt, és sokan már a foglalás előtt érdeklődnek a helyzetről. A gyakori riasztások, a közösségi médiában terjedő felvételek és a rendszeres hatósági beavatkozások hosszú távon a város idegenforgalmát is veszélyeztethetik.
Mindeközben a medveállomány tovább növekszik. A szaporulat évről évre gyarapítja az egyedszámot, miközben a rendelkezésre álló élettér nem bővül. A következmény: egyre több, lakott területre tévedő vadállat és egyre több konfliktus. „Ha ez így megy tovább, és nem lesz semmilyen rendszerszintű megoldás, öt év múlva már gumicsizmát húzhatunk és reggeltől estig a medvék után járhatunk. Tíz éve vagyok polgármester, látom, hogyan sokszorozódtak meg a panaszok. Ma már nemcsak éjszaka, hanem nappal is vonulunk a riasztásokhoz. Ha nem változik semmi, ez a probléma teljesen maga alá fogja gyűrni a településeket” – figyelmeztetett a polgármester.
Ami néhány évvel ezelőtt még ritka és rendkívüli eseménynek számított, mára a mindennapok részévé vált Kovásznán. A kérdés már nem az, hogy feltűnik-e újra egy medve a városban, hanem az, hogy sikerül-e még időben olyan megoldást találni, amely visszaállítja az emberek biztonságérzetét és a fürdőváros megszokott rendjét.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
