Hiánypótló tárlat révén ismerhetik meg az érdeklődők a Székely himnusz, azaz Csanády György és Mihalik Kálmán művének történetét, annak megszületését, illetve himnusszá válását. A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum (SZNM) udvarán tegnap délután nyitották meg a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár közös kiállításának utazó tablóváltozatát, amely a székely közösség egyik legfontosabb jelképéről nyújt átfogó képet, érintve egyebek között annak történelmi és kulturális hátterét.
A ragyogó napsütésben megtartott eseményen a házigazda Sztáncsuj Sándor József régész-muzeológus köszöntötte az érdeklődőket, illetve a tárlatot megnyitó Németh Zsolt magyar országgyűlési képviselőt, Kása Csabát, a tárlat kurátorát, valamint Tamás Sándort, Kovászna megye tanácsának elnökét. Beszédében rámutatott, a Székely Nemzeti Múzeum nem csupán tárgyakat őriz, hanem olyan történeteket is mesél, amelyek segítenek megérteni azt, kik voltunk és vagyunk, mit szeretnénk szellemi hozományként továbbadni a következő nemzedéknek. Úgy vélte, a Székely himnusz története is hasonló történet: egy vers és egy dallam találkozásából született alkotásé, amely az évtizedek során jóval több lett önmagánál, a közösségi összetartozás és a megmaradás jelképe, amelyhez sorsfordító pillanatok kötnek, és amely ma is élő része közösségünk mindennapjainak, ünnepeinknek. Kiemelte, a tablókiállítás által a látogatók a jól ismert dallam mögött felfedezhetik azokat az embereket, eseményeket és történelmi környezetet is, amely életre hívta ezt a jelképet.
Németh Zsolt örömét fejezte ki, hogy „egy nemzeti jelkép kiállítása egy nemzeti jelképben, a csodálatosan megújult Székely Nemzeti Múzeumban valósulhat meg”. Rámutatott, a Székely himnusz Budapesten született 1921-ben, mint mondta „jó ezt így megőrizni emlékezetünkben, hogy a történelmi Nagy-Magyarország közös termése volt a Székely himnusz megszületése”, melyhez hozzákapcsolódott Trianon tragédiája is. Ennek kapcsán idézte fel, hogy azok a fiatalok, akik nem fejezhették be egyetemi tanulmányaikat anyanyelvükön Erdélyben, nagy számban kényszerültek Magyarországra menni, és sokan közülük ott is ragadtak. Létrehozták a Székely Egyetemisták és Főiskolai Hallgatók Egyesületét (SZEFHE), melynek himnuszát a hallgatók egyike, Csanády György írta, dallamát pedig Mihalik Kálmán alkotta meg.
Németh Zsolt kitért arra is, hogy a Székely himnusz „nagy újjászületése” a nyolcvanas évek végére tehető, amikor tízezrek menekültek a Ceaușescu-diktatúra elől, előbb Magyarországra, majd tovább. Személyes történetet is megosztott: édesapja, Németh Géza református lelkipásztor ekkor hozta létre a Magyarországon máig létező Erdélyi Gyülekezetet, amely fogadta ezeket a menekülteket, akik az istentiszteleteken összekapaszkodva, kezüket magasba emelve énekelték a Székely himnuszt, amely álláspontja szerint „így lett a rendszerváltozás ikonográfiájának nélkülözhetetlen összetevője”.
A megnyitót követően Kása Csaba kurátor tartott tárlatvezetést az érdeklődőknek. A Székely himnusz történetét ismertető tablókiállítás augusztus 16-ig látogatható a múzeum udvarán.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.