XXII. Kommandói falunapokKőbe és vasba írt kilencven esztendő

2026. augusztus 4., kedd, Közélet

Huszonkettedik alkalommal rendezték meg a Kommandói Falunapokat. A kétnapos ünnepség idén túlmutatott a hagyományos mulatságon: a fenyvesek közé épült település községgé nyilvánításának kilencvenedik évfordulójára emlékezett. A központi mozzanat a község múltjának és összetartásának emléket állító alkotás felavatása volt, amelyet versenyek, gyermekprogramok, kulturális műsorok és esti mulatságok kereteztek.

  • A szerző felvételei
    A szerző felvételei

Kilenc évtized a hegyek között

Az augusztusi napsütésben ünneplőbe öltözött Kommandó központjában helyiek és meghívott vendégek gyűltek össze. A zászlókkal felsorakozó fiatalok és a meghívottak előtt leplezték le a község kilencvenéves fennállásának emléket állító alkotást.

Jelen voltak Kommandó testvértelepüléseinek küldöttségei, mintegy tizenhat polgármester, Henning László és Gáj Nándor megyeitanács-alelnökök, Kovács Ödön megyemenedzser, Ráduly István prefektus, továbbá az egyházak és a brassói zsidó közösség képviselői. Közreműködött a 109. számú cserkészcsapat, Szabó Mária pedig Wass Albert Üzenet haza című versét szavalta el.

Kocsis Béla polgármester arra emlékeztetett, hogy Kommandó története elválaszthatatlan az erdőtől, a faipartól és azoktól, akik munkájukkal felépítették a települést. A kezdeti munkástelepből rendezett hegyi közösség, majd önálló község alakult ki, lakói pedig a nehéz körülmények között is otthont teremtettek és továbbadták a szülőföld szeretetét.

 

 

Külön szólt Horn Dávid faipari vállalkozóról, Kommandó alapítójáról. Kezdeményezésére épültek ki a fűrésztelepek, a keskeny nyomtávú erdei vasút és az európai hírű Sikló. Felidézte: Temesvár után Gyulafalva és Kommandó Erdély első villamosított települései közé tartozott. Az időseknek az átadott örökséget köszönte meg, a fiatalokat pedig arra biztatta, hogy hittel és bátorsággal építsék tovább Kommandó jövőjét.

Ráduly István prefektus a dolgos, becsületes közösséget méltatta. Mint mondta, ha Horn Dávid ma végigsétálna Kommandó utcáin, aligha ismerne rá az egykori telepre, annak azonban bizonyára örülne, hogy a helység él, fejlődik, és lakói bíznak a jövőben. A faluturizmus erősödésére is kitért, és arra intette a helyieket, hogy megfontoltan döntsenek földjeik, telkeik eladásáról, mert a következő nemzedékeknek még szükségük lehet erre az örökségre.

 

Kövek, sínek és az ég felé vezető létra

Az emlékmű alkotója, Kövér György gidófalvi szobrász szerint a mű első pillantásra csupán néhány kőből és vasdarabból áll, jelentése azonban jóval túlmutat az anyagokon. A kőlapok ugyanabból a csíki andezitből készültek, amelyből Horn Dávid szobrának talapzata is. Wass Albert sorát idézve hangsúlyozta: „A kő marad” – ezért az anyag a kitartás és a helytállás jelképe.

Az alkotás központi eleme a nagyobb alapkő, tetején tizenkét ágú napmotívummal, amely fűrészlapként is értelmezhető, felidézve Kommandó faipari múltját. Mellette hat kőlap áll a település történetének fontos évszámaival. A feliratok az 1769-es első katonai térképes említéstől az 1888-as villamosításon, az 1889-es településalapításon és az 1890-ben átadott kisvasúton és Siklón át az 1936-os községgé nyilvánításig vezetik végig a látogatót. Az egyik kő az 1924-es állapotot is megörökíti: akkor hat fűrészüzem, öt iskola, kaszinó, gőzfürdő és mozivetítés szolgálta a mintegy hétszáz lakosú települést.

A hullámzó vonalban elhelyezett kövek az idő múlását érzékeltetik, félkörük az emlékezés terét jelöli ki. A harmadik meghatározó elem a létra, amely egyeseknek fenyőfát, másoknak Jákob ég és föld között vezető létráját idézheti. Kövér György szerint Horn Dávid is álmot látott, amikor a rengetegben fejlődő települést és gyárakat képzelt el, majd álmát munkával valósággá tette.

 

 

A létra kilenc foka a községgé nyilvánítás kilencvenedik évfordulójára utal, anyaga eredeti vasúti sín. A sínek régen eltörtek, de mindig megjavították őket. A közösség nem állt tanácstalanul a baj előtt: megoldást keresett, kalákát szervezett, és közösen dolgozott tovább. „A kommandói emberek sem problémákat, hanem megoldandó helyzeteket látnak” – fogalmazott a szobrász. Úgy vélte, amíg ez a szemlélet él, Kommandónak van jövője.

Az alkotó megköszönte Kocsis Béla polgármester szervezőmunkáját, továbbá Béni János alpolgármester, Berszán Imre, András Zsolt, Kerekes Gábor és Horváth József közreműködését.

 

Lóerő a Nagy-Bászka völgyében

A falunapok szombaton a hagyományos rönkhúzó versennyel kezdődtek. A Nagy-Bászka völgyében kijelölt pálya köré már délelőtt sokan gyűltek, hogy lássák a megfeszülő hámokat, a súlyos rönknek nekirugaszkodó lovakat és a hajtók küzdelmét. A helyiek mellett Brassó, Beszterce, Fehér, Prahova, Szeben és Suceava megyéből is érkeztek fogatok.

A több tucat résztvevő négy kategóriában mérte össze erejét. A kisebb lovak egyes fogatainál a Prahova megyei Alexandru Alin győzött, második lett a barcarozsnyói Sebi Cristolovean, harmadik a besztercei Oprea Alexandru. A nagy lovak egyes fogatainál a barcarozsnyói Alexandru Veleanu végzett az első helyen, megelőzve a suceavai Bercheva Iacobot és a gyulafehérvári Dîrzu Dorint.

A kisebb lovak kettes fogatainál ismét Alexandru Alin bizonyult a legjobbnak, mögötte a suceavai Oprea Sidor Alexandru és a Prahova megyei Victor Gabriel végzett. A nagy lovak kettes fogatainál Alexandru Veleanu győzött, Bercheva Iacob lett a második, Cricovean Constantin a harmadik, Spleșoiu Trinel pedig a negyedik. A felkészített lovak teljesítménye a régi erdei munka világát és a mai sportversenyek izgalmát idézte. A versenyt Tusa Levente helybéli lóidomár szervezte.

 

Kommandó a magasból

Szombat estére a versenypályák zaja koncertzenének és falunapi forgatagnak adta át a helyét. A legnépszerűbb programnak a hőlégballonozás bizonyult: sokan vártak arra, hogy néhány percre a házak, kertek és fenyvesek fölé emelkedjenek. A magasból feltárult a hegyek közé simuló település és a környező erdők koszorúja. Közben a színpadon Agárdi Szilvia adott koncertet, a napot pedig zenés mulatság és hatalmas tábortűz zárta.

 

Fűrészporban dőlt el a verseny

Vasárnap a favágó verseny vette át a főszerepet. Az önkormányzat és a Husqvarna láncfűrészeket forgalmazó Saigon Kft. közreműködésével megszervezett erőpróbán a versenyzők gyorsaságukat, pontosságukat és szakmai tudásukat mérték össze. Dübörögtek a motorfűrészek, csattantak a fejszék, a nézők pedig minden jól sikerült mozdulatot tapssal jutalmaztak.

 

 

A versenyben a Bracovex csapata – Lazăr Viorel és Argăseală Ciprian – győzött 5,24-es eredménnyel. Második lett az Eurocov a Debreczi Róbert–Debreczi Sándor összeállításban 5,59-cel, harmadik az Intertrans Olaru Nicolae és Oltean Ioan párosával 6,04-gyel. A Kárpátköb csapata – Tusa Levente és Fejér Arnold – 6,10-es idővel a negyedik, Dobra Géza és Simon Lajos párosa pedig 6,25-tel az ötödik helyen végzett.

A nap folyamán fejsze- és capinahajítást, minifocit, gyermek- és néptáncműsorokat is tartottak. A rendezvény esti zenés programmal, majd tűzijátékkal ért véget.

 

Továbbépülő örökség

A huszonkettedik falunap egyszerre mutatta meg Kommandó múltját és jelenét. Az emlékkövek, a régi sínekből emelt létra, a lovas és favágó erőpróbák ugyanannak a közösségnek a történetét őrzik, amely az erdőből teremtett megélhetést, a nehéz helyzetekben pedig rendre megtalálta a továbbvezető utat.

A kilencfokú létra mögött kilencven esztendő áll. A következő fokokat már a mai kommandóiaknak és az utánuk következőknek kell hozzáépíteniük – ugyanazzal a munkával, kitartással és összefogással, amelyből a fenyvesek között egykor település, majd község született.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint hogyan szerepel majd a SuperLigában az egy év után visszatérő Sepsi OSK?










eredmények
szavazatok száma 1212
szavazógép
2026-08-04: Élő múlt - :

Ezeréves szálak találkozása Torján (Emlékkonferencia Apor Péter születésének 350. évfordulóján)

Torja közössége, valamint Erdély számos településéről érkező vendégek tudományos és kulturális emlékkonferenciával tisztelegtek altorjai báró Apor Péter (1676–1752) előtt születésének 350. évfordulója alkalmából május 31-én. A rendezvény különleges jelentőségét tovább erősítette, hogy Apor Pétert számos ma élő erdélyi nemesi család is közös ősének tekinti, így az emléknap nemcsak a kiemelkedő 18. századi történetíró és közéleti személyiség munkásságának szólt, hanem egy ma is élő családi és kulturális örökségnek is. A konferenciát megelőző napon a RoyChowdhury-Apor lányok lovasíjász-bemutatóval idézték fel az ősi magyar lovas íjászat hagyományát, végigvágtatva az Apor-kúria előtt. 
2026-08-04: Közélet - Demeter Virág Katalin:

Ahol eggyé válhatunk a természettel (Erdei iskola Bálványos térségében)

A természet megismerésére, a környezetvédelem fontosságának tudatosítására kíván lehetőséget biztosítani a Vinca Minor Egyesület által Sepsibükszád felett létesített erdei iskola, melynek udvara és környezete rendezésére, kialakítására kalákát hirdettek. Az előző napokban a helyszínen mintegy félszázan dolgoztak, határon túlról érkezők mellett helyi önkéntesek is bekapcsolódtak a közös munkába.