Erdei iskola Bálványos térségébenAhol eggyé válhatunk a természettel

2026. augusztus 4., kedd, Közélet

A természet megismerésére, a környezetvédelem fontosságának tudatosítására kíván lehetőséget biztosítani a Vinca Minor Egyesület által Sepsibükszád felett létesített erdei iskola, melynek udvara és környezete rendezésére, kialakítására kalákát hirdettek. Az előző napokban a helyszínen mintegy félszázan dolgoztak, határon túlról érkezők mellett helyi önkéntesek is bekapcsolódtak a közös munkába. 

  • Mesemondó hely a fák alatt. A szerző felvételei
    Mesemondó hely a fák alatt. A szerző felvételei

A Para Zoltán által vezetett egyesület néhány éve vásárolt területet a Sepsibükszád és Bálványos  közötti útszakasz mentén azzal a céllal, hogy ott erdei iskolát hozzon létre. Elképzelésük a tervezést, majd két és fél évnyi engedélyeztetési folyamatot követően kezdett el körvonalazódni, saját és pályázati források felhasználásával láttak hozzá a munkához, a bekerített területen faburkolatú lakókonténereket helyeztek el, a természet játékos megismerését biztosító terület rendezése a Herczeg Ágnes tájépítész, illetve a magyarországi Ars Topia Alapítvány által meghirdetett kaláka révén kezdődhetett el.

Látogatásunkkor, péntek délután sokan dolgoztak a patakmederben, az erdős domboldalon, az esőzések nyomán kialakult tavacska szomszédságában és az erdei iskola udvarán egyaránt, a munkálatok során hagyományos, a tájra jellemző építőanyagokat hasznosítottak. A természet által körülölelt terepen Para Zoltán kalauzolt végig, aki elmondta, ez a kaláka nem csak a közös munkáról szólt, az építkezésen túl lényeges volt, hogy „tartalmat, színt, formát, lelket adjunk a helynek”.

Tájépítész- és építészhallgatók, mérnökök, de más szakmabeliek is segítették őket ebben, részben visszajárók, a korábbi székelyföldi fürdőépítő kalákák önkéntesei immár családjaikkal együtt, de új résztvevők, valamint helyiek, jó barátok csatlakoztak a csapathoz. A patak mentén vizes és száraz játszótér kialakítása volt a cél, míg az erdős oldalon kaviccsal leszórt ösvényt hoztak létre, ennek mentén több tematikus pontot kijelöltek, paddal ellátott pihenőhelyet, lépcsőket építettek. Para Zoltán szerint ez a terület dendrológiai bemutatókra alkalmas, de erdőgazdálkodásról, geológiáról, talajtanról szintén lehet majd itt mesélni, és a gerendákból készült, találóan madárlesnek elnevezett építmény is minden bizonnyal sok gyermeket csábít majd, hogy mászótoronyként vegyék használatba.

 

 

Egy hatalmas fa tövében mesemondáshoz kiválóan alkalmas sziget épült, a közeli, zuzmóval, mohával borított kőomladék, illetve az erdőtakarítást követően kupacba rakott száraz ágak szintén oktatási célt szolgálnak. „Utóbbinál a korhadás révén mutatkozhat meg az erdő bontó szerepe, de akár kis élőlények lakóhelye is lehet, illetve sok egyéb tudnivalóról mesélhetünk ott a gyermekeknek” – magyarázta Para Zoltán. Hozzáfűzte, csak az irányvonalat kívánják megadni, bíznak abban, hogy a látogatók maguk fedezik fel a környezetet.

Az udvaron közösségi tér kialakítása a cél, egy filagória megépítését tervezik, nem messze tőle jelölték ki a meteópontot egy kisebb előadótérrel, ahol az erre a célra felállított kis házikóban analóg mérőműszereket is elhelyeznek a későbbiekben. Az esőzések nyomán egy időszakos tavacskával, vizes élőhellyel gyarapodtak, föléje hidat építettek, amely az elképzelések szerint átkötő lesz az erdős oldal felé, ugyanakkor előadótérként is szolgál majd.

Para Zoltán úgy fogalmazott, teljes lélekkel hisz a környezetvédelmi nevelésben, ez lehet a Vinca Minor Egyesület további útja. Kiemelte: nem az volt a cél, hogy a kaláka idején elkészüljön a teljes terepmunka, hiszen ehhez több időre van szükségük, sokkal inkább a kaláka hozadéka volt számukra lényeges, hogy megmutatták a követendő irányt „színben, formában, elhelyezésben is”. A hátralévő munkát befejezzük a családdal – fűzte hozzá.

A szombat este zárult kaláka eredményeként igényes, a tájhoz illő kis terek születtek, ahol a következőkben játékos, kulturált környezetben tanulhatnak a gyermekek, közvetlenül, mintegy eggyé válva az erdővel.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint hogyan szerepel majd a SuperLigában az egy év után visszatérő Sepsi OSK?










eredmények
szavazatok száma 615
szavazógép
2026-08-04: Közélet - Bodor János:

Kőbe és vasba írt kilencven esztendő (XXII. Kommandói falunapok)

Huszonkettedik alkalommal rendezték meg a Kommandói Falunapokat. A kétnapos ünnepség idén túlmutatott a hagyományos mulatságon: a fenyvesek közé épült település községgé nyilvánításának kilencvenedik évfordulójára emlékezett. A központi mozzanat a község múltjának és összetartásának emléket állító alkotás felavatása volt, amelyet versenyek, gyermekprogramok, kulturális műsorok és esti mulatságok kereteztek.
2026-08-04: Jegyzet - Pálmai Tamás:

Aszály (Békési levelek)

Kicsit lebutítva az aszály olyan időszakot jelent, amikor az éghajlattól elvárhatóhoz képest sokkal kevesebb csapadék esik, a magas hőmérséklet miatt a talaj párolgási vesztesége jelentősen megnő. Időtartama akár évekig is eltarthat, szélsőséges esetben pedig tömeges elvándorlást is okozhat. Magyarországon egyre gyakrabban fordul elő aszály. A legnagyobb 1863-ban volt, amikor az Alföld legnagyobb részén nemcsak termés nem volt, hanem sok haszonállat is elpusztult, éhínség tört ki.