TusványosHárom megye, egy jövő?

2026. augusztus 7., péntek, Közélet

A három székelyföldi megye előtt álló kihívásokról és a térség hosszú távú fejlődésének feltételeiről beszélgetett Tamás Sándor, Bíró Barna Botond és Péter Ferenc Tusványoson. A megyeitanács-elnökök egyetértettek abban, hogy a térség jövője a fiatalok itthon tartásán, a tudásba történő befektetésen, valamint az erős helyi közösségeken múlik.

  • Három megye. Egy jövő? címmel tartottak beszélgetést Tusványoson. A szerző felvétele
    Három megye. Egy jövő? címmel tartottak beszélgetést Tusványoson. A szerző felvétele

Személyesebb hangvételű kérdésekkel indult a három székelyföldi megyeitanács-elnök tusványosi beszélgetése, amelyet Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke moderált. A panel első felében Kovászna, Hargita és Maros megye önkormányzatainak vezetői egyebek mellett pályafutásuk legnehezebb időszakairól is beszéltek. Ebben a kontextusban Tamás Sándor a 2010-es megszorítások időszakát idézte fel, amikor egy kormányzati döntés következtében csökkenteni kellett a béreket és búcsút kellett venni számos alkalmazottól. Bíró Barna Botond egyebek mellett a parajdi bányakatasztrófa következtében kialakult válsághelyzet kezelését említette a legnagyobb kihívásként, Péter Ferencnek pedig a Transilvania Motor Ring befejezése, illetve a marosvásárhelyi repülőtér megmentése jelentette a legnagyobb megpróbáltatást.

A beszélgetés egyik központi témája a térség jövője volt. Arra a kérdésre, hogy mi lenne az első lépés, ha újjáépíthetné Székelyföldet, Maros Megye Tanácsának elnöke kiemelte: olyan szállítási és gazdasági infrastruktúrát kellene biztosítani, amely itthon tartja a fiatalokat. Szerinte fontos előrelépést jelentene, ha Szovátát és Csíkszeredát – Székelyudvarhely érintésével – összekötné egy gyorsforgalmi út. Ugyanakkor ha valamibe befektethetne, az mindenképpen a tudás lenne – fogalmazott Péter Ferenc –, hogy a fiatalok felkészültek legyenek és fel tudják venni a harcot a gazdasági kihívásokkal.

Ugyanerre a kérdésre válaszolva Hargita Megye Tanácsának elnöke leszögezte: Székelyföldet nem kell újjáépíteni, az alapok már adottak. A térséget nem a politika építette, viszont segíteni tudja az építkezésben, ha a vezetői jó döntéseket hoznak. Amit erősíteni kell, az a kohézió és a közösségi önbecsülés – hangsúlyozta Bíró Barna Botond –, mert Székelyföldön komoly szakmai és intellektuális erő van.

Kovászna Megye Tanácsának elnöke egy újabb kérdésre válaszolva rámutatott: az önkormányzatok ezer szállal kötődnek a Bukarestben meghozott centralizált és észszerűtlen döntésekhez, ami nagyban megnehezíti a dolgukat. Péter Ferenc ehhez kapcsolódóan kiemelte: a jelenlegi bürokratikus rendszer kész csőd, gyakran óriási összegeket veszítenek el különböző projekteknél, mert a bürokrácia miatt kifutnak a határidőből. Ennek is köszönhető, hogy ugyanazok a beruházások Romániában évekkel tovább tartanak, mint más európai országokban.

A beszélgetés végén feltett villámkérdések során a három tanácselnök egyetértett abban, hogy a fiatalokat ma már elsősorban életminőséggel lehet itthon tartani, nem pusztán pénzzel, és abban is megegyeztek, hogy a következő évtized legjobb befektetése a tudás lesz. Ugyancsak közös álláspont volt, hogy Székelyföld jelentős turisztikai lehetőségeket rejt, amelyeket még mindig nem használunk ki eléggé.

A beszélgetés végén mindhárman optimista jövőképet vázoltak fel. Péter Ferenc a technológiai fejlesztések és új turisztikai beruházások felgyorsulását vetítette előre, Bíró Barna Botond szerint a következő tíz év sikere azon múlik, hogy a közösség mennyire tudja támogatni saját tagjait, Tamás Sándor pedig úgy vélte, hogy Székelyföld tíz év múlva is Európa egyik legbiztonságosabb és legzöldebb térsége lehet, ha közösségeinek sikerül megőrizniük erejüket és önbizalmukat.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint hogyan szerepel majd a SuperLigában az egy év után visszatérő Sepsi OSK?










eredmények
szavazatok száma 515
szavazógép
2026-08-07: Kultúra - :

Törés (Ladik)

Méregzöld, zúgó kavargás. Iszapszagú, nedves káosz. A vér vas-íze a számban. Levegőbuborékok vad forgataga mindenfelé. A szemem sarkából látom, ahogy a napfény áttetszik a mérgeszöld vízen, világos csíkokat hasítva belé és igazgyöngyökké varázsolva az ezernyi levegőbuborékot, melyek versenyt futva igyekeznek fel, fel egyre magasabbra, vissza a levegőre, hisz ott a helyük…
2026-08-07: Mi, hol, mikor? - :

Mi, hol, mikor?

Előadás Sepsiszentgyörgyön
A sepsiszentgyörgyi Vadászati és Természettudományi Múzeumban ma 18 órától Sramkó Gábor tart előadást A turul nyomában Mongóliában címmel. Sramkó Gábor (Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, egyetemi adjunktus) több éve végez kutatásokat Közép-Ázsia országaiban, elsősorban Kazahsztánban és Mongóliában. Munkájának középpontjában a sztyeppei élővilág evolúciós eredetének feltárása áll. Kutatásai során kiemelten foglalkozik a kerecsensólyommal, amelyet a hagyomány szerint a legendák turulmadarával azonosítanak. Az előadás során a résztvevők megismerhetik a kutatás hátterét, valamint izgalmas úti beszámolót hallhatnak arról, hogyan zajlott a „turulból” származó genetikai minták begyűjtése Mongóliában, és milyen tudományos, illetve terepi kihívásokkal járt ez a különleges expedíció.