Nagy D. István
Szakállas megállapításnak tűnhet, attól még sajnos igencsak helytálló: a stratégiainak számító közszolgáltatások, állami vállalatok között van pár nagybeteg, és a román állam hosszú évek óta nem találja a gyógyírt az egyre inkább elhatalmasodó nyavalyákra. Az egyik ilyen mostanra már krónikus kóroktól szenvedő ágazat a vasúti személyszállítás.
Stílusosan szólva a teljes ágazat menetrendszerűen félévente válságos állapotba kerül, folyamatos pénzügyi patthelyzetekkel kell megküzdenie, és rendszeresen ott lóg felette Damoklész kardjaként a teljes leállás réme. Nincs ez másként most sem, az állami vasúttársaság alkalmazottjait tömörítő szakszervezet hétfőn kongatta meg a vészharangot, miszerint a források hiánya, a körbetartozás és más pénzügyi nehézségek miatt nagyon is valóságos forgatókönyvvé válhat a vonatok leállása.
A korábbi évek tapasztalatából kiindulva azt mondhatnánk: nincs új a nap alatt. Amint azt megszokhattuk, először befutnak az apokalipszist idéző jóslatok az ágazat összeomlásáról, majd következik a tiltakozás, követelőzés, kunyerálás, és ennek hatására mennyei mannaként megérkezik újra az állami pénzügyi mentőöv. A szakszervezeti közleményben foglaltak alapján ugyanakkor úgy tűnik, ez alkalommal nem ennyire egyszerű a helyzet, azaz nem csak az állami vasúttársaságot kell kirángatni (átmenetileg) a bajból.
Az érdekvédelmisek állítása szerint az állami üzemeltetőn kívül a magánszolgáltatók és az infrastruktúra-kezelő is likviditási hiányokkal küzd, azaz rendszerszintűvé nőtt a finanszírozási probléma. Röviden: elég nagy a baj, és megtörténhet, hogy ez alkalommal nem lesz elegendő a kormányzati varázspálca, ha egyáltalán szóba jöhet. Az államkassza helyzete ugyanis továbbra sem rózsás, így kérdéses, hogy lesz-e honnan kiutalni idén is a kért forrásokat, illetve van-e tartalék, hogy ne csak pillanatnyi lélegzetvételhez juttassák az ágazatot (pár hónap múlva meg kezdődjék elölről az egész kéregetősdi)? Legalább ennyire fontos kérdés, hogy a körbetartozást sikerül-e rendezni, így például a magánszolgáltatóknak van-e, mihez nyúlniuk?
Távolabbról szemlélve a helyzetet, nagyon úgy tűnik, beérni látszik a sokéves tétovázás, hanyagság, aztán maszatolás és tűzoltás, ami az ágazatot jellemezte a valós és mélyreható reformok, fejlesztések helyett. Ilyen folyamatok eredménye a lezüllesztett, a hatékonyságot csak hírből ismerő, ezzel szemben ipari mennyiségű forrást „elégető”, közben az ügyfeleknek, utasoknak is egyre drágább vasúti közszolgáltatás. Amire érthető módon egyre halványabb az igény, és ezáltal is igen közel került az összeomláshoz. Ez utóbbi viszont egy olyan luxus, melyet egyetlen ország sem engedhet meg magának, a vonatoknak közlekedniük kell, ehhez viszont nagyon ideje lenne kikecmeregni a mostani pénzügyi-gazdasági-műszaki posványból és felzárkózni a huszonegyedik századhoz. És nem csak hangzatos ígéretekkel, tervekkel, álmokkal, soha véget nem érő beruházásokkal és egyszeri látványintézkedésekkel.
Fotó: Facebook / CFR Călători
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
