Elkezdődtek a Kolozsvári Magyar Napok

A zsúfolásig megtelt magyar operában Kollai István, a budapesti kormány magyarságpolitikáért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta: a rendezvény Erdély és az egész magyar közösségi élet egyik meghatározó találkozóhelyévé vált, egyszerre szól a kolozsváriakhoz, a külhon, az anyaország és a diaszpóra magyarságához. A helyettes államtitkár Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter üzenetét is felolvasta, aki az esemény mottóját méltatta, aláhúzva: annak a közösségnek a gesztusa ez, amely ismeri értékeit, nem fél megmutatni magát, találkozni másokkal, meghallgatni és megszólítani a körülötte élőket. Kolozsvár évszázadok óta ilyen találkozások helye, a magyar művelődés, az oktatás, a tudomány, az egyházi élet és közösségszervezés egyik meghatározó városa, amely nélkül a magyar kultúra nem volna ugyanaz. Kiemelten fontos az anyaországiak számára is, mert közös örökségünk része – mondta.

Üzenetében a határon túli és az anyaországi magyarok közötti kapcsolatra is kitért, amelyek szerinte megsínylették, hogy baloldali liberális kormányok nem tudtak mit kezdeni a magyar–magyar kapcsolatokkal, míg az előző kormány „propagandája magyart hergelt magyar ellen, miközben igyekezett politikai befolyásának kiterjesztésére használni a határon túli magyar közösségeket is”. Bocsánatot kért helyettük azért, hogy a határon túli magyarokat „eszközként használták ahelyett, hogy tisztán az érdekeiket nézték volna”. Áprilisban új korszak kezdődött, a mindenkori magyar kormány feladata a magyarok – éljenek határon innen vagy határon túl – jogainak képviselete. Ezért Budapest kiemelten kezeli a szomszéd országokkal ápolt kapcsolatot, ami elengedhetetlen a magyar kisebbségek helyzetének erősítéséhez – írta. Partnerként tekint az erdélyi és külhoni magyar közösségekre, velük együtt szeretne gondolkodni a közös jövőről. Nem kíván egyetlen határon túli magyar közösségben sem új politikai erőt létrehozni, az együttműködést a helyi közösségek helyi politikai, civil és szakmai képviselőivel alakítja – üzente. A támogatáspolitikára is kitért, hangsúlyozva: Budapest fenn fogja tartani a határon túli kulturális, oktatási és szociális támogatásokat, valamint az intézmények támogatását is, amíg a közösség érdekét szolgálják. Ezt átláthatóan és nyíltan teszi.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök arról beszélt, hogy Kolozsvár évszázadok óta őrzi értékeit és közben kíváncsian figyel arra, ami kívülről jön. Az erdélyi magyaroknak sem kell választani önazonosság és nyitottság között. Ahogy a Kolozsvári Magyar Napok sem zárja be a magyar kultúrát, hanem megmutatja és gazdagabbá teszi a várost. Felhívta a figyelmet, hogy ma egy végletekig megosztott, szétszakadt közösségben élünk, ahol az egyik legártalmasabb gondolat az, hogy aki nem ért egyet, csakis ellenség lehet. A Kárpát-medencei magyar közösségi vezetők közös felelőssége, hogy ne engedjék távolodni, még inkább darabokra szakadni a közösséget – mondta.

Gergely Balázs fő szervező, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke a szellemiségét nevezte Kolozsvár legnagyobb kincsének. Azt, hogy nem féltve őrzi kincseit, hanem egy szabad szellemű közösség, amely nyitott kapuin keresztül képes kisugározni mindazt, amit örökölt, megőrzött és teremtett.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke a rendezvény egyik legfontosabb eredményének azt nevezte, hogy azt az egész közösség elfogadta magáénak, közös erdélyi magyar üggyé vált.

A nyitógálán átadták a Kincses Kolozsvárért Díjat Maier-Orosz Judith-nak a Kolozsvári Magyar Szalon létrehozásáért, közösségi és mecénási tevékenységéért. Ezután a Magyar Állami Népi Együttes „Szállj el, madár…” – Kallós Zoltán öröksége című előadását láthatta a közönség, amely a száz éve született Kossuth-díjas erdélyi néprajzkutató életműve előtt tiszteleg.