A napokban újra felbukkantak a medvék Kovásznán. Májusban és júniusban szinte mindennapos volt a jelenlétük, utána azonban néhány hétig csend volt. Különösen a Tündérvölgyben, a Clermont és a TTS szállodák, illetve a Dr. Benedek Géza Szívkórház környékén látni rendszeresen a nagyvadat. Egyes magyarázatok szerint tavasszal és nyár elején a medvék a friss, zsenge fű miatt húzódnak le a hegyekből, hiszen odafent később tavaszodik, míg a város környékén korábban találnak zöld növényzetet.
Június végétől azonban szinte egyik napról a másikra megszűnt a medvejárás – legalábbis júliusban és augusztus első felében alig lehetett medvét látni, medvéről hallani a fürdővárosban. Gyerő József polgármester pár héttel ezelőtt egy kétbocsos anyamedvét említett, amely a Hankó-völgyében és a környező városrészen mutatkozott, másutt viszont csend volt.
A gazdák szerint a medvék nem tűntek el, csak lejjebb költöztek. Ahogy csövesedni kezdett a kukorica, a várost övező síkság valóságos terített asztallá vált számukra. Az egyik gazda találóan megjegyezte: Kovásznától Nagyborosnyóig, Zabolától Zágonig „svédasztal van terítve” a medvék számára. Kukorica, napraforgó és más termények között válogathatnak, könnyen és bőségesen jutnak táplálékhoz, ezért ott is alszanak.
Egy hete azonban a nagyvadak ismét feltűntek Kovásznán. Augusztus 12-én, szerdán a szívkórház területén jelent meg egy medve, amelyet korábban többször próbáltak elhajtani, ám rendre visszatért. Amint Jeszenovics Róbert Károly alpolgármestertől megtudtuk, az illetékes bizottság végül a törvényes előírások alapján a kilövéséről döntött, az állatot este fél tíz körül elejtették. Két nappal később, pénteken a Cserépgyár utcából, szombaton este 21 óra 38 perckor pedig a Kőbánya utcából érkezett medveriasztás. Kedden, augusztus 18-án 22 óra 25 perckor ismét a Cserépgyár utca 28. szám közelében jelezték egy medve jelenlétét, tegnap délelőtt 9 óra 30 perckor pedig egy vajnafalvi férfit kergetett meg a medve a szívkórház környékén, a Horgász-patak melletti bokros területen. Minden alkalommal RO-Alert üzenet figyelmeztette a lakosságot: kerüljék el a környéket, maradjanak otthonaikban, és ne közelítsék meg az állatot.
Ilyenkor rendre előkerül az a magyarázat is, hogy a medvéket az erdőirtások űzik a településekre, mert elveszítik élőhelyüket és táplálékforrásaikat. Ez azonban önmagában aligha magyarázza meg azt, amit Kovásznán évek óta látunk. A kitermelt erdőterületeken néhány esztendő alatt málna, szeder, áfonya és más erdei növényzet jelenik meg, vagyis táplálék ott is akad bőven. Sokkal valószínűbb, hogy azok a medvék, amelyek már hozzászoktak az ember közelségéhez, a város szélén születtek és nőttek fel, megtanulták, hol jutnak könnyen élelemhez, és elvesztették természetes félelmüket az embertől. Az ilyen állatot nem lehet egyszerűen visszaparancsolni az erdőbe. Ha megtanulta, hogy a település környékén, a kukoricásban, a gazdaságokban vagy éppen a hulladék közelében kisebb erőfeszítéssel jut táplálékhoz, mint a vadonban, újra és újra vissza fog térni. És itt válik a természetvédelmi kérdés közbiztonsági kérdéssé.
A hatóságok által korábban közölt hivatalos adatok is azt mutatják, hogy nem elszigetelt jelenségről beszélünk. Kovászna megyében 2024-ben 417 esetben tulajdonították a károkat medvének; ezek során 192 szarvasmarha, 250 juh, hat sertés, öt ló és 250 baromfi pusztult el, továbbá 68 méhcsalád kaptáraiban keletkezett kár. A Kovászna Megyei Prefektúra 2025-re 235 káresetet, 477 elpusztított háziállatot és harminc megrongált kaptárt említett. A helyi hatóságok és a medveügyben nemrég indított petíció kezdeményezői pedig mintegy 2400 példányra becsülik a megye medveállományát, szemben a 2016-ban nyilvántartott mintegy 1200-zal.
A helyszínre érkezett csendőrök, vadőr, állatorvosés a polgármesteri hivatal képviselője a bokros területet figyeli, várva, hogy a medve ismét előbukkanjon
Van itt egy alapvető helyzet, amelyet az állatvédők gyakran szem elől tévesztenek. A kárpáti barnamedvéről nem úgy kell beszélnünk, mint egy világméretekben a kihalás szélére sodródott fajról. A barnamedve egészét a Nemzetközi Természetvédelmi Szövetség (IUCN) jelenleg a „Least Concern”, vagyis a nem fenyegetett kategóriába sorolja. Más helyzetben van például az óriáspanda: elterjedési területe jóval szűkebb, természetvédelmi helyzete sérülékenyebb, és az IUCN jelenleg is a „Vulnerable”, azaz sebezhető kategóriában tartja nyilván. A panda példája éppen arra világít rá, hogy nem lehet minden védett fajt azonos mércével kezelni. A védelem mértékét és az állomány kezelését annak tényleges helyzetéhez kell igazítani. A Kárpátok barnamedvéje szaporodóképes, nagy területen jelen lévő állományt alkot; az emberhez szokott, veszélyt jelentő egyedek eltávolítása ezért nem azonos a faj fennmaradásának veszélyeztetésével.
Ezek a tények legalábbis arra intenek, hogy a medvekérdést nem lehet pusztán az egyes állatok védelmének oldaláról szemlélni. A gazda marhája, juha, sertése, lova és baromfija is érték. Mögöttük munka, pénz, megélhetés áll. Mindenekelőtt pedig ott van az ember biztonsága.
A szentírásbeli teremtéstörténet rendje is világos értéksorrendet fogalmaz meg: az emberre bízza a teremtett világ gondozását és felelős uralmát. Ez nem jelentheti a természet és az állatok esztelen pusztítását – de azt sem, hogy az ember váljon kiszolgáltatottá egy túlszaporodó vagy emberhez szokott vadállománnyal szemben. Az emberi életnél fontosabb nincs!
A medve helye az erdőben van. Amelyik ott él, kerüli az embert és természetes módon viselkedik, annak megvan a helye a Kárpátok élővilágában. Amelyik azonban rendszeresen bejár a településre, udvarokra tör be, háziállatokat pusztít, nem fél az embertől, és az elhajtás után is visszatér, az már veszélyforrás. Az ilyen egyedek eltávolítása nem a barnamedve kipusztítását jelenti, hanem a felelős állománykezelés részét kellene képeznie.
A medvekérdésben hosszú évek óta beszélünk megelőzésről, villanypásztorról, hulladékgazdálkodásról, élőhelyvédelemről és együttélésről. Ezek mind szükségesek. De van egy pont, amely után már nem elég a magyarázat, és nem elég az újabb riasztás sem.
Kovásznán ezen a nyáron ismét megtapasztalhattuk: a medve oda megy, ahol könnyen élelmet talál, az emberhez szokott medve pedig újra visszatér. Ezzel a valósággal kell szembenézni. Nem akkor, amikor már megtörtént a tragédia, hanem előtte.
A medvekérdés végére egyszer már pontot kell tenni: úgy, hogy megmaradjon a medve is a Kárpátokban, de az embernek ne kelljen félnie a saját utcájában, udvarában vagy gazdaságában.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
