Elutasítják a bértörvényt a szakszervezetek

Kezdjék elölről

„Ahelyett, hogy korrigálná a rendszerben felgyülemlett egyensúlytalanságokat, és koherens, kiszámítható, méltányos bérezést teremtene, a törvénytervezet jelenlegi változata továbbra is kompromisszumos megoldásokat alkalmaz, előnyben részesít bizonyos kategóriákat, miközben pontosan azokat a területeket hagyja figyelmen kívül, amelyek biztosítják az alapvető közszolgáltatások működését” – áll az Alfa Kartell, a CNSRL Frăția, a Romániai Demokratikus Szakszervezetek Szövetsége (CSDR), a Meridian és az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) közös, szombaton kiadott közleményében.

A szakszervezetek szerint az egyik legsúlyosabb probléma a bérezés alapjául szolgáló referenciaérték 4100 lejről 4000 lejre való csökkentése, míg számos ágazatban a tervezett béremelések nem fedezik a vásárlóerő két év alatt felhalmozódott romlását sem. Arra is figyelmeztetnek, hogy a bérpótlékok összértékének a teljes bérköltség 20 százalékára történő korlátozása megszüntethet egyes törvénybe foglalt, a havi jövedelem részét képező juttatásokat. Az érdekképviseleti szövetségek ugyanakkor bírálták a törvénytervezet előkészítésének a módját is, hangsúlyozva, hogy a dokumentumot későn küldte el a kidolgozó minisztérium a társadalmi párbeszéd szellemében erre jogosult szervezeteknek és nagyon rövid, úgymond „szimbolikus” határidőt szabott meg az észrevételek megfogalmazására. „Egy olyan törvényt, amely több mint egymillió közalkalmazottat érint, nem lehet sietve megalkotni, és a szakszervezetek nem fogalmazhatják meg érdemben észrevételeiket néhány óra vagy nap alatt olyan döntésekkel kapcsolatban, amelyek évtizedekre kihatnak. A papírforma szerinti konzultáció nem jelent társadalmi párbeszédet!” – hangsúlyozzák a szakszervezetek.

Szerintük ugyanakkor egy megbuktatott, nem teljes jogkörű kormány nem jogosult a bérrendszer jövőjéről dönteni. Ezért a szakszervezetek szerint a bértörvény-tervezet jelenlegi formájában már nem képezheti egy hiteles, igaz­ságos és a társadalmi partnerek által elfogadott reform alapját. „Követeljük a jelenlegi tervezet visszavonását és a reform nulláról való újrakezdését” – hangsúlyozták a szövetségek.

Újabb sztrájkot lebegtetnek

A szakszervezeti tömbök közös állásfoglalása mellett több ágazati érdekvédelmi tömörülés is kifogásokat fogalmazott meg a tervezettel szemben. Az egészségügyi dolgozókat tömörítő Sanitas elnöke, Iulian Pope szerint a tervezet új változata – amelyet az ügyvivő munkaügyi miniszter néhány nappal korábban még „visszautasíthatatlan ajánlatnak” nevezett – rosszabb a korábbiaknál. A javaslat nem oldja meg a jelenlegi problémákat, figyelmen kívül hagyja az egészségügyi és szociális ágazatban dolgozók munkájának társadalmi értékét, és a valós reform helyett a költségvetési kiadások korlátozására összpontosít. A szakszervezeti szövetség kifogásolja, hogy a dokumentum nem jelöli meg világosan a béremelések és a pótlékok finanszírozási forrását. Álláspontjuk szerint így a törvényben szereplő jogosultságok későbbi költségvetési döntésektől függő ígéretekké válhatnak.

A Sanitas bírálta az egészségügyi intézmények és a szakmai tevékenységek hat kategóriába sorolását is, mert ez szerintük újabb bérkülönbségeket idézhet elő hasonló munkát végző alkalmazottak között. A szakszervezet a pótlékok 20 százalékos felső határát is elfogadhatatlannak tartja. Meglátásuk szerint ez indokolatlanul merevvé teszi a bérezési rendszert, és nem veszi figyelembe az egészségügyi és szociális dolgozók sajátos munkakörülményeit. Hangsúlyozták, a pótlékok nem kiváltságok, hanem többek között a műszakos és hétvégi munkát, a munkaszüneti napokon végzett szolgálatot, a foglalkozási kockázatokat, az ártalmaknak való kitettséget, valamint a fokozott fizikai és pszichés megterhelést hivatottak ellentételezni.

Közleményében a Sanitas emlékeztette a kormányt, hogy az egészségügyi sztrájkot csak felfüggesztették, nem zárták le. A szakszervezeti szövetség szerint ha a jogszabály végleges formájában figyelmen kívül hagyja az egészségügyi alkalmazottak javaslatait, tovább súlyosbodnak a munkaügyi konfliktust kiváltó problémák.

A nyugdíjpénztáraknál leállhat a munka

Tiltakozó akciókba kezdenek a nyugdíjpénztárak szakszervezetei, és akár munkabeszüntetésre is készek, ha az új bértörvény tervezete a jelenlegi formájában marad – figyelmeztetett a Munka Társadalmi Szolidaritása Országos Szövetség (FNSSM). Pénteki közleményében a szövetség „mély elégedetlenségét” fejezi ki a bértörvénytervezet jelenlegi formájával kapcsolatban, és követeli a nyugdíjpénztáraknál dolgozók jövedelmét érintő rendelkezések módosítását.

Hangsúlyozzák, hogy a július 16-án közzétett tervezethez képest az új változat 4100 lejről 4000-re csökkenti a bérezés alapjául szolgáló referenciaértéket. Az FNSSM álláspontja szerint egy új bértörvény nem indulhat ki abból, hogy a referenciaértéket csökkentik, amíg a cél a valódi jövedelememelkedés és a vásárlóerő fenntartása. Az egyik legnagyobb problémát a területi nyugdíjpénztárak alkalmazottjai esetében a szorzók közötti eltérések jelentik. Az augusztus 20-i tervezetben egy magasabb beosztású tanácsadó esetében a koefficiens 2,80 a központi intézményben és 2,15 a területi pénztáraknál. A 4000 lejes referenciaértéket alapul véve ez a havi bruttó fizetésben közel 2600 lej különbséget jelent – hívta fel a figyelmet az FNSSM, amely szerint a központi intézmény és a területi pénztárak ugyanolyan tisztséget betöltő alkalmazottjainak fizetése között akár 30–32 százalékos különbség is lehet majd.

A szakszervezet szerint a munkavállalók fő aggodalma az, hogy az elkövetkező öt évben a bérek lényegében stagnálni fognak, miközben a megélhetési költségek és az infláció tovább rontja a vásárlóerőt.

Leállhatnak a bíróságok

A bírósági és ügyészségi jegyzők Dicasterial szakszervezete azzal fenyegetőzik, hogy szeptember 1-jétől határozatlan időre megbénítja a romániai bíróságok és ügyészségek működését. A tiltakozást a közalkalmazotti bértörvény tervezetének legújabb módosításai miatt helyezték kilátásba.

A szakszervezet pénteki közleményében felróják, hogy az érdekképviseletek bevonása nélkül készült törvényjavaslat 4000 lejre csökkenti a fizetések kiszámításához használt referenciaértéket, kedvezőtlen együtthatókat állapít meg, és nem biztosít pótlékokat az igazságügyben dolgozóknak. Kifogásolják azt is, hogy az átmeneti kompenzációt nem a teljes bruttó jövedelem, hanem kizárólag az alapbér alapján számítanák ki.

Az érdekképviselet azzal vádolja Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnököt és Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert, hogy figyelmen kívül hagyták az elmúlt hónapokban megfogalmazott szakmai javaslatokat. Álláspontjuk szerint a tervezet jelentős jövedelemveszteséget és vásárlóerő-csökkenést okozna az igazságügyi alkalmazottaknak. „Szep­tember 1-jétől az ország valamennyi bíróságán és ügyészségén határozatlan időre leállítjuk a munkát” – szögezte le közleményében a Dicasterial.

A liberális párt támogatja

A Nemzeti Liberális Párt parlamenti frakciói felhatalmazást kaptak a közalkalmazotti bértörvény tervezetének támogatására – jelentette be pénteken Ilie Bolojan pártelnök, ügyvivő miniszterelnök.

A PNL országos vezetőségének ülése után Bolojan közölte, hogy a párt képviselői és szenátorai a parlament jövő heti rendkívüli ülésszakán több kiemelt jogszabálytervezetet is megszavaznak. Ezek közé tartozik a feddhetetlenségi törvény – amelyet módosítani kell az alkotmánybírósági döntés nyomán –, a hidrogénstratégiához és a dekarbonizációhoz kapcsolódó jogszabályjavaslat, valamint a közalkalmazotti bértörvény tervezete. „A bértörvény az országos helyreállítási terv egyik mérföldköve (...), elfogadásával Románia több mint 700 millió euró elvesztését kerülheti el” – hangsúlyozta a liberális pártelnök. Bolojan szerint az új szabályozás kiszámíthatóbbá teszi a közszféra bérezését, és lehetőséget teremt a jelenlegi bérezési aránytalanságok felszámolására.

Az ügyvivő miniszterelnök a bértörvénytervezet körüli vita kapcsán rámutatott, a szakszervezeti követelések egy része nem finanszírozható, a közszféra teljes bérköltségének növelésekor figyelembe kell venni az uniós vállalásokat és az országos helyreállítási terv előírásait is. „Az egyik legsúlyosabb hiba az lenne, ha olyan bértörvényt fogadnánk el, amelynek költségei meghaladják a román gazdaság lehetőségeit. Ezt 2023–2024-ben már megtettük, és látjuk, hová vezetett” – fogalmazott Bolojan.

Bolojan arra is figyelmeztetett, hogy a költségvetési hiányt az idei 6,2 százalékról jövőre 5,3 százalékra kell csökkenteni. Ha az egyik területen nőnek a kiadások, azt a beruházások visszafogásával vagy adóemeléssel kellene ellensúlyozni, de egyik megoldást sem tartja kívánatosnak. „Ha nem mérsékeljük a kamatköltségeket, a következő kormányok puszta kifizetőügynökségekké válhatnak, és nem marad mozgásterük a gazdaság fejlesztésére” – hangsúlyozta.