Két nagy ágra szakadtak Sikó nevet viselő felmenőink, avagy az azokkal szorosabb családi kapcsolatot ápolók. A bölöniek képviselik az ősi fészket, őket követik a tősgyökeres sepsiszékiek. E sorok írójának édesanyja kapcsolódott az utóbbi ághoz, íme, miért vagyok ott a családi találkozókon, ha tehetem.
A bölöni ág vallását tekintve zömében unitárius, míg a sepsiszéki ág, bár részben ugyan megtartotta a „nagybölöni” előnevet, de református vallásban él. Mindkét ágnak különös színt kölcsönöznek az időközben beolvadt római katolikusok, majd az evangélikus-lutheránus vallású családtagok, rokonok.
A régi erdélyi lustrákon (1602, 1614) a Sikók mindig jelen voltak. Szolgálataikért II. Rákóczi György fejedelem 1650-ben lófő nemeslevelet adott I. Sikó Péter közös ősnek. Nincs kizárva, hogy ebből a Sikó családból származott Futásfalvára az ottani Sikó família, amely 1626-ban Bethlen Gábortól kapott nemeslevelet, emlékét ma is őrzi ott a nevében fennmaradt Sikó-kert helynév, illetve a futásfalvi Sikó-leszármazottak.
E hónap 22-ére hívtak negyvenegyedik alkalommal Bölönbe az ottani Sikó-találkozóra. Számunkra különös meglepetés volt, hogy ez alkalommal immár végleges módon nem a régi találkozók helyszínein, hanem az egykori Buksa-, jelenleg Sikó-kert nevű festői övezetben találkoztunk, amely Bölön település és a bölöni erdős övezet érintkezésénél terül el. Barabásné Sikó Márta nyugalmazott zenetanártól a résztvevők lélekszáma felől érdeklődtünk. Ebben az évben hatvan résztvevőt írt be a találkozók lajstromába. Új rokon is jelentkezett: Sikó Melinda, férjezett Tálas Zoltánné a magyarországi Bicskéről.
A múltban a bölöni Sikók a hozzájuk hasonló, erdő- és földbirtokos történelmi bölöni családokkal házasodtak: a Kandalokkal – az amerikai utazó és író Bölöni Farkas Sándor édesanyja Kandal Judit volt –, a Lőfiekkel (a család két unitárius lelkészt is adott a falunak), a Bedőkkel, a Sárosiakkal. A folytonosság biztosítója Sikó András (1779) és neje, Kandal Erzsébet volt. Tőle származott Sikó Elek (1806–1875), akinek Sikó György (1861–1925) unokája a Tana családból nősült, Sikó Julianna férje Kisgyörgy Tamás lett, Sikó Áron (1874–1924) erdőmérnök pedig Lőfi lányt vett feleségül. A felsorolás bárkit meggyőzhet arról, hogy miért oly fontos a székelyeknek a családfakutatás, melynek mottója: „A gyökereket ápolni és számontartani kell!”
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
