Labdarúgás, SuperLigaSzlovén és portugál játékost igazolt a Csíkszereda

2026. szeptember 9., szerda, Sport

A SuperLigában nyeretlenül sereghajtó FK Csíkszereda hétfőn két labdarúgó szerződtetését hozta nyilvánosságra. A szlovén Nino Kukovec és a portugál Gabriel Araújo Lima csatlakozott a Hargita megyei klubhoz, előbbi Szovákiából, utóbbi Brazíliából érkezett Székelyföldre.

  • Nino Kukovec. Fotó: DAC 1904
    Nino Kukovec. Fotó: DAC 1904

A 25 éves Nino Kukovec a Dunaszerdahelyi DAC játékosa, azonban a csallóközi együttes júniusig kölcsönadta. A futballista február óta 12 találkozón kapott lehetőséget, ezeken csak egy gólt szerzett, viszont a mostani idényben még nem lépett pályára. A 190 centiméter magas csatár a Dravograd és a Maribor utánpótlásában nevelkedett, majd 2018 januárjában Olaszországba szerződött, ahol a Fiorentina korosztályos csapataiban fejlődhetett. Pályafutása során magára öltötte a szlovén NK Celje, az NK Kety Emmi Bistrica és az NK Radomlje, illetve az olasz Iglesias mezét. A szlovén első osztályban 82 összecsapáson 18 találatot jegyzett és kiosztott három asszisztot.

A 21 éves Gabriel Araújo Lima a brazil másodosztályból érkezett a csíkszeredai klubhoz. A 180 centiméter magas futballista Portugáliában született, ellenben brazil állampolgársággal is rendelkezik. A jobbszélsőként és támadó középpályásként is bevethető labdarúgó 13 évesen került az Athletico Paranaense akadémiájára, ahol végigjárta az utánpótlás-alakulatokat: a 20 év alatti gárdában 2024-ben tizenötször volt eredményes, 2025-ben pedig 39 mérkőzésen 13 gólt szerzett, valamint korosztályos állami bajnoki címet is ünnepelhetett. 2026 januárjában igazolt a brazil másodosztályú Atlético Goianiense csapatához, ahol 13 meccsen egy találatot jegyzett. (miska)

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint hogyan szerepel majd a SuperLigában az egy év után visszatérő Sepsi OSK?










eredmények
szavazatok száma 1051
szavazógép
2026-09-09: Sport - :

Háromszékiek a válogatottban (Teremlabdarúgás)

A 2028-as futsal-világbajnokság selejtezőire készülő romániai teremlabdarúgó-válogatottba három Kovászna megyei játékost is behívott Kacsó Endre szövetségi kapitány. A nemzeti csapat csütörtöktől vasárnapig Horvátországban edzőtáborozik, ahol három barátságos találkozót játszik, majd október 21-én már tétmérkőzésen látja vendégül Portugália legjobbjait Marosvásárhelyen.
2026-09-09: Emlékezet - :

Kis óvodatörténet kovásznai vonatkozásokkal

A kezdetek
A kisdedóvás – ahogy a 19. században nevezték az óvodai foglalatosságot – szükségessége már a 18. században felmerült Európában, elsősorban az iparilag fejlett országokban. Spanyolországban szerzetesek karolták fel, Anglia gyárvárosaiban (pl. Westminsterben) Brougham Henrik Wilson Józseffel együtt 1819-ben alapított óvodát, Helvéciában (Svájc) Neuhof nevű birtokán Pestalozzi 1775-ben nyit óvodát 50 környékbeli kisdeddel, és hirdeti a kisdedoktatás szükségességét. Elvei elterjednek Németországban: 1802-ben Paulina Lippe hercegnő megalapította az első intézetet, később, 1819-ben Wadzek alapít kisdedóvót Berlinben. 1836-ra már 16 kisdedóvó működik a német nagyvárosban. Franciaország is követi a példát, Oberlin elzászi lelkész nyitja meg az első ilyen intézetet. Párizsban 1827-től nyílik hasonló intézet. 1836-ban már 20 intézetet számlálhatunk. Érdekes, hogy az osztrák birodalomban a magyarok megelőzik Bécset a kisdedóvók alapításában, sőt, 1830-ban Buda mintájára létesül az első óvoda a császárvárosban.