Közleményünkben a Mikó Imrét ábrázoló festmények és rajzok egy részét gyűjtöttük össze, amelyeket neves festőművészek és rajzolók készítettek a 19. században. A későbbiekben több történész, levéltáros és művészettörténész közreműködése által – lehetőség szerint minden festmény, rajz, metszet és fénykép felkutatásával – elkészülhet egy teljes Mikó Imre-ikonográfia.
Barabás Miklós a saját munkáiról készített képjegyzékében 1840-ben feltüntetett egy akvarellfestményt, amely Mikó Imrét ábrázolta, és amelyért 4 arany honoráriumot kapott. Sajnos, Barabásnak ezt a munkáját nem ismerjük, azt viszont Mikó Imre életrajzából tudjuk, hogy 1840-ben vette feleségül gróf Rhédey Máriát – talán épp ez az esemény adhatott alkalmat az arckép megrendelésére.
Érdekes adat Mikó Imre ikonográfiájához az az arckép, amely a Vasárnapi Újság 1856. évi június 15-i számában jelent meg.
A Vasárnapi Ujság 1856. évi június 15-iki számában megjelent portré
Az újságban közölt rajz alapjául a fényképezéssel kísérletező Mikó saját fényképe szolgált, egy olyan önarckép, amelyről a bécsi festő-grafikus Joseph Kriehuber 1860-ban, később pedig Barabás Miklós tanítványa, majd a veje, Maszák Hugó is litográfiát készített 1861-ben. Az utóbbi kitűnő kőnyomat címe: Gróf Mikó Imre, Erdély kormányzója.
Gróf Mikó Imre, Erdély kormányzója
Az 1856-os önarckép alapján készülhetett az a festmény is, amelynek színes reprodukciója a művész nevének feltüntetése nélkül jelent meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület Emlékkönyvében 1942-ben.
A 19. századi Magyarország politikai-társadalmi és művelődési életében jelentős szerepet játszó Hidvégi Gróf Mikó Imre alakja feltűnik Barabás Miklós 1865-ben befejezett A Lánchíd alapkőletétele c. olajfestményén. Barabás a korszak legjelentősebb politikai, egyházi és művészeti személyiségeit felvonultató nagy méretű festményén egész alakos ábrázolással vagy csak az arcképükkel számtalan olyan államférfit, művészt vagy más közszereplőt örökített meg, akik nem voltak jelen ezen a korszakalkotó eseményen, viszont az életművük révén a kor panteonjában méltán kaptak helyet. Gróf Mikó Imre portréja a festmény jobb oldalán gróf Teleki József, Klauzál Gábor és báró Eötvös József közelében tűnik fel.
.jpg)
Az Andrássy-kormány tagjai között (balra lent)
Barabás Miklós a festményen minden valószínűség szerint azt a fényképet használta fel Mikó Imre arcképéhez, amelyet Schrecker Ignác (1834–1888) készített a Magyar Tudományos Akadémia új épületének avatására 1865-ben megjelent díszalbumokhoz. A fénykép azért is foglal el fontos helyet Mikó Imre ikonográfiájában, mert a később festett vagy litografált portrék ennek a másolásával vagy felhasználásával készültek. Ilyen Mikó-portré Marastoni József (1834–1895) kőrajza, amely a Sarkady István szerkesztette Hajnal című lapban jelent meg 1867-ben. A fényképet ugyanebben az évben maga Barabás Miklós is felhasználta az Andrássy-kormány tagjairól készített tablóján vagy később, az 1874-ben készült kőnyomatán.
Az Andrássy-kormány tagjaként
A legtöbb rajz és metszet természetesen az Andrássy-kormány, az első felelős magyar kormány közmunka- és közlekedésügyi minisztereként ábrázolta Gróf Mikó Imrét (az 1867 és 1870 közötti időszakról van szó). Barabás tablójához hasonlóan több csoportkép a korabeli újságokban vagy különálló műlapokon látott napvilágot. Ezeken kívül kevésbé ismertek azok a rajzok, amelyek az Andrássy-kormány minisztereinek különböző országos jelentőségű eseményeken való részvételét örökítették meg, amelyeken a Schrecker Ignác-féle fényképen megismert, kopaszodó, hegyes bajuszt viselő Mikó Imrét is felismerhetjük. Ilyen példa az Andrássy-kormány eskütétele vagy a király, Ferenc József eskütételének jelenete.
Az Andrássy-kormány eskütétele (balról a negyedik)
Szintén az Andrássy-kormány tagjait ábrázolja a Jókai Mór által szerkesztett Üstökös című élclapban megjelent karikatúra. Abban Jankó János rajza Mikót a közlekedésügyi miniszter „attribútumával”, a kerékkel örökítette meg.
Mikó Imre ikonográfiájában a legismertebb festmények földijének, Barabás Miklósnak ecsetje nyomán születtek. A Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnoka gyűjteményében őrizik azt a legművészibb olajfestményt, amely 1874-ben készült.
A Barabás Miklós által festett 1874-es portré
A festmény egykor Gyulai Pál (1829–1909) tulajdonában volt, ő a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta, onnan került a Nemzeti Múzeumba 1951-ben. A képről Ugry Bálint művészettörténész a következőket írja: „A festmény azoknak az intim hangvételű barátságportréknak, illetve azoknak a személyes használatú arcképeknek a körébe tartozik, amelyeket egymást tisztelők adományoztak a másiknak, vagy amelyekből egy gyűjtő saját viszonyait megörökítő galériákat épített.” A festmény reprodukcióját ritkán lehet látni, ezért is örvendetes, hogy Egyed Ákos történész 2005-ben megjelent Mikó Imre-életrajzának borítóját ez az arckép díszíti.
A Háromszék Vármegye számára készült reprezentatív portré (Székely Nemzeti Múzeum)
Barabás Miklós másik festménye Mikó Imrét a közélet és a tudományos élet jelentős szereplőjét örökítette meg. A nagy méretű portré több példányban készült, egyiket, egy térdképet a szülőföld, Háromszék vármegye számára festette meg a művész 1881-ben. A reprezentatív portré ma a Székely Nemzeti Múzeumban található. A képen Mikó Imre mint nagy tekintélyű államférfi látható, mellén a korszak jelentős hazai és nemzetközi érdemrendjeivel: a császár által adományozott Lipót-rend jelvényével, valamint a Mikó közlekedési miniszteri tevékenységét elismerő, I. Abdul-Medzsid oszmán szultán által adományozott Medzsidiye-rend ezüstcsillagával.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
