Kellemesen buborékoló bizsergés járja át az ember szíve tájékát, pedig még nem is hörpintett a bodoki ásványvízből. A bodoki, Borvíz utcai Favorit cég ugyanis a közelgő húsvéti ünnepekre gondolva az ég és az éltető víz tisztaságára utaló kék címkén a kétliteres pillepalackban azt teszi, amit valamennyit magára adó magyar egyénnek vagy közösségnek tennie kellene: a román nyelv mellett magyarul is szól, kellemes húsvéti ünnepeket kíván fogyasztóinak. És formás, nagy betűkkel magyarul is feliratozza a pillepalackot: ÁSVÁNYVÍZ, románul APĂ MINERALĂ, angolul MINERAL WATER, németül MINERALWASSER.
Fontos dolog ez az apróság, különösen most, amikor nyelvünket újfent tiporják, rongyolják, s amikor képesek az igazságszolgáltatás magaslatain is kifogásolni azt, hogy egy nagy múltú megyei könyvtár igazgatójának kinevezéséhez a magyar nyelv ismeretét is feltételként szabják — hát milyen nyelven ajánlják nekem, mondjuk, Jókait olvasásra? —, bizsergetően jó érzést vált ki ez a feliratozás, amikor megyehatárt jelző táblák léte vagy nem léte fölött kell pereskednünk, amikor a Székelyföld vagy az autonómia szó egyesek szemét vörös posztóként szúrja, s amikor már a kiskocsmák étekkínálatát is — mondjak példákat? — csak az állam nyelvén loccsantják szembe velünk, s eközben a mieink fennhangon autonómiáznak az egyébként ízletes ,,ciorbă"-k és a ,,mititei" mellett ennyi meg annyi ,,leu"-ért, s evés közben nem jut eszükbe, hogy az autonómia itt kezdődik, ha a savanyú levest vagy a csórékolbászt annak nevezzük, ami. Persze, mondhatnók — mint én magamban —, hogy ebből én itt nem kérek, és inkább átmegyek a Sugásba, ahol a Bécs városát is hosszú időn át meglakó gazda jó kereskedő, és tudja, hogy ha valakihez anyanyelvén is szólnak, annak ízletesebb az étek.
És bizsergetően jólesik a magyar feliratozású bodoki ásványvíz, meg a jókívánság is. Megnéztem a címkén feltüntetett szavatossági dátumot: 2009. december 31. Nos, én húsvét után karácsonyig, amikor, remélem, újra kellemes ünnepeket kívánnak, bodoki borvizet iszom, amelyről azt olvasom a Pallas-lexikonban: ,,a Vásárpataka völgyében (582 m magasságban) kitűnő égvényes savanyúvíz buzog fel, amely forgalomba nem jön".
Javítsuk ki tehát az egykori bejegyzést: a savanyúvíz forgalomba jön, fogyasztását pedig nem melegen, hanem hévvel ajánlom hidegen mindenféle műlé és pancslé helyett.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
