A Siegfried Mureșan-kormány beiktatásáról szóló parlamenti szavazás előtti napokban különös botrány borzolja a kedélyeket Bukarestben, amely a Bolojan-kabinet bukását is új megvilágításba helyezi. Az érintett szereplők, a történtek kronológiája és az egybeesések alapján sokakban felmerülhet a gyanú: amerikaiak „rendelték meg” Ilie Bolojan kormányának bedöntését.
A fenyegetőző nagykövet
A botrány a The Wall Street Journal amerikai gazdasági lapban múlt héten megjelent cikk nyomán robbant ki. A cikk szerint Kimberly Guilfoyle, az Amerikai Egyesült Államok görögországi nagykövete márciusban egy athéni vacsorán, amelyen több helyi vezető tisztségviselő vett részt, burkolt módon azzal fenyegetőzött, hogy akárcsak Romániában, Athénban is megbuktathatják a kormányt.
A történet középpontjában a Vertikális Folyosó nevű energetikai projekt áll, amelynek célja, hogy az amerikai cseppfolyósított földgáz Görögországon keresztül Romániába, majd innen a közép- és kelet-európai piacokra jusson. Guilfoyle lényegében ezen beruházásért lobbizott a görög kormánynál, az érintett cégek a lap szerint a Trump-adminisztrációhoz közel álló vállalatok. A beszámoló szerint az ügy kapcsán Guilfoyle a többi vendég jelenlétében vitába keveredett Sztavrosz Papasztavrou görög energiaügyi miniszterrel, az athéni kabinet ugyanis ódzkodott a beruházástól az amerikai cseppfolyósított földgáz magasnak ítélt ára miatt. A román kormány várható – de még nem bekövetkezett! – bukására utalva Guilfoyle a következőket mondta a társaságnak: „Bármelyik országgal megtehetjük ezt, amellyel csak akarjuk. Itt is megtehetjük” – állítja egy, a vacsorán részt vevő személy, valamint mások, akiknek elmesélték ezt az esetet. A beszélgetés ezen a ponton hevesre fordult, Papasztavrou pedig azzal vágott vissza, hogy az Egyesült Államok nem cserélheti le a nép által megválasztott görög kormányt.
A Wall Street Journal szerint Guilfoyle ügyvédje vitatta ezt a leírást a szóváltásról – ekkor már azonban a történet Romániában rengette meg a közéletet éppen a Siegfried Mureșan-kormány beiktatásáról szóló szavazást megelőző napokban.
Ki okozta Bolojan vesztét?
Bukarestben elsősorban amiatt vált központi témává a Wall Street Journal cikke, mert új megvilágításba helyezi a Bolojan-kormány bukását, a Szociáldemokrata Párt és a Románok Egyesüléséért Szövetség tavasszal még meglepőnek számító szövetkezését a bizalmatlansági indítvány előterjesztésére és megszavazására, illetve az elnöki hivatal és Nicușor Dan államfő saját tábora szerint nehezen értelmezhető döntéseit.
Mi a különös Guilfoyle kijelentéseiben? Bukarestben elsőként az, hogy az amerikai nagykövet gyakorlatilag tényként kezeli a Bolojan-kormány bukását akkor, amikor az még nem volt biztosra vehető: a görög tisztségviselőkkel folytatott beszélgetés pontos dátuma nem ismert, de márciusi eseményről van szó, a Bolojan-kormány csak május elején bukott meg, a márciusban még hatalmon lévő Szociáldemokrata Párt pedig április 20-ára helyezett kilátásba egy belső felmérést az alakulat további kormányzati szerepvállalásáról.
Erősíti a gyanút az is, hogy március 31-én Sorin Grindeanu találkozott Kimberly Guilfoyle-lal. Washington görögországi nagykövete abban az időszakban hivatalos látogatáson tartózkodott Bukarestben, részt vett a The Economist Romania Government Roundtable nevű gazdasági kerekasztalon, és nyilvánosan kérte Romániát, hogy vásároljon amerikai cseppfolyósított földgázt energiaellátása diverzifikálása érdekében. A hivatalos eseményen túl azonban a nemrég nyilvánosságra került felvételek szerint Kimberly Ann Guilfoyle a bukaresti Isoletta vendéglőben találkozott Sorin Grindeanuval, Bogdan Ivan PSD-s energiaügyi miniszterrel és Florin Vlădică elnöki tanácsadóval.
Bukarestben az események ezt követően felpörögtek: a PSD egyre élesebb támadásokat intézett Ilie Bolojan ellen, április 20-ra belső referendumot hirdettek arról, hogy maradjanak-e kormányon, majd ennek eredményeként április 23-án a szociáldemokrata miniszterek lemondtak tisztségükről. Az igazán meglepő fordulat azonban az volt, amikor a PSD és az AUR bejelentette, hogy közösen nyújtanak be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen, így az Ilie Bolojan vezette kabinet május 5-én megbukott. Erre a lépésre nem sokan számítottak Bukarestben, az AUR-ral közös fellépést ugyanis vörös vonalnak tartották a Nyugat-barátnak nevezett politikai pártok.
Sokan furcsállták továbbá azt is, hogy Nicușor Dan államelnök nem állt ki a Bolojan-kormány mellett, sőt, mintha hallgatólagosan támogatta volna az elmozdítására irányuló törekvést, amely aztán négy és fél hónapja tartó politikai válságba sodorta az országot.
De mi a baj az amerikai gázzal?
A Vertikális Folyosó nevű energetikai projekt lényege, hogy az amerikai cseppfolyósított földgáz a görögországi LNG-terminálokon keresztül Romániába, majd innen a közép- és kelet-európai piacokra jusson. A projekt stratégiai jelentősége hivatalosan az orosz gáztól való európai függőség csökkentése. A vita ott kezdődik, hogy milyen áron és milyen feltételekkel vásároljon Románia amerikai gázt, illetve hogy vevőként vegyen részt a projektben, vagy pedig tranzitországként.
Bogdan Ivan volt PSD-s energiaügyi miniszter aktívan támogatta az amerikaiakkal folytatott energetikai tárgyalásokat. Állítása szerint Románia számára nemcsak a gáz megvásárlása, hanem a tranzit is komoly gazdasági lehetőséget jelentett volna. Ivan szerint egy lehetséges beruházás több százmillió eurós bevételt hozhatott volna a román Transgaznak. A volt miniszter ugyanakkor azt állítja, hogy konkrét amerikai gázvásárlásról még nem született megállapodás, és a tárgyalásoknak ebben a szakaszában még az árakról sem döntöttek.
A kérdés azért érzékeny, mert Románia maga is jelentős földgáztermelővé válhat. A Fekete-tengeren található Neptun Deep mező kitermelésének jövőre várható megindulásával Bukarest saját energiapozíciója jelentősen megerősödhet. Ezért nem mindegy, hogy Románia egyszerű tranzitországként kapcsolódik be az amerikai LNG európai szállításába, vagy hosszú távú szerződésekkel maga is jelentős amerikai gázvásárlóvá válik.
Ilie Bolojan álláspontja a beszámolók szerint óvatosabb volt. Az egyik fő kérdésnek azt tartotta, hogy gazdaságilag indokolt-e olyan amerikai LNG-t vásárolni, amely bizonyos időszakokban drágább lehet a piacon elérhető alternatíváknál.
A miniszterelnök rugalmatlansága azonban nagyon sok érdeket sértett Bukarestben és Washingtonban is. A Trump-adminisztráció felé a közeledést mindeddig meglehetősen sikertelenül kereső Nicușor Dan, a nem kis befolyással és gazdasági erővel bíró hazai energetikai cégek, a mögöttük álló titkosszolgálati hálózatok, a hatalmukat ezen hálózatra építő politikai pártok érdeke egybeesett: Bolojannak buknia kellett.
Bukarestben mindenki cáfol
Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy egyelőre ezt a narratívát, melynek lényege, hogy amerikai érdekcsoportok buktatták meg a Bolojan-kormányt a PSD, az AUR és az elnöki hivatal révén, egyelőre csak a Wall Street Journal cikke és a bukaresti események kronológiája erősíti meg, a történetben sok a feltételezés, a hivatalos nyilatkozatok szintjén pedig minden érintett cáfolja a felvetést.
Bogdan Ivan volt energiaügyi miniszter leszögezte: az amerikai tisztségviselőkkel folytatott megbeszélései kizárólag a Vertikális Folyosóra és az energetikai együttműködésre vonatkoztak, politikai téma nem merült fel. Határozottan elutasította, hogy bármilyen kapcsolat lenne az amerikai tisztségviselőkkel folytatott kapcsolatai és a PSD azon döntése között, hogy hozzájáruljon az Ilie Bolojan vezette kormány megbuktatásához.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hasonló szellemben nyilatkozott. Mint hangsúlyozta: az amerikai nagykövettel folytatott találkozón kizárólag a Vertikális Folyosóról esett szó, amelyben „Romániára fontos tranzitszerep hárulna”. Minden egyéb kitaláció – szögezte le Grindeanu. Aki azonban tegnapi sajtótájékoztatóján ismét elővette az amerikai szálat, és át is keretezte a történetet. Tegnapi nyilatkozata szerint a Bolojan-kormány a leginkább „Amerika-ellenes” kormány. Ilie Bolojant pedig felelőssé tette a Románia és az Egyesült Államok közötti diplomáciai és stratégiai partneri kapcsolatok romlásáért.
George Simion számára is kényelmetlen az ügy, hiszen az AUR-vezér éppen a szuverenizmusra építi retorikáját, egyéb témák mellett azzal is toborozva híveit, hogy szemben más pártokkal, az általa vezetett alakulat azt szeretné, ha Románia sorsáról a románok döntenének, nem pedig idegen nagyhatalmak. Másfelől Simion igyekszik lemosni magáról az oroszbarát címkét, és szereti Amerika-barátnak feltüntetni magát. Az ügy kapcsán tett nyilatkozata ennek fényében felemás: „Ismerem a nagykövet asszonyt, és azt hiszem, jó barát vagyok vele. Biztos vagyok benne, hogy kitalációról van szó, vagy kontextusából kiragadott mondatról.” A hivatalos cáfolatok dacára az ügy ezzel korántsem ér véget: Alexandru Dumitriu, a Mentsétek meg Romániát (USR) képviselője bejelentette: árulás gyanújával büntetőjogi feljelentést tett Sorin Grindeanu, Bogdan Ivan és George Simion ellen.
Ennél is fontosabb azonban, hogy a nyilvánosságban miként csapódik le az újabb botrány, és lehet-e bármilyen hatása a Siegfried Mureșan-kormányról szerdán esedékes bizalmi szavazásra.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
