Néhány éve még a pusztulás fenyegette, szombaton már művészeti kiállítótérként nyitotta meg kapuit az igényesen felújított bikfalvi csűr. Az épületben Péter Alpár képzőművész munkái – köztük a régi gerendák megmentett darabjaiból készült Imamalmok és egy kivágott, több évszázados diófa rönkjeiből született Illeszték – mellett a Kortárs természet nemzetközi természetművészeti projekt válogatása kapott helyet.
Szinte reménytelennek tűnt, hogy a bikfalvi kultúrotthon udvarán álló csűrt sikerül megmenteni a teljes pusztulástól, a közösség azonban nem mondott le az épületről, mi több, eltökélte, hogy rendbe hozza azt. Néhány évvel később a tervekből valóság lett, mert 2026 szeptemberére a csűrnek sikerült szép külsőt és új rendeltetést adni. A szombati avatóünnepségen Bordás Enikő, Uzon község polgármestere elmondta: a csűr egyike annak a nyolc ingatlannak, amelyet a Bikfalvi kúriák útja program keretében állítottak helyre. Noha még hátravan néhány munkálat, a legszükségesebbet már megtették, hiszen sikerült megőrizni az épületet.
Szombaton avatták fel a csűrt és mutatták be a felújított kúriákat
A szalag átvágása után – amellyel jelképesen a csűrt és a másik hét felújított épületet is felavatták – megnyílt a kapu és a közönség is megnézhette, milyen tartalommal töltötték meg a teret. A falakon a Kortárs természet nemzetközi természetművészeti projekt nagyméretű pannói sorakoztak. A bemutatott munkákban közös, hogy az urbánus környezettől távol jöttek létre, és a természet, valamint a kortárs kultúra találkozási pontjait keresik, újraértékelve kettőjük viszonyát.
A kiállítótérben helyet kaptak Péter Alpár szobrai és installációi is. Különösen beszédes az Imamalmok című, 2023-as alkotás. A művész évekkel ezelőtt tűzifának összevágott régi gerendák között fedezett fel feliratokat őrző darabokat, amelyeket megmentett. A gerendák a 19. század közepén élt család négy tagjának nevét őrzik.
Számos érdeklődő gyűlt össze az avatóünnepségre és kiállításmegnyitóra
Péter Alpár a megnyitón a Bikfalvát és a képzőművészetet évtizedek óta összekötő szálakról beszélt. Ő maga az 1990-es évek elejétől kötődik a településhez, akkor még diákként vett részt egy itt szervezett alkotótáborban. Mint felidézte, már ekkor összekapcsolódott a hagyományos erdélyi értékek megőrzése, a természet és az épített örökség iránti figyelem a kortárs művészeti kísérletezéssel. Ez a szemlélet később is végigkísérte a Bikfalván szervezett művészeti műhelyeket és nemzetközi együttműködéseket.
A mostani tárlatot Péter Alpár egyfajta próbaként is értelmezi. Arra keresték a választ, hogyan „szólalnak meg” a csűrben a nemzetközi kiállítási anyagok, az installációk, és hogyan lehet képzőművészettel „belakni” a csűrt. Szerinte izgalmas folyamat figyelhető meg abban, ahogyan a használatból kikerült vidéki gazdasági épületek új funkciót kapnak, és az igényes kortárs kultúra tereivé válhatnak. Bikfalván a régi csűr megmentésével most ennek a folyamatnak egy újabb helyszíne született.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
