Az 1956-os forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulója alkalmából nyílt dokumentumfotó-kiállítás pénteken este a Kovásznai Városi Művelődési Ház Ignácz Rózsa-termében. Az 56 kép ’56-ról című tárlat a Magyar Távirati Iroda archívumának felvételeiből idézi fel a forradalom napjait, a budapesti utcák eseményeit, a szabadságért kiálló embereket és a megtorlás időszakát. A kiállítás Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa, a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet és a Kovásznai Városi Művelődési Ház együttműködésével valósult meg, és október 22-éig látogatható.
A megnyitó résztvevőit Czili Balázs, a Kovásznai Városi Művelődési Ház igazgatója köszöntötte. Ezt követően Sós Zoltán, Magyarország csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja méltatta a tárlat jelentőségét. Hangsúlyozta: az 1956-os forradalom hatása nem állt meg Magyarország határainál, Erdélyben is erős visszhangot váltott ki, és a forradalom leverését követő megtorlások itt is éreztették hatásukat. Mint mondta, 1956 emlékezete ezért az erdélyi magyarság számára is történelmi örökség.
A kiállítást Szebeni Zsuzsa, a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet vezetője méltatta. Beszédében arra mutatott rá, hogy a dokumentumfotók nemcsak történelmi pillanatokat őriznek, hanem segítenek az események összefüggéseinek és emberi jelentésének megértésében is. Mint mondta, a kiállítás különösen fontos üzenetet hordoz az idősebb nemzedék számára, amelynek tagjai közül sokan közvetlenül is megtapasztalták az 1956 utáni megtorlás következményeit, de ugyanígy szól a középgenerációhoz is, mely már egy szabad politikai rendszerben ismerhette meg a forradalom történetét. Szebeni Zsuzsa hangsúlyozta: elsősorban a fiataloknak kell továbbadni ezt az emlékezetet, hogy ne merüljön feledésbe ama történelmi pillanat, amikor a magyar nemzet a túlerővel szemben is kiállt szabadságáért.
Szebeni Zsuzsa kitért a terem névadójára, a Kovásznán született Ignácz Rózsára is. Az írónőről szólva azt a jellemzést idézte, hogy „túl jó író volt ahhoz, hogy elhallgattassák, de ugyanakkor túl karakán és túl magyar ahhoz, hogy futtassák”. Felidézte azt is, hogy több műve hosszú ideig nem jelenhetett meg, pályáját pedig erősen meghatározta a kommunista kultúrpolitika. Több művét nem jelentették meg, illetve hosszú időn át nem kerülhettek az olvasók elé. Emiatt jelentős művek maradtak ki a nyilvánosságból, miközben könyvei iránt komoly olvasói érdeklődés mutatkozott.
A tárlat fekete-fehér képei végigvezetik a látogatót a forradalom fontosabb pillanatain. Láthatók a Tanács körúton vonuló tüntető fiatalok, Sinkovits Imre, amint a Kossuth téren szaval, a Sztálin-szobor ledöntése, a Parlament előtt álló szovjet harckocsi, valamint a harcok utáni romos Magyar Rádió épülete a Bródy Sándor utcában. A fotók a forradalom lelkesedését és tragédiáját egyaránt megmutatják: az utcára vonuló tömegek mellett a fegyveres ellenállást, a rombolást és a megtorlás képeit is.
A megnyitón idősek és fiatalok egyaránt jelen voltak, ami külön hangsúlyt adott Szebeni Zsuzsa gondolatának: 1956 emlékezetét tovább kell adni a következő nemzedékeknek, hogy ne merüljön feledésbe az a történelmi pillanat, amikor a magyar nemzet a szabadságért emelte fel a szavát.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
