Nem tudok szarvasul. Pedig aki ősszel arra vállalkozik, hogy válaszra késztesse az erdő agancsosait, annak valamiképpen az ő bőgésük hangján kell megszólalnia. A hozzáértők kürttel, PVC-csővel, szájjal vagy más hangadó eszközzel utánozzák a vetélkedő bikák hangját. Mi akkumulátoros hangszórót vittünk magunkkal, hozzá pendrive-on a hangfelvételt. Ezzel indultunk ketten a napokban a Ménesbércre, abban a reményben, hogy halljuk, s talán meg is pillantjuk a szarvasokat.
Dacia Logannal kapaszkodtunk fel a hegyre. Az erdei út helyenként gondos nyomválasztást kívánt, de az autó magas építése jó szolgálatot tett: lassan, óvatosan haladva különösebb nehézség nélkül felértünk a Ménesbérc 1413 méteres tengerszint feletti csúcsára. Szerencsénk volt a száraz idővel. Eső után aligha vágtam volna neki ugyanezzel az autóval; olyankor terepjárónak való ez az út.
Fentről messzire el lehetett látni. A tiszta alkonyati égbolt alatt kirajzolódott a Lakóca és a Penteleu csúcsa, közöttük erdős hátak, egymás mögé húzódó gerincek sorakoztak. Tekintetünk hol az egyik, hol a másik hegyen időzött. A meteorológiai állomásokat ilyen távolságból nem lehetett tisztán látni, de a két csúcs körvonala szépen megmutatkozott a horizonton. Aztán a fogyó világosság lassanként elmosta a részleteket, és egyre inkább csak a hegyek vonalai maradtak az ég alján.
Bekapcsoltam a hangszórót. A felvételről megszólaló bőgés végigszállt a hegyoldalon, majd elnémítottam a készüléket. Vártunk. Valahonnan a távolból felhangzott egy válasz, aztán más irányból is megszólalt egy bika. Hamarosan körös-körül bőgtek a szarvasok. Visszhangzott a hegy.
Minden újabb hang felé odafordultunk, hátha megmozdul valami az erdőszélen, hátha kilép egy agancsos a fák közül. Egyikük sem mutatta magát. Hangjuk alapján próbáltuk elképzelni, merre lehetnek, milyen messziről felelnek egymásnak. A hangszóró már hallgatott, mi pedig figyeltünk: hol innen, hol onnan érkezett az elnyújtott, mély bőgés.
Az ember könnyen nevezi koncertnek ezt az őszi hangzást, különösen ha egy hegytetőn állva többfelől hallja egyszerre. A bikák számára azonban tétje van minden megszólalásnak. A párzási időszak vetélkedése zajlik odalent, a fák között; az a világ éli a maga rendjét, amelyből mi azon az estén csak hangokat érzékelhettünk. Talán éppen ettől volt olyan erős az élmény. A szemünk hiába kereste őket, de a hangjuk jelen volt mindenütt.
Mindeközben a nyári időszakra felengedett lovak nyugodtan legelésztek a hegytetőn. Időnként felkapták a fejüket, ránk pillantottak, majd folytatták a mindennapos rutint. Nem siettek előlünk, és láthatóan az erdőből érkező hangok sem zavarták őket. Körülöttük egyre sötétebb lett a tisztás, mögöttük lassan eltűntek a táj részletei. Mi pedig a bőgésre figyeltünk.
Jó lett volna tovább időzni. Megvárni egy újabb hangot, még egyszer végignézni a láthatáron, állni egy darabig a lovak közelében. Csakhogy a hegytetőn már két-három Celsius-fok lehetett, és egyre jobban dideregtem. A hideg végül leparancsolt bennünket a Ménesbércről. Este fél tíz tájban már otthon voltunk.
Szarvast ugyan nem láttunk, mégsem maradt bennem hiányérzet. Megőriztem a Lakóca és a Penteleu alkonyati körvonalát, a lovak nyugodt mozdulatait, a várakozás perceit két bőgés között.
Azóta is hallom, ahogy az elnémított hangszóró után megszólal az erdő, és a sötétedő hegyoldalak egymásnak adják a bikák hangját. Szarvasul nem tudtam, de azon az estén értettem a bőgésüket: az erőt, a vágyat, az élet továbbadásának ősi ösztönét.
Alkony a Ménesbérc fölött. Fotó: Bodor János
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
