Két esztendeje jelent meg riportunk Szabó Kálmánnal, a kézdivásárhelyi Kupántag pálinkafőzde tulajdonosával. Legutóbb a csernátoni Burrogtatón futottunk össze, szinte véletlenül, és rövid beszélgetésünk során említette, hogy bővült a termékpaletta, időközben pedig nem is akármilyen elismerésekben részesült. Így egy újabb beszélgetésben állapodtunk meg.
Szabó Kálmán azok közé a hazatérő háromszékiek közé tartozik, akik a külföldön eltöltött évek után itthon próbáltak valami újat megteremteni. Hosszabb ideig Németországban élt és dolgozott, majd hazatérve régi érdeklődéséből, a gyümölcspárlatok készítéséből épített fel vállalkozást. A 2019-ben alapított Kupántag Kft. mögött azonban – mint már két évvel ezelőtti beszélgetésünkkor is hangsúlyozta – nem elsősorban a gyors üzleti siker szándéka állt. A pálinkafőzés szenvedélyből indult, majd fokozatosan professzionális, engedélyezett és ellenőrzött tevékenységgé nőtte ki magát. Ma már egyre népesebb termékcsalád sorakozik a Góbé itóka márkanév mögött.
Almától a saskatoonig
Ha két esztendővel ezelőtt még arról beszélgettünk, hogyan lesz a gyümölcsből jó pálinka, most már az is komoly feladat, hogy végigvegyük, miből nem főz Szabó Kálmán. Az alapot továbbra is a hagyományos gyümölcsök jelentik: alma, körte, szilva, kajszibarack és őszibarack, de készít birsalma- és birskörtepálinkát, valamint meggyből is párlatot. Innen azonban már jóval különlegesebb vidékekre kalandozik a kínálat.
Megjelent a földieper, a szeder, a fekete ribizli és a málna, majd a fekete berkenye, az áfonya és egy nálunk még kevéssé ismert gyümölcs, az égerlevelű fanyarka vagy mézalmácska is. Utóbbi Észak-Amerikából származik, saskatoon bogyóként is ismert. Szabó Kálmán szerint éppen az ilyen ritkább alapanyagokkal érdemes kísérletezni, még akkor is, ha gazdaságossági szempontból korántsem ezek jelentik a legegyszerűbb utat.
Jó példa erre a málna. Hiába tűnik rendkívül édes gyümölcsnek, pálinkafőzői szemmel kevés a hasznosítható cukortartalma, ezért nagy mennyiségű alapanyag szükséges hozzá. Szabó Kálmán tapasztalata szerint száz kilogramm málnából alig öt-hat liter fogyasztásra beállított pálinka készíthető. Ehhez társul az alapanyag ára: egy kilogramm málna 15–20 lejbe is kerülhet, miközben például a földieper ennél jóval olcsóbban beszerezhető.
A kísérletező kedv azonban nem csökkent. Egy német szaklapból például egy osztrák főzde berkenyepárlatára figyelt fel, és azóta folyamatosan keresi azokat az Erdélyben is megtalálható gyümölcsöket, amelyekből különleges, kis tételben előállítható ital születhet.

A Góbé itóka az Országházig jutott
Az elmúlt időszak legnagyobb szakmai visszaigazolása azonban nem egy újabb pálinkafajta, hanem az Érték és Minőség Nagydíj Pályázaton elért eredmény volt. A Kupántag Kft. a „Góbé itóka” termékcsaláddal 2025-ben elnyerte az Érték és Minőség Nagydíj Tanúsító Védjegy használatát. A szeptember 11-én Budapesten átadott elismerés jelentőségét mutatja, hogy abban az évben 34 pályázó 40 pályázata – közöttük két határon túli vállalkozás – részesült a nagydíjas elismerésben.
Szabó Kálmán ráadásul egy második kitüntetéssel is hazatérhetett: az Érték és Minőség Nagydíj Pályázat Lokálpatrióta Különdíját is neki ítélték. Az oklevél megfogalmazása szerint azért részesült az elismerésben, mert tevékenységével „példaértékűen kötődik saját szülőföldjéhez”, Erdély gyümölcs- és növénykincseit modern technológiával dolgozza fel, miközben a helyi sajátosságokra irányítja a figyelmet és hozzájárul a haladáshoz, fejlődéshez.
A vállalkozó számára talán éppen ez az elismerés foglalja össze legjobban azt, amiért annak idején belevágott a pálinkafőzésbe. A pályázatban saját történetét is bemutatta: a hosszú németországi időszakot, a hazatérést, majd azt, hogy itthon kezdett értéket teremteni a helyben megtermő gyümölcsökből.
Az elismerések sora időközben tovább bővült. A 2026-os csíkszeredai Ákovita Nemzetközi Párlat- és Pálinkaversenyen a Kupántag áfonyapárlata arany minősítést szerzett – ezt a vállalkozásnak kiállított díszoklevél tanúsítja.

Már nem egyszerű hobbi
Szabó Kálmán ugyanakkor továbbra sem úgy beszél a főzdéről, mint aki abból akar mindenáron meggazdagodni. „Több mint hobbi” – fogalmazott, majd rögtön hozzátette: immár komoly hobbi, amelyet viszont minden tekintetben vállalkozásként kell működtetni. A párlatok előállítása, nyilvántartása és értékesítése szabályozott keretek között zajlik, az italok után adót kell fizetni, az egész tevékenység professzionális alapokon működik.
Piac van a különleges pálinkákra, a nehezebb feladat inkább a forgalmazás és a marketing. Kálmán ezért egyre több rendezvényen jelenik meg személyesen termékeivel – így találkozhattunk vele a csernátoni Burrogtatón is –, és a helyi vendéglátásban, illetve szaküzletekben is igyekszik megvetni a lábát. Kézdivásárhelyen több vendéglőben megtalálhatók az italai, de Kovásznán, Sepsiszentgyörgyön és a zabolai kastélyban is jelen van termékeivel. A következő lépcsőfokot a szélesebb körű értékesítés jelentheti – magyarázza, miközben megkóstoljuk a különleges feketeberkenye- és fanyarkapárlatokat és tölt az enyhén sárga színben játszó, csodás ízvilágú birsalmából is: ennek az egyedi színt a gesztenyefa kölcsönzi.
Magyarország és Németország is szóba jöhetne piacként, az export azonban az alkoholtermékek esetében jóval összetettebb, mint egyszerűen palackokat vinni a határon túlra. Az eltérő jövedékiadó-szabályok, áfaelőírások és adminisztráció miatt ehhez már megfelelő külpiaci háttérre is szükség van.
Egyelőre tehát Szabó Kálmán marad annál, amihez annak idején kedvet kapott: kutatja a különleges gyümölcsöket, kísérletezik, főz, kóstoltat, rendezvényekre jár, és közben újabb párlatokon töri a fejét. A különbség a két évvel ezelőtti állapothoz képest leginkább az, hogy a kezdetben szenvedélyből létrehozott kis főzde termékei ma már komoly visszaigazolásokat is magukénak tudhatnak: a Góbé itóka az Érték és Minőség Nagydíj tanúsító védjegyét viselheti, megalkotója Lokálpatrióta Különdíjat kapott, áfonyapárlatuk pedig 2026-ban arany minősítést érdemelt ki az Ákovitán, a nemzetközi székely párlat- és pálinkaversenyen.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.