Demeter J. Ildikó
A büntető törvénykönyv módosításával, a kiróható büntetések megduplázásával védekezne az új oktatási miniszter az iskolákban lassan mindennapossá váló agresszió ellen. Sorin Costreie szerint a pedagógusok megtámadását ugyanúgy súlyosbító körülménynek kell minősíteni, ahogy ez az orvosok és egészségügyi dolgozók esetében történt nemrég, ez lenne az egyik eszköze az erőszakos megnyilvánulások visszaszorításának.
A másik az iskola szerepének újragondolása. Erre a PISA- és OECD-felmérések, illetve egy év eleji UNICEF-jelentés lesújtó következtetései miatt is szükség van, de főleg azért, mert a gyermekek torkán információkat, fővárosokat, integrálást, történelmi adatokat nyomnak le, ám arra nem nevelik őket, hogy odafigyeljenek a társaikra és megértsék őket.
Egyelőre annyi történik, hogy több iskola megerősítette az ellenőrzést, kapusokat vett vagy szerelt fel (inkább nagyobb hatáskörrel, mint eszközökkel), és közben folyik a vita arról, hogy kinek mi a felelőssége és szerepe az iskolai erőszak elterjedésében, illetve visszaszorításában. Van, aki szerint a szülők feladata a gyermeknevelés, mások arra mutatnak rá, hogy ahol a családi háttér nem megfelelő, ott az intézményeknek (iskoláknak, gyermekvédelmi hatóságoknak), illetve pedagógus és pszichológus szakembereknek kell lépniük a gyermek érdekében. Az egymásra való mutogatás, a felelősség elhárítása azonban ugyanúgy nem fogja megoldani a problémát, ahogy az esetleg felfegyverzett őrség vagy a megduplázott büntetések sem; utóbbi ráadásul nem alkalmazható a tanárnőjét és a védelmére siető diáktársát megsebesítő besztercei hetedikes esetében, hiszen 13 évesen büntetőjogilag nem vonható felelősségre. Az iskola feladatainak újraszabása pedig jól hangzik, csakhogy ezt még egyetlen kormány sem vitte véghez 36 év alatt, pedig szinte minden oktatási miniszter – most a 34.-nél tartunk – szükségesnek érezte. Könnyű ráfogni a rövid mandátumukra a kudarcot, de nem csak rajtuk múlott.
Az iskolák, a pedagógusok, diákok, szülők a hazai társadalom részét képezik. Ez a társadalom pedig csak úgy ontja magából a gyűlöletbeszédet, a rasszista, idegengyűlölő, nőgyűlölő, kirekesztő, ledorongoló nézeteket. Nemcsak az online közösségi oldalakon és tévéműsorokban találkozhatunk sokszor gyomorforgató, aljas, megalapozatlan állításokkal, uszítással, focimeccseken és politikában a tomboló magyarellenességgel, hanem családi, baráti beszélgetésekben is normalizálódott, gyakran tréfaként tálalt és elkönyvelt megnyilvánulások ezek, amelyek ellen csak ritkán lépünk fel; leginkább akkor, ha minket ér bántás vagy sérelem. Nem, ezt nem lehet az iskolák nyakába varrni: mindannyiunknak át kell gondolnunk, hogy mennyit engedünk meg magunknak és másoknak, felületességből, kényelemből vagy cinkosságból. Csak így védhetjük meg gyermekeinket.
Az iskolai erőszak ellen tüntető tanárok Brassóban. Fotó: Facebook / Brasov cel mai frumos oras din Romania
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
