A közszolgáltatásokat kell összevonni, nem a kisközségeket – jelentette ki Tamás Sándor, aki szerint a Szociáldemokrata Párt által meghirdetett közigazgatási átszervezéssel megint a kisemberekkel akarják megfizettetni a válság árát. Az érintett háromszéki községek elöljárói ellenzik ezt a tervet, amit egyébként népszavazás nélkül törvényesen nem is lehetne végrehajtani.
A megyei önkormányzat elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta: a fejlesztési minisztérium rendeletének megfelelően megalakult az a háromtagú megyei bizottság, amely a kisközségek összevonásával foglalkozik. Tagjai Ráduly István prefektus, Tamás Sándor megyeitanács-elnök és a községek egyesületének képviselőjeként Taraș Silviu kökösi polgármester. Az első megbeszélést is megtartották, meghívták rá tíz község vezetőit – ezek közül nyolcnak a lélekszáma egyértelműen 1500 alatt van, Vargyas és Kökös esetében azonban nem egyértelmű a helyzet: a 2021-es népszámlálás szerint az egyik, egy 2023-as pénzügyminiszteri adat szerint a másik esik a küszöb alá, és nem tudni, melyik számítást veszik figyelembe. A jelenlevők egységes álláspontra helyezkedtek, amelynek lényege, hogy ne a kisemberekkel fizettessék meg a válság árát, „a takarékoskodást kezdjék Bukarestben, ne Kommandón”. Tamás Sándor hangsúlyozta: nem a reformot ellenzik – korszerűsítésre szükség van a közigazgatásban is –, hanem a rossz reformot. Véleménye szerint a kistérségi együttműködés előmozdítása a jobb megoldás, azaz nem a községeket kell összevonni, hanem a közszolgáltatásokat. „A szakértelem megosztható. A szomszédos községek közösen működtethetnek közbeszerzési irodát, urbanisztikai és informatikai szolgáltatást, közös pályázati csapatot az uniós források lehívására. Az együttműködés Háromszéken a hulladékgazdálkodás terén már ma is jól működik” – jelentette ki. A megyevezető rámutatott: Románia jelenlegi pénzhiányát a felduzzasztott állami közigazgatás, az állami vállalatok, minisztériumok, igazgatóságok nem hatékony működése okozta – csak a munkaügyi minisztériumnak öt különböző intézménye van megyénkben –, ám „a bukaresti román politikusok úgy viselkednek, mint a nagyfiúk az iskolaudvaron: a legkisebbekbe kötnek bele, hogy megmutassák, milyen erősek. A velük egy súlycsoportban lévőket: az állami vállalatokat, a minisztériumokat, a speciális nyugdíjak problémáját gondosan elkerülik”.
A községek összevonása olyannak tűnik, mintha az elsorvasztásuk lenne a szándék, de máris többről van szó. Az 1500 fő alatti községek felszámolása után – ami megyénkben Barátost, Kommandót, Dálnokot, Esztelneket, Málnást, Kézdialmást, Maksát, Nagypatakot és Vargyast, illetve Kököst érintené – a 3000, majd az 5000 fős küszöb következett, szerdán pedig már a megyék felszámolása is terítékre került. „Ez nem reform, hanem szalámitaktika” – szögezte le Tamás Sándor, aki szerint az, hogy „ma a községek, holnap a megyék” szűnhetnek meg, „már egész Székelyföld jövőjét veszélyezteti”. Azt is elmondta: egy ilyen reform csak elvesz az emberektől, elveszi a faluközösségek jogát attól, hogy maguk döntsenek az útjaik, az iskola, a kultúrház felújításáról, ráadásul pedig útra is teszi az embereket az intéznivalókkal. Kommandóról például legalább 40 percet tart az út Kovásznáig, és vissza is kell menni. Ha megszűnik a községháza, kinél lesz a tűzoltószertár kulcsa? – kérdezte.
Fotó: Facebook / Consiliul Județean Covasna - Kovászna Megye Tanácsa
Emlékeztetett arra, hogy a kisebb települések önállósodása sok jót is hozott. 2004–2005-ben Dálnok és Maksa, Kézdialmás és Lemhény, Esztelnek és Kézdiszentkereszt, Málnás (három településsel), Mikóújfalu és Sepsibükszád, illetve Sepsiköröspatak és Árkos vált szét, és azóta szemmel látható fejlődésen mentek át a korábban peremi falvak, most mindegyikben nagyobb pezsgés tapasztalható. Ezeket a közösségeket nem lehet egy pénzügyminisztériumi könyvelési tételsorként nézni – nyomatékosította.
Tamás Sándor kitért a községek összevonásának etnikai oldalára is: a Fehér megyei, magyar lakosságú Torockót például csak nagy román községekhez lehetne hozzácsatolni, amivel még jóindulatú hozzáállás esetén is másodlagossá válnak a magyarok, de Háromszéken is van ilyen helyzet: ha Nagypatakot Nagyborosnyóhoz csatolják, a román lakosság kerülne kisebbségbe az új közigazgatási egységen belül – figyelmeztetett. Ismertette az idevágó jogszabályokat is: jelenleg két törvény is kimondja, hogy a földrajzi, gazdasági, társadalmi szempontok mellett az etnikait is figyelembe kell venni az önkormányzati határok esetleges megváltoztatásánál, illetve hogy ilyen esetben referendumot kell tartani. Most olyan elképzelés is van, hogy Kovászna megyét Brassóhoz csatolják, ezt megtehetik, ha hagyjuk, de ki kell állnunk magunkért. Az 1968-as megyésítéskor is volt egy hasonló elképzelés, de a lakosság abban a nagyon erős kommunista rendszerben is ellenállt, és meg tudta változtatni a központ akaratát. Most is erre van szükség – szögezte le.
A következő időszakban a megyei munkacsoport és az első összevonási körben érintett önkormányzatok vezetői minden egyes településre, a tíz kisközség összesen 19 falujába ellátogatnak, és falugyűléseken beszélnek az ott élőkkel arról, hogy ők mit akarnak.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
