Pár héttel ezelőtt készült ez az írás, de belőle semmi nem veszítette érvényét, annál is inkább nem, mert az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének szervezésében a magyar nyelv napján rendezett vetélkedősorozat során a magyar nyelv csillogó szépségét őrző népdal is fontos szerephez jutott.
Érdekes hírre akadtam a számítógépen: közzétették azt a listát, amely a legszebb, legismertebb, legnépszerűbb magyar népdalokat tartalmazza. Közvetlenül a magyarok soron következő világtalálkozóját megelőző hónapok során indított véleménykutatás végeredménye volt ez a felsorolás, igaz, ennek legalább két esztendeje, de nem hinném, hogy az eltelt évek alatt különösebb változás történt volna a rangsorolásban. Fontosnak tartom megemlíteni: pár esztendeje külön napot ünnepelhetünk (éppen szeptember közepén) a magyar népdal tiszteletére, s az idei ünneplést felerősíti, hogy Kallós Zoltán erdélyi néprajzkutató emlékére Kallós-évet is hirdettek. Visszatérve az indító gondolatra, megemlítem, hogy gyakorló tanárként hasonló felméréseket magam is végeztem diákjaim körében, s megnyugtató volt, hogy a fentebb emlegetett listán szereplő tíz dal közül két énekkel minden alkalommal találkoztam. Ezek a tízes csoport elején szerepelnek. Ám hadd mutassuk be a hónapokig tartó, az egész világra kiterjedő felmérés sikeres darabjait, azzal a megjegyzéssel, hogy öt kontinens nyolcvan országából érkezett mintegy kétszáz dalcím alapján kellett kiválasztani a legszebbeket (címnek a kezdő sort használjuk):
1. A csitári hegyek alatt
2. Tavaszi szél vizet áraszt
3. Elindultam szép hazámból
4. Csillagok, csillagok szépen ragyogjatok
5. Lovamat kötöttem
6. Erdő mellett estvéledtem
7. Erdő, erdő, erdő, marosszéki kerek erdő
8. Megyen már a hajnalcsillag lefelé
9. Ősszel érik, babám, a fekete szőlő
10. De szeretnék hajnalcsillag lenni.
A sorrendet, különösen az első két dal esetében, bizonyára nem kérdőjelezi meg senki. Csodálatos dolog, hogy ritkán találkoztam olyan magyarral, aki ezt a tíz dalt, esetleg annak felét – legalább a szöveget vagy a dallamot – ne ismerné, ne hallott volna róla, de az első kettőt biztosan mindenki énekelni is tudja. Rendhagyó ünnepségen mutatták be ezeket a nótákat, óriási közönség előtt, zenekarral és felkért énekművészekkel jutottak el a nézőkhöz a legszebb magyar népdalok. A csitári hegyek alatt az erdélyi Tamás Gábor előadásában hangzott el, és mellette fellépett még többek között Nagy Ibolya, Ötvös Klára, Dévai Nagy Kamilla, Tóth István, Budai Ilona, a Csillagok, csillagok kezdetűt egy Marokkóban élő magyar népművész adta elő. A rendezvény színességét biztosították a gyerekkórusok, s minden dal a teremben helyet foglaló nagyszámú közönség közös éneklésével vált igazi, lelket gyönyörködtető közösségi élménnyé. Személyes találkozásaim a népdallal, népies műdallal mindig akkor váltak élményszerűekké, ha közösen daloltunk. És kedvenc éneklőhely volt sokfelé maga a kocsma, ahová sokszor azért tértek be a férfiak és még a nők is, hogy kiénekeljék magukat. Gyerekkoromban egyik kedves szórakozásom volt az udvarról hallgatni a kocsmából kiszűrődő szép éneklést, amelynek vezérénekesei hangjukért igen közkedveltek voltak. Nem felejthetem, egyetemista koromban, a nyári vakáció egyik délutánján ott kóricáltunk a kultúrotthon előtt, s amikor a kultúrigazgató bejelentette, hogy Csont Anna néni „éneköl”, mindannyian behúzódtunk, begyömöszölődtünk a terembe, mert Anna néninek híresen szép hangja volt, még a kocsmabeli szólisták is átjöttek „csudát” hallgatni, mert a színpadra hívott „művész” előadása mindig lenyűgözött mindenkit, valahányszor engedett a kérésnek. Ugyanis az otthoni munkát nem hanyagolhatta el a kultúráért. Az említett alkalommal többek között a bögözi gyökerűnek tartott, A bögözi temetőben áll egy magas eperfa kezdetű népdalt énekelte, amelynek hírnevét testvérbátyámnak, az ugyancsak bögözi Péter Albert tanár-koreográfusnak köszönhetően a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium népi együttese a világszínpadra is felemelte.
Népdalénekléseink alkalmával sok esetben meggyőződhettem arról, hogy a dallamok általában ismertek, de a szövegismeret hiányos. Ezért jegyeztem le és szerkesztettem kötetbe legalább háromszáz népdal és népies műdal szövegét, amelyeknek nem csupán lejegyzője, de közlője is voltam. Persze, ez az anyag csupán töredéke a magyar nyelvterületeken ismert népi alkotásoknak, parasztzenének. Hiszem, hogy aki majd kézbe veszi a nemsokára megjelenő (időközben megjelent) gyűjteményt, nagyobb kedvet kap a gyakoribb énekléshez.
Péter Sándor
Népdal és népzene szakos diákok a sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskola tanévzáró koncertjén. Fotó: Facebook / Művészeti Népiskola - Sepsiszentgyörgy / Şcoala Populară de Arte și Meserii
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
