36. Népzene- és néptánctalálkozó SepsiszentgyörgyönEzreket szólítottak meg az örökség hordozói

2026. november 16., hétfő, Közélet

Harminchatodszor is tudott újat nyújtani közönségének a sepsiszentgyörgyi Népzene- és néptánctalálkozó, amelynek két napba sűrített értékkavalkádjában minden korosztály megtalálta a kedvére valót. A Háromszék Táncszínház és a Lajtha László Alapítvány szervezésében rendezett pénteki és szombati találkozón hivatásos és műkedvelő együttesek bemutatkozása mellett hangsúlyos szerepet kapott az örökségemlékezet, de a szervezők arról sem feledkeztek meg, hogy a népzene, a népdal és a néptánc mindenkoron a szórakozást is szolgálja.

  • A Mérai Cifra Néptáncegyüttes. Fotó: Musát Arnold
    A Mérai Cifra Néptáncegyüttes. Fotó: Musát Arnold

A péntek reggeli kapunyitáskor percenként érkeztek a gyermekekkel teli autóbuszok a délelőtti programokra. Rövid idő alatt bodoki, illyefalvi, tusnádi, apácai, sepsibükszádi, ozsdolai, esztelneki, kézdivásárhelyi, kőröspataki és sepsiszentgyörgyi kisiskolásokkal telt meg az aréna, és az előadások előtt Benkő Éva (Guzsalyas játszóház) ezerháromszáz gyermeket vont be a mondókázásba, közös játékba. A kolozsvári bíró, Egyszer volt Budán kutyavásár és az Igazmondó juhász című mesékből összeállított Mátyás király álruhái mesejátékkal (Varga János rendezésében) a hetven éve alakult Maros Művészegyüttesnek sikerült úgy bemelegítenie a gyermekeket a mesék világába, hogy az utána fellépő Folker együttes elő­adásán, A csodálatos pelikánmadár történetébe szinte mindenki első perctől bekapcsolódott. Gál Enikő, a sepsibükszádi Mikes Ármin Általános Iskola tanítója – aki kollégáival együtt három osztállyal érkezett a találkozóra – lapunknak azt mondta, az ilyen kiruccanás kétszeresen fontos a falusi gyermekek számára: népzenés, néptáncos hagyományainkkal minőségi produkciókban találkoznak, amire nekik ritkán van alkalmuk, másrészt a kimozdulás a saját környezetükből kinyitja egy kicsit a világot előttük.

A népzene- és néptánctalálkozó történetében tizenkettedik alkalommal szervezték meg a háromszéki gyermek néptáncegyüttesek gáláját, ezt szombaton délelőtt tartották, több mint ötszáz táncoslábú lépett színpadra és szintén a gyermekeknek szóltak a kézműves-foglalkozások. A szombat délelőtti programokra, a legényesversenyre és a szovátai Tücsökraj hagyományőrző ifjúsági zenekar nagy sikert aratott előadására lapunkban még visszatérünk.

 

Táncos villámcsődület. Fotó: Musát Arnold

 

Deák Gyulára emlékeztek

A Háromszék Táncszínház (korábban több neve is volt) igazgatójára (1990–1992, 1995–2022), Deák Gyula Leventére emlékeztek péntek délután a Háromszék Táncstúdióban az együttes jelenlegi tagjai, egykori táncosok, Gyuszi barátai. Az embert és az intézményvezetőt Sipos Noémi, a táncszínház aligazgatója méltatta, aki szerint Deák Gyula fontosnak tartotta a folyamatos megújulást és tett is érte. Neki köszönhető, hogy „a Háromszék együttes Erdélyben elsőként utat tudott törni a táncszínház irányába, a színház nyelvezete felé. Gyuszi nagyon szerette a színházat, és hitt abban, hogy a hagyomány frissességének megfogalmazására alkalmas a színpad és a színházi eszköztár. De soha nem tévesztette szem elől a legfontosabbat: hogy a néptánc és a népzene a társulat anyanyelve.”

Mielőtt Virág Endre, a Háromszék Táncszínház igazgatója és Sipos Noémi aligazgató leleplezték a Vargha Mihály által Deák Gyuláról készített emlékplakettet, Csenteri Levente és Kádár Rezső a barátról, az embereiért kiálló vezetőről emlékezett meg, Vargha Mihály pedig azt mondta, a plaketten „egy kemény embert látunk, aki ki tudott állni az igazáért és meg tudta védeni a rá bízott emberek igazát is.” A képzőművészeti alkotás a helyi veterán táncházas közösség ajándéka, amelyet a Háromszék Táncstúdió emeletén helyeztek el, ahol ezúttal az előadóterem felvette Deák Gyula nevét.

 

 Leleplezték a Deák Gyuláról készült emlékplakettet. Fotó: Vargyasi Levente

 

Az utánpótlás színe-java

A nem hivatásos csoportok, együttesek éppen olyan ékességei voltak a találkozónak, mint azok a míves tárgyak, amelyeket az aréna emeleti folyosóján a kiállításokon láthattunk. Henning Edit árapataki, sárközi, nagykrassói gyöngyfűzött alkotásai, a homoródalmási-csíkszeredai kovácsmesterek munkái, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány sepsiszentgyörgyi öltögetőinek hímzései, Szanek Lili viseletei, Kolozsi Ildikó és alkotótársai nemezelt takarói, Bálint Zoltán régiségei mellett a Kallós 100 vándorkiállítás (Kallós Zoltán Alapítvány), Boros Gábor kalotaszegi fotográfiái és a rajzpályázatra érkezett rajzok képviselték a találkozó egy igen értékes szeletét, ahol népi kultúránknak egyszerre többféle megnyilvánulásával találkoztunk.

Visszatérve a nem hivatásos, azaz műkedvelő fellépőkre, ki kell emelni azokat a közösségeket, ahol több nemzedékkel foglalkoznak az oktatók. A Mérai Cifra Néptáncegyüttes Cifra lelkek forrásvize című pénteki előadásán a táncstúdió színpadán együtt léptek fel gyermekek, ifjúsági táncosok és fiatal felnőttek, a Romániai Magyar Néptánc Egyesület szervezésében, tizenkilencedik alkalommal tartott Erdélyi Néptánc Antológia gáláján az arénában volt olyan együttes, amelynek két korcsoportja is bemutatkozott, egyébként az itt fellépő együttesek többségénél két-három nemzedék, százhúsz-százharminc táncos jár folyamatosan a próbákra. Az antológia gálájára előválogatás után a huszonhat együttesből tíz jutott tovább, az aréna színpadán láthattuk a marosvásárhelyi Borsika közép- és nagy korosztályú csoportját (vajdaszentiványi táncokkal), a kézdiszentléleki Borsikát (palatkai táncok), a csíktaplocai Táncoló Talpakat (mérai táncok), a bákói Szeret Néptáncegyüttest (moldvai táncok), a marosvásárhelyi Napsugár együttest (vistai táncok), együtt a Mérai Cifra és magyarlónai Loptás együttest (gyalui vásár), a kovásznai Receficét (vajdaszentiványi táncokkal), a Mérai Cifrát (részlet a Cifra lelkek forrásvize előadásból) és a marosvásárhelyi Boróka Néptáncegyüttest (bonchidai táncok). Az antológia két házigazdája: a Kincskeresők és a Százlábú Néptáncegyüttes magyarszentbenedeki, illetve őrkői táncokat mutatott be.

 

A legkisebbek is színpadra léptek szombaton. Fotó: Musát Arnold

 

Kallós Zoltán útjain

A száz évvel ezelőtt Válaszúton született néprajzkutató, népzenegyűjtő Kallós Zoltánra (elhunyt 2018-ban) emlékeztek a gyűjtéseiből összeállított emlékkoncerten péntek délután az arénában. A Heveder és a Tarló zenekar, a Folker együttes és tanítványai, valamint a Székelyföldi Énekiskola dalosai kalotaszegi, moldvai, gyimesi, székelyföldi gyűjtésekből választottak műsorukhoz. A koncert egyúttal karitatív jellegű is volt, első állomása az Erdélyi Magyar Népzenészek Egyesülete és az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány kezdeményezésére indított sorozatnak, ahol azoknak az idős adatközlő zenészeknek a megsegítésére gyűjtöttek, akiknek már nem áll módjukban muzsikálni. Az esemény megható pillanata volt, amikor Zoli bácsi kedvenc dalát, a Fordulj kedves lovam napszentület felé kezdetűt állva énekelte a zsúfolásig megtelt aréna közönsége. Ugyanígy felemelő volt látni, hallani a Györfi Erzsébet alapította/vezette Székelyföldi Énekiskola kászoni, csíkcsicsói, szent­egyázi, székelyudvarhelyi, gyergyói, csíkszeredai, kézdivásárhelyi, székelyderzsi dalosait, akiket a tizenéves gyermekek szemében mestereknek tekintett muzsikusok, a Heveder és a Tarló zenekar kísért.

 

A  Magyar Állami Népi Együttes két előadással készült. Fotó: Musát Arnold

 

Ékességek a sokszínűségben

A főhajtás, az emlékezés, emlékidézés másik színtere volt az aréna konferenciaterme, ahol az ötven éve alakult és azóta is működő brassói Bokréta Néptáncegyüttesről szóló dokumentumfilm révén forgatták vissza az idő kerekét egykori bokrétások jelenlétében; az idén februárban elhunyt Jánosi József sepsiszentgyörgyi néptáncgyűjtő, oktató munkásságát Orza Călin méltatta, kiemelve Jánosi szerepét a háromszéki, súlyzottan az erdővidéki táncélet megismertetésében; harmadikként a Székelyföld 1000 arca kisfilmsorozat két alkotója, Szőcs Szilárd és Deák András tartott vetített képes ismertetőt munkájukról.

A Népzene- és néptánctalálkozó kiemelt meghívottjaként a Magyar Állami Népi Együttes két előadással lépett színpadra: az Ágfalvi György rendezte és öt társával együtt koreo­grafált Gyökerek és szárnyak folk­lór és fantáziatánc-produkcióval (kis-magyarországi tájegységek táncaival) és a Kallós Zoltán emlékére összeállított Szállj el, madár... című, Mihályi Gábor együttesvezető rendezte folklórműsorral, mindkettő zenei szerkesztője Pál István „Szalonna”. A zárókoncerten a Magyar Banda megtarotta beígérten bulis fellépését, és ezáltal is sokszorosan beigazolódott örökségünk sokszínűsége.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 893
szavazógép
2026-11-16: História - Bedő Zoltán:

Magyarország térdre kényszerítése

Hogyan viszonyultak az európai hatalmak a török hódításhoz? Milyen ember és uralkodó volt II. Lajos magyar király? Melyek voltak az 1526. augusztus 29-én megvívott mohácsi csata előzményei? Miként zajlott le és milyen következményekkel járt? Íme, néhány fontos kérdés, amelyekre Bálint Huba székelyudvarhelyi magyarságkutató a témával kapcsolatos legfrissebb tudományos eredmények ismeretében próbált kielégítő választ adni a közelmúltban Sepsiszentgyörgyön. Vetített képes előadására a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében került sor, a megyeszékhelyi MERT Egyesület szervezésében.
2026-11-16: Máról holnapra - Nagy D. István:

Vihar előtt

Furcsa és nyugtalanító leírni, ám a hétvégi, Călin Georgescu volt államfőjelölt támogatására szervezett, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által felvállalt (amúgy engedély nélküli) megmozdulás kapcsán elsősorban azért lehetünk hálásak, hogy nem torkollt erőszakos cselekményekbe, és incidensek nélkül lezajlott az egész.