Kun Kocsárd-szobor Algyógyon

2026. november 17., kedd, Belföld

Kun Kocsárd egykori Hunyad megyei főispán, művelődéspolitikus, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) alapítója és tiszteletbeli elnöke mellszobrát avatták fel vasárnap, a magyar szórvány napján Algyógyon.

  • Kun Kocsárd mellszobrát Kolumbán Vilmos József püspök, Rátoni Csaba Hunyad megyei esperes és Aknai Szilárd gondnok leplezte le. Fotó: Facebook / Erdélyi Református Egyházkerület / Kiss Gábor
    Kun Kocsárd mellszobrát Kolumbán Vilmos József püspök, Rátoni Csaba Hunyad megyei esperes és Aknai Szilárd gondnok leplezte le. Fotó: Facebook / Erdélyi Református Egyházkerület / Kiss Gábor

A pár lelkes dél-erdélyi szórványtelepülésen ünnepi istentisztelet keretében avatták fel az egykori mecénás mellszobrát, mely a református templomban kapott helyet. Kolumbán Vilmos József, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke igehirdetésében a magyar szórvány napjának fontosságáról beszélt, hangsúlyozva: fontos, hogy legyen legalább egy olyan alkalom az évben, amikor a többség odafigyel a kisebbségre, meghallgatja a szórványban élők kéréseit, panaszait, és ha szükséges, segít rajtuk.

A gyülekezet a szoborállítással olyan ember előtt tiszteleg, aki életével mutatta meg, mit jelent tenni az ottani vidékért és közösségért – jelentette ki Tussay Szilárd, az Erdélyi Református Egyházkerület Ifjúsági Szövetségének (IKE) korábbi ügyvezető elnöke. Beszédében emlékeztetett, hogy 2022-ben átadták az algyógyi ifjúsági központot, és megújult a református templom, valamint a körtemplom is, mely Erdély egyik legrégebbi és legépebben megmaradt Árpád-kori műemléke. Felidézte, hogy ez hatalmas munka eredménye volt, és a szobor­avatás ennek a „megkoronázása”. Véleménye szerint „Kun Kocsárd szobra most a helyére kerül a templomban. A megújult falak között látható helyet kap annak az embernek az emléke, aki a maga idejében ugyancsak épített, támogatott és az utána következő nemzedékekre gondolt.” Megköszönte Aknai Szilárd gondnok házigazdai szolgálatát, hangsúlyozva, hogy az ifjúsági központnak szüksége van valakire, aki a hétköznapokon is gondját viseli, ajtót nyit, fogadja az érkező fiatalokat és elvégzi a tennivalókat.

Az örökségből fakadó felelősségre is felhívta a figyelmet, felidézve, hogy Kun Kocsárd számára a református egyház, az oktatás és a magyar közösség ügye személyes ügy volt. Támogatta a szászvárosi református kollégiumot, az algyógyi templomot és az iskola létrejöttét. „Abból, amije volt, másoknak teremtett lehetőséget” – fogalmazott Tussay Szilárd. Kifejtette: Bethlen Gábor és Kun Kocsárd felismerte, hogy a jövőért a jelenben kell tenni: iskolát támogatni, templomot építeni, esélyt adni a fiataloknak. A jövő feladatának azt nevezte, hogy legyen, aki meglátogatja az algyógyi ifjúsági központot, megismeri Kun Kocsárd történetét és továbbvisz valamit a példájából. Felhívta a figyelmet, hogy a szórványban különösen fontos az egymás iránti felelősség.

A szórványról gyakran számokban beszélnek: hány gyerek van a magyar iskolában, hány ember a templomban, holott a számok mögött emberek vannak. Szülők, akik többletutat vállalnak a magyar iskoláért, több települést kiszolgáló lelkészek, a templom kulcsát őrző gondnok. Köszönetet mondott a Hunyad megyei magyarságnak a kitartásért, a máshonnan érkezetteket pedig arra kérte: térjenek vissza Algyógyra, maradjanak kapcsolatban az ottani közösséggel, figyeljenek arra, mire van szükségük. Algyógy ugyanis találkozási hely, ahol az összetartozás megtapasztalható – húzta alá. „Kun Kocsárd szobra emlékeztessen bennünket arra, hogy mindannyiunknak van valamije, ami a közösség javára fordítható” – zárta beszédét Tussay Szilárd.

A mellszobrot Kolumbán Vilmos József püspök, Rátoni Csaba Hunyad megyei esperes és Aknai Szilárd gondnok leplezte le. A hosszú ideig az egyházkerületnél őrzött büszt ismeretlen szobrász alkotása, az egykoron a szászvárosi református kollégium előtt álló Kun Kocsárd-szobor másolata.

A Dévától mintegy 30 kilométerre, az Erdélyi-érchegység lábánál található, közeli fürdőtelepéről híres Algyógyon mindössze két református él. Kudzsir és Tordos pár lelkes magyarságával együtt a közel kétszáz lelkes szászvárosi református egyházközséghez tartoznak.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 919
szavazógép
2026-11-17: Belföld - :

Átszervezés és nyugdíjemelés lesz

Szükség van Románia területi-közigazgatási átszervezésére, de a települések összevonásáról csak alapos előkészítés és egyeztetés után dönthet a kormány – jelentette ki tegnap Luca Niculescu miniszterelnök. Azt is közölte: 2027-ben emelni fogják a nyugdíjakat.
2026-11-17: Közélet - :

Tánczos Vilmos az év szerzője

Utolsó szavak című kötetéért Tánczos Vilmos író, néprajzkutató, antropológus kapta idén az Év Erdélyi Magyar Szerzője-díjat a 32. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron. A díjat Szepessy Előd, a díj ötletgazdája, az Erdély TV főszerkesztője és Káli Király István, a könyvvásárt a kezdetektől szervező marosvásárhelyi író adta át a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermében november 14-én, szombaton este.