Tánczos Vilmos az év szerzője

2026. november 17., kedd, Közélet

Utolsó szavak című kötetéért Tánczos Vilmos író, néprajzkutató, antropológus kapta idén az Év Erdélyi Magyar Szerzője-díjat a 32. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron. A díjat Szepessy Előd, a díj ötletgazdája, az Erdély TV főszerkesztője és Káli Király István, a könyvvásárt a kezdetektől szervező marosvásárhelyi író adta át a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermében november 14-én, szombaton este.

  • Tánczos Vilmos átveszi a díjat. Fotó: Barbócz Zsolt
    Tánczos Vilmos átveszi a díjat. Fotó: Barbócz Zsolt

Még talán soha nem volt ilyen könnyű dolga a zsűrinek, mint idén, amikor egyértelmű konszenzus volt abban, hogy Tánczos Vilmos könyve az év legemlékezetesebb irodalmi alkotása – jelentette ki Zsidó Ferenc, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője, a zsűri elnöke. „A szerző könnyed eleganciával, hitelességét végig megőrizve mozog a különböző műfaji határok között, a tudós és a szépíró tökéletes szimbiózisát megvalósítva képes revelációszerű műveket írni” – áll a laudációban. „Autofikcióról van szó: a szerző édesapja utolsó éveinek, betegségének története sejlik fel, egyszerre tényszerűen és nagyon is szubjektíven, ahogy csak az ápolószerepben lévő fiú láthatja azt. (...) Folyamatosan érezzük a szeretetet, az empátiát; a könyv egyik újdonsága éppen ebben a nézőpontban, szerepben rejlik: a fiúgyermek mint betegápoló, a férfi mint gondoskodó. (…) Apasirató, apaszerető, nyelvszerető könyv ez, egyszerre tragikus, fájdalmas, szívszorító, ugyanakkor csillogó, megborzongató és felszabadító olvasmány. Olyan, amilyent csak egy nagy író képes megírni, aki teljes fegyverzetében áll előttünk, bizonyítva, hogy szépíróként viszonylag későn színre lépni inkább áldás, mint hátrány, mert az évek során annyi élmény, emberség, bölcsesség, tapasztalat halmozódott föl, a manír, a megszólalás is annyit csiszolódott, olyan letisztulttá, ugyanakkor plasztikussá és metaforizálttá vált, hogy ilyen remekművet, sikerkönyvet eredményezett” – méltatta a kötetet a zsűri elnöke.

Tánczos Vilmos a díjat átvéve felidézte, hogy pont ötven évvel ezelőtt ezen a színpadon, hasonló rivaldafényben kapta meg tizedikes diákként élete legelső díját, az országos magyar tantárgy­verseny nyerteseként. Bár már számos díjat kapott élete során – többnyire tudományos munkásságát ismerték el, továbbá 2017-ben megkapta a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét a csángó kultúra érdekében végzett tevékenységéért –, az az első, kamaszként kapott elismerés volt az, ami döntő jelentőségű volt pályája alakulásában: arra ösztönözte, hogy a humán tudományok és a néprajz felé induljon el. Az Év Erdélyi Magyar Szerzője-díj is nagyon sokat jelent számára, hiszen annak elismerése, hogy célba talált a könyv, megérintette az embereket. „Rengeteg tabunk van, és a halál talán a legnagyobb – ki akartam írni magamból. A szomorúságot akartam kiírni magamból” – fogalmazott a szerző a róla készült rövid portréfilmben, amelyet a díj átadása előtt vetítettek le a színház nagytermében.
Az Év Erdélyi Magyar Szerzője díjat a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár szervezői 2022-ben alapították Szepessy Előd javaslatára. Az eddigi díjazottak: 2022-ben Molnár Vilmos, 2023-ban Vida Gábor, 2024-ben Borsodi L. László, 2025-ben Szőcs Margit. 2026-ban az Év Erdélyi Magyar Szerzője-díjra esélyes lehetett minden Erdélyben élő és magyar nyelven író szerző, akinek eredeti művét 2025. október 1. és 2026. szeptember 30. között adták ki, vagy egy színház bemutatta színpadra írt darabját.

 

A könyvről

A 2026-ban a csíkszeredai Bookart Kiadónál megjelent könyv egy őszinte és megható aparegény, alcíme: Egy csíki székely ember halálképe. A 2008-ban megjelent nagysikerű Elejtett szavak – Egy csíki székely ember világképe című kötet naplószerű folytatása, egy tényszerű leírás a gyógyíthatatlan beteg apa és fia kapcsolatáról egy székely faluban. A fiú végig apja mellett van, a betegség kezdetétől a halálig. Kettejük párbeszéde egy sajátos világot tár az olvasó elé, egy olyan világot, melynek Tánczos Simon az utolsó szereplői közé tartozik.

„(…) az élet és a halál erőinek egymásnak feszüléséről próbáltam írni ebben a könyvben. Megtettem, noha a keresztény vallás és a paraszti kultúra arra tanít, hogy az életet meg kell élni, nem pedig beszélni róla. És kiváltképpen nem írni róla. A leghelyesebb az, ha az ember szótlanul teszi azt, amit tennie kell. Ha él, cselekszik, hallgat és végül, amikor véget érnek a napjai, meghal. Lesznek tehát, akik megkérdezik majd, hogy miért írtam meg ezt a könyvet?” – írja a szerző a könyv előszavában. 

A 32. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár szervezőcsapata

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 919
szavazógép
2026-11-17: Belföld - :

Kun Kocsárd-szobor Algyógyon

Kun Kocsárd egykori Hunyad megyei főispán, művelődéspolitikus, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) alapítója és tiszteletbeli elnöke mellszobrát avatták fel vasárnap, a magyar szórvány napján Algyógyon.
2026-11-17: Jegyzet - Kuti János:

Közlekedjünk okosabban! (A múlt hét)

Romániában vannak jól működő családi vállalkozások, de akad olyan is, amelyben több család működik együtt, s bár az államnak nagy veszteséget termelnek, házon belül azért szép hasznot sikerül leszedni a szekérről.