Fölösleges ismét és ismét ecsetelni, mennyire fontos az erdélyi magyarságnak az autonómia elérése s ezen belül Székelyföldnek a területi autonómiáé.
Hordozta is eleget az ezzel megtöltött kampányplakátokat a szél. A szlogen meg időnként előkerül, s nemzeti közösségünkre kedvezőtlen hatása is lehet. A Háromszék is beszámolt róla, hogy miként minden évben, idén is heves viták voltak a Pro Urbe-díjak odaítélése kapcsán, s ezúttal is a román közösség által megnevezett személlyel kapcsolatban merültek fel komoly kifogások. Történt ugyanis, hogy Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere kijelentette, ha autonómiáról beszélünk, akkor a román közösségnek is autonóm joga, hogy a maga díjazottját nevesítse, s ezt mi, magyarok nem akadályozhatjuk meg.
A polgármester éppen csak arról feledkezett meg, hogy a „mi, magyarok" két párt színei szerint tömörülnek frakcióba, s a döntéseket nem ő hozza meg, hanem az önkormányzat. A román közösség jelöltjeivel meg esetenként komoly fenntartásai lehetnek a magyarságnak, nem úgy ezúttal az RMDSZ-frakciónak, kik követték a polgármester tanácsát, összefogtak a román képviselőkkel, s döntöttek: 2009-ben egy olyan személy fog díjat kapni, aki szélsőséges, nacionalista megnyilvánulásairól híresedett el Sepsiszentgyörgyön. Egy olyan személy, aki a Pro Urbe-díj alapfeltételeinek nem felel meg, aki nem szolgálta évtizedeken keresztül a várost s annak polgárait. Egy olyan személy, aki tényleg rengeteg „nagyot" tett a sepsiszentgyörgyi románságért, nem is csoda, hogy elismerésben próbálják részesíteni, de a magyar közösség ellenében, annak megcsúfolásával, megalázásával, kiszolgáltatásával, besúgásával.
A magyarellenességéről elhíresült hölgy tiltatta a textilgyárban a magyar nyelv használatát, a magyar feliratokat. Ama decemberi napokban a szeku épületének feldúlásakor halomban álltak a feljelentései. Az általa vezetett iskolában táblát aggatott azon diákok nyakába, akik nem tudtak románul, s mint a zsidók a csillagot, kellett viselniük, de ’89 után az ő nevéhez fűződik az a magyarellenes tüntetés, ahol a jeles műépítész, technikatörténész, az első magyar műszaki múzeum életre hívójának, Lósy-Schmidt Edének szülőházánál próbálta diákok felhasználásával megakadályozni, hogy emléktábla kerüljön rá.
Ez a hölgy 2003-ban pontosan a Pro Urbe-díj kiosztásán randalírozott, s űzött csúfot a városból, vendégeiből, a díjazottakból és a díjból. Egy ilyen hölgyet kíván a román közösség díjazni az RMDSZ képviselőiben partnerre találva. Csak sajnálni tudom azt a három magyar díjazottat, aki egy ilyen hölgy társaságában lesz ünnepelt.
Tehát beszélhetünk autonómiáról, egy közösség jogairól, beszélhetünk pozitív diszkriminációról is, de tudnunk kell azt, hogy ilyen alapon akár háborús bűnösök is lehetnek Sepsiszentgyörgy kitüntetettjei...
GAZDA ZOLTÁN, az MPP önkormányzati képviselője
