Egy tervezett és egy meglepetésgesztus előzte meg, illetve zárta a Székely Nemzeti Múzeum tegnap nyílt alapkiállítását.
A székelyek, a kereszténység védelmezői (13—16. század) című tárlat előzményeként a Székely Mikó Kollégium vegyes kórusa és a pécsi Leőwey Klára Gimnázium leánykórusa énekelt a múzeumban, aztán az épp időre elkészült kiállítást annak szervezője, Bordi Zsigmond Loránd régész nyitotta meg. Mindenekelőtt a címet magyarázta el. Mint mondta, a történelmi háttér ad rá magyarázatot, ugyanis a székelységet a keletről állandóan fenyegető nomád, pogány népek támadásainak kivédésére telepítették ide. A székelység harcos múltjára utalnak a kiállított fegyverek, a kereszténység terjesztésének módjára a néhai falképekről készült reprodukciók, a mindennapi életre a korabeli edények (furcsa módon sokkal kevesebb cserépedény maradt fenn a középkorból, mint az ókorból) és mintegy érdekességként a kályhacsempék fejlődését is szemlélteti a kiállítás, illetve Délkelet-Erdély változatos világi és egyházi közigazgatását térképeken mutatják be. A tárlat egyediségét az adja, hogy a kiállított százkét tárgy java része háromszéki lelőhelyekről származik. És a meglepetés-zárógesztus: az alapkiállítás szervezőjét Szeles József, a múzeum restaurátora egy általa készített miniatűr karddal ajándékozta meg — természetesen, középkori fegyver hű másolatával.