Az őrkői Közösségi Háznak nincs nagyobb terme, vagy a partnertoborzás bajos, végül csak öten ültek a helyi romák közül az asztalnál a Szent György-napi rendezvényen, s azok is a meghívott vendégeket hallgatták inkább, mintsem gondjaikról számolhattak volna be.
A ház vezetője, Dima Mihály, az Amenkha Egyesület elnöke fontos dolgokat sorolt el ugyan, de a vendégekre való tekintettel románul beszélt, a vendégek is úgy szóltak, mire az érintettek közül a vezetőjükön kívül más nem nagyon értette, miről is volt szó.
Húsbavágó kérdések merültek fel, az egyesületi elnök elmondta, sajnálják, hogy nem sikerült a tanácsba bejutniuk, de az önkormányzattal kötött megegyezésüknek megfelelően készül a nekik juttatott legelő bekerítése, várják, hogy négy közösségi rendőrt vegyen fel soraikból a város, kérik a ház intézményesítését, számítanak arra, hogy lopni kényszerült tizenöt, sokgyerekes családfőnek munkát ad a város.
A vérközpont igazgatója szerint az EU-s pénzek lehívása segíthet, ajánlotta a romák figyelmébe a zsidók példáját, akik annak idején képesek voltak anyagilag is összefogni, hogy egyvalaki közülük egyetemet végezhessen. Deme Judit egészségügyi igazgató három, romáknak fenntartott ösztöndíjról beszélt a nővérképzőben, egy jelentkező lenne is, de további kettőt, mivel érettségizettekről lehetne szó, talán az egész megyében nem találni. Sikerült tizennégy, ún. egészségügyi közvetítőt kinevelni (ők tartják a kapcsolatot a családorvosokkal), több is lehetne, ha a cigányok mind romának vallanák magukat a népszámláláson, mert egy ilyen álláshoz legalább ötszáz fős közösség szükséges. Fontos továbbá, hogy nők is legyenek köztük, mert a női betegek nem szívesen fordulnak férfiakhoz. A megyei rendőrfőkapitány nyugtázta, hogy főbenjáró bűnügyek nem voltak, és belső rendtartásra buzdított. A végén szóhoz jutó romák közül az egyik elmondta: kívülről könnyű ítélkezni a cigányság fölött, a másik köszönte a jó szándékot, de hozzátette: az urak nemigen tudják, hogyan is él valójában e nép.
Lapunk képviseletében az ötletbörzéhez azzal járultunk hozzá: ha az ösztöndíjakat nincs, kinek odaítélni, mert az érettségizett cigány a fehér hollónál is ritkább, akkor előbb a középiskolába jelentkezők számára kellene ösztöndíjrendszert kidolgozni, s a romákat mindenekelőtt anyanyelvükön megszólítani, ahogy a mutatókat feljavító Néri Szent Fülöp iskolában teszik.
A kinn zajongó népség-katonaság ezt követően hatalmas gaudiummal kísért makarónievő és sörivó versenynek örvendhetett.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.