Az a program, melyet a kolozsvári Babeş—Bolyai Tudományegyetem szakemberei állítottak össze, arról tanúskodik, hogy ez a táj, Háromszék és Erdővidék nem is olyan szegény ásvány-, kőzet- és őslénytani, valamint más földtörténeti objektumokban, mint ahogyan azt sokan hiszik. Az eseménysor Tusnádfürdőn kezdődött, ahol e sorok írója tartotta a megnyitó előadást Erdővidék földtani megismerésének történetéről, dr. Wanek Ferenc geológus, a Sapientia EMTE nyugalmazott egyetemi tanára pedig Dénes István barlangkutató-geológus munkásságára emlékezett. Ipartörténet-ismereti látogatást tettek Bodvajban, dobostortaopált gyűjtöttek, tanulmányozták a vargyasi jura mészkövet, a mezozoikumi flisformációt, az ott található ofiolitos összletet, az erdővidéki karsztjelenségeket, és koszorút helyeztek el a Dénes István-emléktáblára az Orbán Balázs-barlangban. Megtekintették a vargyasi Szármány-patak ásványkülönlegességeit, Tóth Levente baróti geológus pedig bemutatta Erdővidék egyetlen és utolsó lignitfejtőjét, ahol pliocén kori kövületeket gyűjtöttek. Kell-e tudnia egy geológusnak, környezetföldrajzi hallgatónak, hogy miképp mutat egy kimerült felszíni lignitfejtés, vagyis egy olyan holdbéli táj, amelynek — tetemes állami befektetéssel — most végzik a rekultivációját? S mert igen, látogatást tettek a neves geológus, Budai József (1851—1939) szülőfalujában, Bodosban. A terepgyakorlat térségének általános földtani felépítéséről dr. Péró Csaba, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára beszélt, a mészkővilág ismeretébe a sepsiszentgyörgyi születésű mikós diák, az Upstreamers Energy Kft. kutató geológusa, dr. Kovács József Szilamér vezette be a fiatalokat. Felső-Háromszék érdekes pontjával, a kézdiszentléleki Perkőn a tarkői típusú homokkő-formációval is ismerkedtek. Szinte kínálkozott a négykaréjos műemlék kápolna megtekintése és az onnan nyíló panoráma megcsodálása. Ozsdola környékét a település szülötte, Kovács Alpár, a Coffey Mining Ltd. kutató geológus mérnöke mutatta be, aki erre az alkalomra az afrikai Ghánából utazott haza, ahol az aranyércek feltárási módozatainak módszertanával foglalkozik. A résztvevők ozsdolai gyémántot (szabad kvarckristályokat) gyűjtöttek, megtekintették a tektonikus eredetű Kőlik-barlangot, majd pedig az olaszteleki származású és Kézdivásárhelyen élő Bartha Zsolt, a gelencei kőolaj-kitermelés egykori gyakorló geológusa mutatta be mindazt, amit a mélyben lévő háromszéki kőolajról és annak igen költséges kitermeléséről tudni kell. Az egy napra terjedő tusnádfürdői gyalogtúra a vulkanizmus ismeretét szolgálta. Tanulmányozták a Csomád-ikervulkán utolsó kitörésének termékeit, a csíklázárfalvi, arzénszulfidos gyógyvízzel működő Nyíres-fürdőt, megtekintették Euró­pa legnagyobb természetes mofettáját, a torjai Büdösbarlangot. Nem vitás, hogy az Olt menti andezitbányák valóságos eldorádói a petrográfia (kőzettan) ismerőinek. Dr. Mosonyi Emília, a kolozsvári Ba-beş—Bolyai Tudományegyetem adjunktusa itt mutatta be A Keleti-Kárpátok tektonikai szerkezete című előadását, majd a csíkszentdomokosi születésű Kristály Ferenc, a Miskolci Egyetem doktorandusz asszisztense a málnásfürdői shoshonit-kőfejtő ásványtani érdekességeiről és egyediségéről beszélt.

A tudományos szempontból igen hasznos terepgyakorlaton ismerkedtek a résztvevők a felette változatos földtani felépítésű és részben a megyénk területén húzódó Persányi-hegységgel is. Tomás Róbert geológus, Alsórákos szülötte kalauzolta a csoportot. Tanulmányozták a földtani középkor képződményeit, ellátogattak a miocén kori, persányi tufát fejtő kőbányába.

Az egy hétig tartó terepgyakorlat a Királykő-hegységben szervezett gyalogtúrával végződött.