Nehéz megmondani, ki számára végződött eredményesen a tanügyi tiltakozás, talán csak a gyermekek nyertek két napot a román félévi dolgozat megírása előtt. Az elmúlt három nap fejetlensége nem hozott sok jót sem a pedagógusoknak, sem a szakszervezeteknek, de még a kormány sem került ki győztesen.
A tárgyaló felek által aláírt tízpontos egyezség kevés konkrétumot tartalmaz. Sikernek nehezen nevezhető, hogy a tanárok továbbra is megkapják ugyanazt a fizetést, mint eddig, s egy évig legalább álmodniuk sem lehet béremelésről. Ködös ígéret, hogy igyekeznek majd az egységes bérezési rendszer felsőbb kategóriájába helyezni a pedagógusokat, hisz az ádáz harc csak ezután kezdődik, s minden, közalkalmazottakat képviselő testület hasonló elképzeléssel ül tárgyalóasztalhoz. A magasabb fizetésekhez pedig pénz kell, és jelenleg úgy tűnik, abból van a legkevesebb.
Van az egyezségnek két igen kényes pontja: egyik az iskolák decentralizációja, másik a tanügyi reform, az új oktatási törvény. A szakszervezetek beleszólási jogot kértek mindkét esetben, s erre ígéretet is kaptak, csakhogy eddig megfogalmazott véleményük nem nagyon hasonlít a kormány elképzeléseihez. A decentralizációt elvileg támogatják, de azzal nem értenek egyet, hogy az önkormányzatoknak beleszólási joguk legyen az alárendelt iskolák, óvodák életébe, márpedig enélkül nehezen elképzelhető a központosítás valós felszámolása. Reformot is akarnak, de közben követelik a címzetes tanári állások megőrzését, a kötelező óraszám fenntartását, márpedig e változások nélkül érdemi megújulás nem várható a román oktatási rendszerben.
A kormány, a szaktárca most mindenbe beleegyezett, hogy elejét vegye az általános sztrájknak, csakhogy ott szerepel az egyezségben a két utolsó pont: a megállapodás bármelyik pontjának megszegése esetén újrakezdődhet a tiltakozás. Kis időt nyertek, hisz bő egy hónap múlva véget ér a tanév, a három hónapos vakáció alatt pedig sem tanévet befagyasztani, sem oktatást, vizsgákat szabotálni nem lehet. A minisztériumnak azonban döntenie kell: feladja reformelképzeléseit, és pénz hiányában legalább ezzel igyekszik a tanárok kedvében járni, ismét egy fából vaskarika oktatási törvényt tákol össze, amely érdemi és jó változást nem hoz, és fenntartja a pedagógusi állások érinthetetlenségét, illetve szeptemberben újabb tiltakozási hullámmal szembesül. Bármelyik változat érvényesül, árát gyermekeink fizetik meg.
