A korábbi évekhez viszonyított dinamika pedig növekvő tendenciát mutat. Igaz, a szakember szerint idénre jó lesz, ha marad a tavalyi szint, vagyis az erőteljes növekedés minden bizonnyal lassul vagy leáll. Ennek ellenére — s ezt az expón részt vevő nagyszámú magyar kiállító jelenléte is bizonyítja — a bajba jutott magyar gazdaság szereplőinek fontossá vált a korábbi években jóval dinamikusabban fejlődő román piac.

Az adatok szerint a két ország közötti forgalom tavaly megközelítette az öt és fél milliárd eurót, amiből a magyar export több mint 3,8 milliárd. Ez mintegy húszszázalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Hogy a magyar export Romániába több mint kétszerese a román kivitelnek Magyarországra, vagyis az egyenleg számunkra negatív, csak azt erősíti meg, hogy Románia jelentős piaca a magyar termékeknek. Ráadásul a fő árucsoportoknál a feldolgozott termékek, a gépek és berendezések viszik a prímet.

A magyar tőkeexport esetében már árnyaltabb a kép, hiszen a 2005-ös csúcs után 2008-ban jelentősen visszaesett a beruházási kedv, míg akkor a magyar vállalatok közel 140 millió euró működő tőkét hoztak Romániába, tavalyra ez 20 millió euró alá zsugorodott. Ez egyébként a korábbi tizenkettedik helyről a tizenötödikre sorolta Magyarországot a Romániá­ban befektetők rangsorában (ahol magasan Hollandia vezet). Összessé­gében Magyarországról 545,5 millió euró működő tőke érkezett az országba.