Megóvására és fejlesztésére tulajdonosi összefogással külön szervezetet hoztak létre 1991-ben, s most joggal bíznak abban, hogy a turisztikai látványosságokat szolgáló segédépítményekkel gazdagított létesítmény 2008-ban felkerül a világörökség védett helyszíneinek listájára.

Az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO 1972-ben határozott arról, hogy létrehozza a Világörökség Bizottságot. Ugyanekkor fogalmazták meg azt a dokumentumot, amely a világ kulturális és természeti kincseinek védelméről szól. Csaknem kétszáz ország csatlakozott az egyezményhez, köztük Magyarország (1985-ben), a világörökségnek nyilvánított helyszínek száma pedig egyre nő. A tagországok maguk határozzák el, melyik helyszínüket javasolják felvételre, a szakértők megvizsgálják, majd előkészítik a Világörökség Bizottságának a döntését. Magyarország Szlovákiával közösen igazi különlegességgel pályázik, az Osztrák—Magyar Monarchia ideje alatt épült dunai erődrendszerrel, amelynek egyik fele a magyar, másik a szlovák oldalon található.

A monarchia legnagyobb, 200 000 katonát befogadó erődrendszere méltán nevezhető a Duna Gibraltárjának. Az Öreg- és Újvár, a Vág-hídfő, Csillagerőd, Nádorvonal, Vág-vonal, Monostori erőd és az Igmándi erőd 1805 és 1877 között épült. A kor hadászati tudománya, katonai építészeti ismeretei legmagasabb fokú teljesítményének mondható, amely — mert a fejlődés az elkészültekor túllépett rajta — teljes épségben megmaradt az utókornak. Kiképzőbázisként működött a két világháború között, majd szerencsésen túlélte azt is, hogy a szovjet csapatok a Központi és a Monostori erődben Közép-Európa legnagyobb fegyverraktárát alakították ki. A rendszerváltást követően a vagyonkezelésre, állagmegóvásra, -hasznosításra öt tulajdonosa — két minisztérium, a Kincstári Vagyonigazgató­ság, a megyei és városi önkormányzat — megalakította a Monostori Erőd Kht.-t. Öt éve szerepel a történelmi erődrendszer külön-külön a két állam lehetséges jelöltlistáján, majd az EU-csatlakozás után közös tervek születtek, hogy a védelmi rendszer 19. századi állapotát bemutassák.

A közös magyar—szlovák dokumentációt 2007 februárjában befogadták. Ősszel érkeznek a szakértők, hogy előkészítsék a felvételről a döntést. Vitathatatlan a létesítmény kimagasló egyedi értéke, hiszen több mint háromszáz évre visszamenőleg jeleníti meg az európai védekező harcászati technológiát, ahol az uralkodócsalád menekítésére szolgáló, esztétikus építészeti megoldások is megtekinthetőek. A két ország szakembereinek közös munkája során bebizonyosodott, hogy egyik oldal sem teljes a másik nélkül.

Győrfy Mónika, az erődrendszer magyar világörökségi munkacsoportjának menedzsere elmondta, hogy 2000 óta folyik a Monostori erőd kulturális-turisztikai és idegenforgalmi fejlesztése. Kiépült a csatlakozás az 1-es főúthoz, parkolókat alakítottak ki, a Dunán az erődbejáratnál hajókikötő létesült, megnyílt a Kenyérmúzeum, restaurálták a lőoktatóterem falképeit, informatikai hálózatot, színpadot és kiállítótermet is építettek. Harmincmillió forintot nyertek a tervpályázat elkészítésére. Ebben szerepel, hogy a Csillagerőd és az Öregvár között kompösszeköttetés létesül, s a kerékpárúton is jelölik, merre lehet az erődhöz jutni. A magyar oldal erődelemei nincsenek egymással összeköttetésben, mint a szlovák térfélen, itt fémkatonák mutatják majd az egyik helyszínről a másikra vezető utat. Szerencsére, az önkormányzatok — éppúgy, mint a hadtörténet iránt érdeklődők — s az építészek fontosnak tartják az erődrendszer világörökséggé nyilvánítását, eredeti szépségének, funkcióinak helyreállítását. Ezért az anyagi és a szakmai támogatás sem marad el. Az erődrendszer közös jövőjét tervezve fokozottan figyelnek arra, hogy a látnivalók, a programok ne versenytársai, hanem kiegészítői legyenek egymásnak. A következő évek látogatói, már nosztalgiavonattal, korabeli vasútállomásra érkezhetnek meg. Az autóbuszjáratokat az erőd és a város egyéb látnivalói között megsokszorozzák. Pályáztak ifjúsági szálloda, kerékpárosbázis kialakítására, ahol a kölcsönzést, javítást is megoldják.

A Monarchia tizenegy utódállamában lévő erődök összefogására létrejött a Közép-európai Erődök Útvonala Varga István, a Komáromi erőd Kht. ügyvezető igazgatója ötletére. Kialakult a kapcsolat: az osztrákoknál Linz erődje, a cseheknél Josepov, a szlovák részen Komárno, Albániában Gjirokastra, a horvát Brioni, a szerb Pétervárad, a lengyel Prsemysl, a szlovén Bovec, a velencei erődök, a munkácsi várat és az aradi erődöt is a tagok közé várják. A jelenleg még csak virtuális túrából szeretnének az érdeklődők számára valóságos csillagtúrákat szervezni a reményeink szerint 2008 tavaszán már világörökséggé váló Komáromi erődrendszerből.

Hajós Anna