Születésnap Teleken

2007. augusztus 7., kedd, Riport

Pontosabban Orbaiteleken — ez a régi Orbaiszék egyetlen települése, mely a szék nevét őrzi. Ha igazuk van a történészeknek, akkor az orbai név a Maros-völgyi Szászorbótól ered, ahol egy vagy több kemény telet tölthetett el a magyar királyok által a haza határainak őrzése céljából kiparancsolt székely népcsoport, mely a mai Kovászna környékén telepedett le. Méltán büszkék az orbai névre a telekiek, már csak azért is, mert ez a zömében kálvinista faluközösség a rendszerváltás óta a Kézdi-orbai Református Egyházmegyéhez tartozik.

Születésnapra hívták a riportert a faluba, Zakariás Imre nyugalmazott tanító és segítőtársai elkészítették Orbaitelek falutörténetét, a 120 oldalas monográfiát. De nem tehettük, hogy ne pillantsunk rá Orbaitelek hétköznapi gondjaira, annál is inkább, mert látogatásunk idején épp ide várták a mezőföldi Postaút szemügyre vételére a megyevezetőket.

Cenzúra Teleken? Könyv a falubeliek pénzén!

Egy kevésbé ismert háromszéki falu monográfiájának megjelenése méltán megérdemli a születésnap elnevezést. Zakariás Imre tanító örömmel mondta, hogy a 90 példányban megjelent — fehér-fekete és színes képekkel illusztrált — monográfiát a teleki előfizetők pénzéből adták ki a sepsiszentgyörgyi Digital Print Köntés cég jóvoltából.

— Nem törekedhettem teljességre — mondta —, mert nem volt alkalmam csak a helybeli egyházközség és az iskola irattárát áttekinteni, no meg az általam ismert irodalmat. Így is saját jegyzeteimet, a faluban gyűjtött dokumentációs anyagot sikerült nyomdafesték által megmenteni az utókor számára. Hálás vagyok, és örvendek, megtiszteltető számomra, hogy a kiadás költségeit szülőfalum népe a mai pénzhiányos időben volt szíves összekovácsolni. A könyv összeállítása, szerkesztése, a fényképanyag egy részének szerzője Jakab Árpád református énekvezér, Bencze Bulcsú helybeli lelkipásztorunk és Józsa Ferenc megyebírónk oroszlánrészt vállalt a munkában. A szöveget szüleim — Zakariás Ignác és Hatházi Ida — emlékének ajánlottam, s az előszót a Magyarországon élő pszichológus lányom, Zakariás Veronika írta.

A kiadványt olvasva szembeötlő az eredetiség, a szövegíró sajátos nyelvezete, gondolkodásmódja és néhány olyan fejezet, mely sajnos, nem minden, magát monográfiának nevező falufüzet része: a mezőgazdasági termények termesztésének részletes és sajátos leírása, a régi teleki népi építkezés, a falusi ipar, a jeles családok — köztük a Horváth família — ismertetése, történeti-demográfiai statisztika, a maréknyi teleki roma bemutatása. Az is érdeme a kiadványnak, hogy feleletet ad jó néhány kevésbé ismert olyan helyi kérdésre, mint a Mezőföld mélyéből feltörő szénsavas vizek, a faluban elhalt 1848-as Mara Gábor honvéd őrnagy halálának körülményei, étkezési szokások stb. A szerző 49 olyan teleki születésű személyt sorol fel, aki felsőbb oktatási intézetekben végzett, s munkássága, képesítése a telekiek dicséretére válik. Kevés olyan monográfiát olvashatunk manapság, melyben a szerző vállalja a kegyetlen igazmondást, és rátapint olyan kényes kérdésekre, mint az interbellum idején bevezetett kötelező román nyelvű oktatás, az erőszakos kollektivizálás körülményei, mint a magánvagyon átka, a falu egykor közösen szerzett szövetkezeti vagyonának magánosítása, az eerseli holland testvérgyülekezet adományozta mezőgazdasági gépek magánkézbe juttatása.

Miért Telek a világ közepe?

Több mint másfél évszázad távlatából él itt ez a szólásmondás, aminek kevesen tudják, hogy nem hencegés, nem rege, hanem történelmi valóság az alapja. Erről Zakariás tanító úr így ír: ,,…A Teleki Horváth család több tagja szerzett érdemeket az 1848—49-es szabadságharcban. Horváth Miklós főhadnagy a híres piski csatában esett el, Horváth Ignác honvédezredes az aldobolyi hídnál sebesült meg, ifj. Horváth Károly mint tanuló és nemzetőrtiszt Kossuth-huszárként harcolt, és 1854-ben mint székely vértanú halt meg… Horváth Gyula ifjúként 1860-ban tagja volt az olasz szabadságharcos légiónak, melynek vezére, Gribaldi kitüntette." Miután név szerint megemlékezik Orbaitelek nyolc negyvennyolcas hősi halottjáról és huszonhét olyan személyről, aki hazatért a harcmezőről, s mint szabadságharcos a Rikán Belüli Honvéd Egylet tagjaként halt meg, leírja az 1854-es Makk-féle mozgalmat, annak tragikus kimenetelű végét, a Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön bitófán kivégzett vértanúk történetét. ,,Teleki Horváth Károly érdeme — írja —, hogy az orbaiteleki kúriát az emigráló negyvennyolcasok rejtekhelyévé, az emigráció emlékhelyévé és a szabadságharc utolsó lobbanásaként ismert és vérbe fojtott Makk-féle szabadságharcos mozgalom egyik központjává tette. Így lett (volt!) — a település, Telek — a szólásmondás alapjaként — a világ közepe!"

— Mi lesz a sorsa a ma már veszélyesen omladozó, de magánkézben lévő Horváth-kúriának mint emlékhelynek a sorsa? — boncolgattuk Teleken a kérdést.

A helybeliek és a bará­tosi polgármester, Kerestély Csaba szerint sem az önkormányzatnak, sem a faluközösségnek nincsen annyi pénze, hogy azt megvásárolja, és saját céljaira hasznosítsa. A dolgon azonban gondolkozni is lehetne, mert nem is az olyan távoli, szintén orbaiszéki Zabola önkormányzata tudott annyi pénzt összekovácsolni, hogy Szé­kelytamásfalva számára, nem kis összegért, megvásárolta az örököstől az egykori Thúry-kastélyt! Mégis: a falu nem feledkezett meg a szomorú végzetű Horváth Károlyról, nem messze a kúriától, a falu szívében emlékkopját állítottak számára (Kovács János kovásznai faragómester munkája). Ki merné állítani, hogy az Orbaitelek falutörténete című könyv nem érdemelne meg egy nyilvános könyvbemutatót otthon, a községközpontban, avagy éppen Kovásznán vagy Kézdivásárhelyen? Most azonban pillantsunk rá a teleki disputára.

Rendhagyó tanácskozás, ígéret pénzalapra

A Postaút rendkívül fontos a Feketeügy síkján elterülő települések lakói számára. Szinte kifejezést sem talál a riporter arra, hogy miként lehet — mondjuk — személygépkocsival Telekről Szörcsére, avagy Székelytamásfalvára jutni. Meggyőző lehetett bizonyára a megyevezetők — Demeter János és Vajda Lajos — helyszíni látogatása, miként azt ők maguk is elmondták. A közös megbeszélésre a teleki iskolában került sor.

— Már tavalytól az a gyakorlat, hogy előnyben részesítjük azoknak a falusi utaknak a feljavítását, melyek elszigetelt településeket kötnek össze a medence központján áthaladó műutakkal, vasútvonallal — nyilatkozta a megyei tanács alelnöke. — A barátosi tanács hatszázmillió régi lejjel maradt adósa annak a cégnek, mely a Telek felé tartó út javítását megkezdte. Mától kiutaltuk ezt az összeget, és a Waldek Kft., amellyel felvettük a kapcsolatot, megígérte, hogy azonnal folytatja a bekötőút korszerűsítését.

— Majdnem ilyen fontos számunkra a Cófalva felé tartó útszakasz kijavítása is — mondta Fazakas András és Csiki András tanácstag, aki Orbaiteleket képviseli a barátosi községvezetésben —, mert ha ez a két útszakasz járható lenne, bizonyára a kovásznai Ecosil-járat is bejönne Telekre, és Cófalva felé, körjárat formájában, kijuthatna a műútra, mi pedig így hamarabb meg tudnánk közelíteni hivatalos ügyeink rendezése céljából a megyeközpontot. Szinte hihetetlen, hogy már van annak tíz esztendeje is, hogy ebbe a faluba az utak minősége miatt nem jön be egy menetrend szerinti autóbuszjárat sem!

Megugrott a demográfiai mutató

Nemcsak a járatok szükségessége követeli ezt a szolgáltatást, nemcsak az, hogy a XXI. században vagyunk, hanem — s szerintünk is ez a legfontosabb — Orbaitelek természetes szaporulata, az iskoláskorú gyereksereg létszámbeli növekedése, ugyanis innen naponta iskolabusz szállítja a falu öt-nyolc osztályos tanulóit a barátosi Bibó József Általános Iskolába. Vitán felüli, hogy jó márkájú iskolabuszokat Isten előtti vétek hullámvasúthoz hasonló útszakaszon járatni naponta többször!

A teleki tanácskozáson az is elhangzott, hogy sürgősen bővíteni kell a helybeli Horváth Károly elemi iskola épületét, ugyanis nemcsak az iskolás-, hanem az óvodáskorú gyerekek száma is megnövekedett.

— Milyen szakaszba jutott az épület bővítése? — kérdeztük Beder Győzőt, a barátosi központi iskola igazgató-tanárát és Kerestély Csaba polgármestert.

— A régi épület 1908-ban épült, és 1964-ben bővítették. Az elképzelések szerint erre emeletet kell felhúzni — válaszolták —, ugyanis a jelenlegi helyzet tarthatatlan. Osztályteremmé kellett alakítanunk — mondta az igazgató — a holland segélycsoport által berendezett tornatermet, s egy másik régi osztálytermet pedig ideiglenesen kettéválasztottunk, s ott oktat két óvónő négy csoportot. Ez alkalommal felújítják a régi épületeket is, ahol egyébként ugyancsak holland segítséggel már működik a központi fűtés. Orbaiteleket teljében kapja a télen itt uralkodó helyi szél, a Nemere, de az ez évi tűzifánk már a helyén van.

— Az iskola bővítési költségeire pályázott a tanfelügyelőség 3,7 milliárd régi lejt, de még nincs meg a pénzalap. Mi, az önkormányzat, megrendeltük, és helyi költségvetésből kifizetjük a dokumentációt, amit Brassóban készítenek — egészítette ki a polgármester.

Székely pityóka a Dnyeszter mentére

Orbaiteleket is sújtotta az idei aszály. Pityókája most annak van, az tud valamennyi pénzt kicsikarni belőle, aki korait vetett, és nagyon hamar a földbe tette. Ott láttuk a falu központjában a kisinyovi (moldovai) teherkocsit: ajánlotta, hogy 7000 régi lejben fizeti, és viszi is a korai pityókát. ,,Az értekezéssel nincs baj — mondták a telekiek —, jól megértjük egymást, mert azok is apanyelven beszélnek, mint a hazai románok! Az anyanyelv az más, az a miénk, az a magyar!"

Elmondták, hogy megtört a jég: megkezdték a mezei utak, az utcák burkolatának feljavítását. Jutott valamennyi törmelék a Depsőbe és a Belső utcába. Hatházi Lajos tanácstag jelezte, hogy kellene még töltés a Halom, Cófalva és a Nád felé. A polgármester megígérte, hogy hamarosan megerősítik a Feketeügyön áthajló hidat, s hogy ez alkalommal megújul a Postaútnak az a szakasza is, mely a falu és az Ér hídja között húzódik, miként azt sem zárta ki, hogy a nagyborosnyói polgármesterrel, Bartha Lászlóval közösen megpróbálnak javítani a Cófalva felé tartó útszakaszon. Se szeri, se száma a teleki óhajoknak: hogy aszfalt kellene a falu között, hogy járda ,,piskótakövekből", több legelő a jószágnak, saját autóbusz, ha kirándulásra fordul a kedvük... De van még egy, ami, még ha álom, akkor is jól hangzik: kánikulában friss borvíz! Az lenne az igazi a mezőt munkáló embernek. Tudott dolog ugyanis, hogy Telek altalajában is megtalálható a Kovászna-típusú szénsavas savanyúvíz, csak éppen a felszínre kellene hozni. A helybeli téesz udvarán meg is találták, s a Feketeügy medrének szélén több természetes feltörés is van. A barátosi tanács áldozna két fúrásra: a barátosi vasúti megálló közelében és Orbaiteleken.

— Még csak álom, nem valóság, de álomnak is szép — jelezték búcsúzáskor.

Hozzászólások
Szavazás
Részt vesz-e a december 6-i parlamenti szavazáson?







eredmények
szavazatok száma 1288
szavazógép
2007-08-07: Magazin - x:

A Duna Gibraltárja

Magyarország Szlovákiával közösen pályázik újabb világörökségi címre. A komáromi erődrendszer, melyet a Duna oszt meg a két ország között, a 19. században épült, s az Osztrák—Magyar Monarchia legnagyobb, 200 000 katonát befogadó erődrendszere volt.
2007-08-07: Gazdakör - Incze Péter:

A silózás alatt lejátszódó folyamatok (Idényben)

A növény azzal, hogy lekaszáljuk nem hal el, hanem tovább lélegzik. Ehhez saját szénhidrátjait használja fel. A légzés tehát táplálóanyag-veszteséggel jár. A légzéshez a növénynek oxigénre van szüksége, ezért a légzés csak addig tart, amíg van a silóban levegő.