Amilyen fontos volt a háromszéki zsidók deportálásának 65. évfordulójára emlékművet avatni Sepsiszentgyörgyön, épp olyan fontos és szükséges lenne szerintem a kommunista rendszer túlkapásainak áldozatul esett magyar, román és német ajkú háromszékieknek is emléket állítani.
Javasolnám, hogy az illetékesek — volt politikai foglyok, ’56-osok szövetsége, az önkormányzatok, különböző szervezetek, egyházak stb. — fogjanak össze, és alakítsanak kezdeményezőbizottságot, amely felleltározná, összeírná mindazokat, akiket minden alapos ok nélkül elhurcoltak lágerekbe, a Szovjetunióba vagy a Duna-csatornához, kitelepítettek a Bărăganba, vagy bezártak a börtönbe — hiszen legnagyobb részük a kegyetlen kínzások és embertelen körülmények miatt nem tért haza, ott pusztult el. Kilétükről, sorsukról most még elég sokan tudnának információval szolgálni... Ugyanez a bizottság foglalkozna a szükséges pénzalap összegyűjtésével, támogatók felkeresésével. Nagyon szép lenne, ha a mai fiatalság és az utókor is tudna valamit a kommunizmus borzalmairól.
KOVÁCS GYULA, Sepsiszentgyörgy
