Egyre több községközpontban oldják meg rövid idő alatt a közművesítést, így megszűnik egyik legnagyobb akadálya annak, hogy hazai avagy éppen külföldi vállalkozók valamelyes befektetést eszközöljenek. Van azonban e folyamatnak egy nehezen áthágható akadálya: mégpedig a nadrágszíj-parcellákra felaprózott, a település belterületéhez közel fekvő dűlők, mezőrészek.
— Hogyan lehet ilyen körülmények között fejleszteni, ipari, agráripari, könnyű- vagy élelmiszeripari egységeket telepíteni, amelyek a helyi munkaerőt fogják majd felhasználni, enyhíteni az egyre súlyosbodó vidéki munkanélküliségen? — kérdeztük Nyáguly Vilmos polgármestertől.
— Nálunk például a falu felső részén nagyon keskenyek a földparcellák. Ahhoz, hogy ott valamilyen befektetés céljára mondjuk egy húszhektáros területet — a befektető kérésére — fel lehessen ajánlani, szinte lehetetlen. Nem túlzás, hogy ennek kivitelezéséhez a vásárlónak sok tíz emberrel, tulajdonossal, gazdálkodóval kell majd tárgyalnia. Ez az örökölt helyzet, mondhatnám, áldatlan is, senkinek sem jó, egy adott pillanatban senkinek sem lesz jó. Megértjük, hogy ez volt a magánvagyon visszaszerzésének egyik módja, ám egyfajta tagosításra ebből a célból mindenképpen szükség lesz — ha nem ma, akkor holnap! Gábor Géza tanácstag kollégánk azt javasolta, hogy írjunk ki népszavazást erről. A lakosság maga döntsön afelől, hogy maradnak-e továbbra is a feudális viszonyok, vagy elképzelhető a gépesítés szempontjából is előnyös egyfajta tagosítás, ami majd előrelépés lesz a modernebb mezőművelés felé is. Milyen más lenne a helyzet, hogyha, mondjuk, egy családnak maximum két helyen lenne földbirtoka, amelynek talajviszonyai legalább olyanok, mint a tagosítás előtti parcellákon, vagy valamivel jobbak is. Nálunk például van olyan család, amely a Tatárúti mezőrészben három-négy helyen birtokol földet.
— Ha egyáltalán kiírjuk majd a tagosítást célzó népszavazást, elképzelhető, hogy nem szavazza azt meg minden földtulajdonos, de be kell látni, hogy ez az út, mely tagadhatatlanul a jövő felé tart — tette hozzá a polgármester.
Azt is megtudtuk, hogy a földek nagy hányada parlagon hever, ám a sajátos székely konzervativizmus odáig hatol, hogy kijelentse a ma embere: márpedig ez a nagyapámé volt, és ha nem is terem, ez az enyém, nem cserélem el, nem adom el! Az önkormányzat bízik abban, hogy jobbra fordul rövidesen a helyzet. A ravatalozóház építését is sokan ellenezték annak idején, de amikor már elkészült, megváltozott a hozzáállásuk. A hazai földosztás módja már visszafordíthatatlan folyamat, s Újfaluban még mintegy negyven visszaigénylési iratcsomó vár megoldásra.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
