1. Alább egy 1990 forrongó márciusában születő Liiceanu-írást ajánlunk az olvasó figyelmébe.
2. Portrénk fölé ennek az önvizsgálatra hívó pamfletnek az első sorait írtuk. Nem véletlenül. Ugyanis ma, megírása után tizenhárom esztendővel, Liiceanu kérdése érvényesebb, mint valaha.
3. Azt persze némi nosztalgiával állapíthatjuk meg, hogy nem a Liiceanu jelezte remélt irányba haladt az ország, hogy a talpnyalók, akikhez a filozófus oly nemes, méltóságteljes és szarkasztikusan kemény felhívást intézett ama hónapokban, nem szálltak önmagukba, nem változtak meg, sőt, ezek után indult 1990 forró nyarán az a fasiszta színezetû hetilap is, amely címlapján azóta is rátartian hirdeti: olyanok vagyunk, amilyenek voltunk, vagy még olyanabbak. A talpnyalók nem változtak, noha a felhívás megjelenése után nagy botrányt kavart, hiszen félreérthetetlenül szögezte le: ,,Ne emeljétek fel többé a szavatokat, csupán egy röpke bûnbánat erejéig, mert másként újból csak hazugságot szóltok. Hagyjátok a szavakat önmagukért beszélni, egy ideig ne vegyétek szátokra azt, hogy ?méltóság?, ?szabadság?, ?öntudat?, ?igazság?, ?nép?. Ne gyilkoljátok le ezeket a szavakat. Hagyjatok fel az erkölcsi kibúvókkal, miszerint azért cselekedtétek szüntelenül a rosszat, hogy néhanap jót is tudjatok tenni??
4. Nem, a talpnyalók nem változtak, ott szavalnak azóta is a fórumon, de változott körülöttünk a világ. Nem kevés része van ebben annak a filozófusnak is, aki holnap városunk vendége lesz, és aki barátjától, Andrei Ple?utól eltérően nem vállalta fel a tényleges politizálást, de miután az ilyen és ehhez hasonló szarkasztikus pamfletjei és a hatalom címére küldött könyörtelen bírálatai miatt az egyik ,,egyes számú közellenséggé? vált - annyira, hogy a rossz emlékezetû bányászjárás idején a felheccelt tömeg halálra kereste! -, visszalépett önmagába és a kultúrába!
5. Megalapította és sikeres üzleti vállalkozásként mûködteti a Humanitas Kiadót, amely megpróbálja sikerrel felszámolni ama lemaradásokat, amelyek a diktatúra unalmas és sivár évtizedeiben halmozódtak fel. Számtalan olyan könyvet fordíttatott le és adott ki, amelyek nélkülözhetetlenek egy új romániai értelmiségi elit kialakításában.
6. S visszatért önmagába, hiszen filozófus, de ugyanakkor Heidegger tanulmányozását és értelmezését össze tudja egyeztetni olyan írásaival, mint az elmúlt évtized közepén írott nagy esszéje, a Medita?ie despre gunoaie (Elmélkedés a szemetekről) vagy a Mihail Sebastiant testvérének tekintő (és ezt az írás címében is kiugrató) esszé, ahol fölöttébb meggondolkodtató dolgokat mond ki a romániai antiszemitizmusról?
7. Utóbbi két könyvében - Declara?ie de iubire és U?a interzis? (mindkettőt nehéz magyarítani, mert nyilván nem csak s nem csupán zárt ajtókról vagy szerelmi vallomásokról van szó) - sikerült kimunkálnia egy olyan vallomásos írásmódot, ahol a napló és az esszé igen eredetien keveredik. Igen, szögezi le a meg nem nyitott ajtóról meditálva, ,,el kellett merülnöm az önvádba és a megbánásba?, hiszen csak így juthatott közel mondandója lényegéhez, ahhoz a kérdéshez ugyanis, hogy mi van velünk? És ahhoz is, hogy hol vagyunk!?! Mert Liiceanu abban is példát mutatott, hogy nem másokon, hanem önmagán kezdte el az oly régóta sürgetett önvizsgálatot!
Bogdán László
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.