A név humorosnak tûnhet. Egy közismert szólás szerint humorban nem ismerünk tréfát, tessék tehát komolyan venni. Ha betû és szó szerint másképp megjelenítve is, de a magyarság esetében mindenképp léteznie kell egy Nemzeti Esélyegyenlőségi Minisztériumnak vagy - figyeljünk a megnevezés tartalmi elemeire - egy (Magyar) Nemzetjóléti Minisztériumnak.
A Kossuth rádió szerdai mûsorában Erhardt László Hollandiában élő magyar nemzettársunk, mikor országa határokon kívüli nemzeti kapcsolattartásáról kérdezték, egy kedves anekdotával rukkolt elő: Niederland egy nemzetközi rendezvényen két külügyminiszterrel képviselteti magát. Csodálkozva kérdezik, hogy ez a parányi állam miért teszi ezt. - Azért, mert a körülötte lévő külföld igen nagy - hangzott a válasz.
A Kárpát-medencében a magyar nemzet egyharmada a maradék Magyarország határain kívül él. A nagyvilágban szétszóródott magyarok száma százezrekre rúg, a magyar származástudatot őrzők száma csupán az Egyesült Államokban mintegy másfél millióra tehető.
Mindezek ellenére a mai Magyarországnak még egy egész külügyminiszterre sem futja (mert a másik fele pártelnök), a jelenlegi állapotban a magyar külügyér vállaira a ,,belügyi? pártproblémák gerincet és velőt próbára tevő súlya nehezedik, emellett a honi magyarság másik felével is folyamatos és mindenre elszánt harcban áll, akkor is, ha ez ártalmas, vagy erre éppen nincsen szükség. Ilyen belügyi bonyodalmak mellett hogyan legyen egymagában képes a külügyér a földrajzi, gazdasági, kulturális és politikai szempontból rendkívül heterogén és a Kárpát-medence kis- és több kontinens nagyvilágába szétszórt magyarságot az anyaország nyelvi, gazdasági és kulturális vonzáskörében megtartani, illetve ebbe bekapcsolni, a képességeit és tehetségét nemzetépítő munkában kamatoztatni?
Sehogy vagy csonkán-bonkán, felemásan. A határon kívüliek ügyeinek képviseletére és ennek egybehangolására nincs kormányszintig csúcsosodó, minisztériumi súlyú belső struktúra, hiányzik a profilhoz tartozó tudományos és kulturális intézmények koordinálója, vagy hiányoznak maguk az intézmények. Az egymást váltó kormányok ide-oda tologatják a határokon túliak ügyeivel foglalkozó hivatalokat, tanácsokat, felügyelőségeket. Ezek hol a miniszterelnöki hivatalhoz tartoznak, hol valamelyik minisztérium alárendeltségében, az állandó átszervezés zaklatottságában élnek, irányítóik pedig többnyire a mindenkori kormánypártok nómenklatúrájának zászlósai és altisztjei. Mi pedig, a ,,határontúliság messzeségében élők? imádkozhatunk, hogy - mintegy istenveréseként - nem ültetnek-e ismét a nyakunkba egy, a kisebbségi és nemzetiségi ügyektől teljesen idegen valakit. Olyant, akinek már a ,,magyar? vagy a ,,nemzeti? szótól is lúdbőrözik a háta, s a legelső dolga, hogy Európát és a nagyvilágot végigkoslatva az általa képviseltek ellen a kisebbségtartó kormányzatokkal egyezkedjék, s a ,,bizniszklasszon? utazgatva, a rosszullét esetére tartalékolt zacskó mellett a ,,nehogy a szomszéd nemzeti érzékenységét megsértsük? köptetőt tartsa szája ügyében.
Egy Nemzetiségi - Nemzetiségügyi? - Minisztériumnak kellene rendet teremtenie abban a kaotikus összevisszaságban, ami a határokon kívüli magyar nemzetrészek, nemzeti közösségek és ezek érdekképviseletét felvállaló civil szervezetek, alapítványok és egyesületek, a magyar állam által mûködtetett intézmények tevékenységének összehangolását illeti. Normalizálni kellene a Magyarok Világszövetsége és a magyar kormányzatok közötti végzetesen rossz, a nemzeti közösség egészére nézvést ártalmas kapcsolatokat, az új minisztériumnak a pártok közötti konszenzus révén elfogadott nemzeti minimum alapján kellene mûködnie, bel- és külföldi kapcsolatrendszerét kiépítenie. Az új minisztériumnak lenne a feladata olyan törvénytervezetek előkészítése a parlament számára, mint a kedvezménytörvény, a kettős vagy a külhoni állampolgárság jogi rendezése és így tovább.
A ,,Magyarságügyi? Minisztériumnak lenne a tiszte, hogy a határokon kívüli térséget ne az anyaországi belső küzdelmek gyakorlótereiként és az itt élő magyarokat ne politikai zsoldosokként vagy ideológiai munkaszolgálatosokként próbálják felhasználni. Az anyagi természetû támogatásokat pedig ne politikai elvek alapján osszák el, ahogyan ezt az Illyés Közalapítvány új elnöke, Pomogáts Béla mondotta.
Szóval szükség van a széthullás állapotában lévő, szórványosodó magyar népesség nemzeti törekvéseinek mederben tartását az állami adminisztráció legmagasabb szintjén vállalni képes szakminisztériumra, a nemzet alapvető ügyei képviseletének ellátására alkalmas európai parlamentbéli magyar- és szomszéd országi képviseletre és a brüsszeli parlamentben egy kisebbségvédelmi fórumra.
Sylvester Lajos
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.