Ídes az hazának szerelme?
Június 21-én Sylvester János szülővárosában, Szinérváralján a jeles bibliafordító születésének 500. - félezer éves! - évfordulóját ünneplik. A múlt században a Szamos menti kisváros magyarsága a szélsőséges politikai időjárás hatására folyamatos nemzeti eljegesedésnek van kitéve, ami ellen időszakos szellemi felmelegedéssel védekezik. A mostani évfordulós ünnepség is efféle meleg frontos időváltozás következménye.
Volt még ilyen 1940 nevezetes esztendejével kezdődően is, amikor, többek között, a II. Székely Hadosztály névtelen hősei számára állítottak Szinérváralján kőtömbös emlékmûvet.
Szinérváralján a most ünnepelt Sylvester Jánosnak is állítottak emléket, amelynek felirata az első magyar nyomtatott könyv emlékéhez méltó nyomdai remeklés:
Erdősi János
Joannes Sylvester Pannonius
De Zynyervaralya
1503-1558
a tudós humanista, az első
magyar nyelvtan szerzője,
az új testamentum magyar fordítója,
a magyar népköltészet első méltatója.
Szinérváralja szülötte
emlékének megörökítésére
Magyarország ezeréves fennállása
Alkalmából emelték
Szülőföldének lakói
az 1903. Évben
Sylvester János halálának évét 1903-ban még nem ismerték. Fónyad Pál és Schrauf Karl bécsi kutatásainak köszönhetően korabeli dokumentumokkal a múlt század ?70-es éveiben adatolták a halál évét: Bécs, 1552.
Ilyen tollú felmenőkkel nem akárki hozakodhat elő. Csoda-e hát, ha a szülőváros, azaz a Szinérváraljai Református Egyházközség és a Bocskai Szövetség elnöksége ünnepi istentisztelettel - igét hirdetett nt. Tőkés László püspök -, Sylvester János munkásságának méltatásával adózott az ünnepelt emlékének, dr. Kretzinger István erre az alkalomra időzítette a Bocskai Szövetség díjainak az átadását, s a jelenlévők megkoszorúzták a Sylvester János-emlékoszlopot.
Sylvester János emlékét a legintenzívebben a maradék Magyarország egy másik kisvárosában, a dunántúli Sárváron őrzik. Az itteni Sylvester-mûhely munkaközössége évtizedek óta sanyarú anyagi feltételek közepette is áthúzta történelmünkön a fél évezredes emlékezés fonalát. Tudományos értekezleteket szervezett, ösztönözte a Sylvester János-hagyaték feltárását a sárvári Sylvester János Városi Könyvtár kiadványok sorát jelentette meg. Sylvester János sárvári üzenete, a település szinérváraljaihoz hasonlóan pompás megjelenítése érzelmileg is kötelezi a mostaniakat az otthoni és erdélyi megemlékezésre.
,,A Sárwárnak nevezett vár közelében fekszik Szigeth város, ahol Magyarországon először kezdtük gyakorolni a nyomtatásnak ezt az isteni mûvészetét, mégpedig Princepsünknek, Nagyságos Nádasdi Tamás úrnak, grófnak és bánnak a fáradságával és költségével, és a magam szerény szolgálatával, s innen adtuk ki ezt a Rudimentát az ifjúság valamiféle hasznára. A valóság alapján nevezik így, mivel két folyó folyja körül, közülük az egyik a Raba, a másik a Gemmeus nevet viseli, mi pedig Neanesusnak, Vjszigethnek nevezzük, mivel urunk maga egészen új formájúvá varázsolta. Először pedig árokkal és sánccal úgy megerősítvén, hogy az 1532-es évben az ostromló török dühe be nem vette. Mert vereséget szenvedve onnan takarodni kényszerült. Azután a folyókat szabályozván, majd a fenyegető sûrû vadon fáit kiirtván s helyüket szép kies gyümölcskerteknek szentelvén, végtére téglaépületû elemi iskolát építvén rá. Ilyen módon lehetett volna többi városunknak is nevét adni.?
Sárvár eme egyetlen passzus alapján is Sylvester városa. A magyar történelem során nem első eset ez, mikor vidéki mûhelyekben, kisrégiókban lelnek otthonra és érzik jól magukat szellemi alkotó mûhelyek. Erre a múltban gyökerező történelmi hagyományra érdemes odafigyelni, különösen a mindent egybemosni, Prokrusztész-ágyba vonni törekvő globalizációs korban. Lám, a hétdombú Szinérváralja a Máramarosban alig pihegő magyar szórványokban oázisként vonzza magához a sylvesteri és egyéb magyar hagyományok ápolása révén a szellemi és hitélet reprezentánsait, Sárvár-Újsziget és Szombathely pedig, legalábbis a Sylvester János képviselte pászmán, a Kárpát-medencét beteríteni képes szövetbe szövi az európai mércét korában akár meg is haladó hagyományt.
A ,,Bötükről való tudomány? jeles mûvelője maga is próféta módon szólt/szól hozzánk Isten szavát közvetítve, s az első magyar nyelvû disztichon megalkotásával, új testamentum fordításával, az első magyar nyelvû Magyarországon nyomtatott könyvvel, magyar-latin grammatikájával, sárvári nyomdaalapításával, bécsi egyetemi tanárkodásával már négyszázhetven esztendővel ezelőtt Európához kapcsolta a Kárpát-medence magyarságát. Ennek felismerése évszázadokig késlekedett, zivataros időkben megszakadt és lankadt is, de újfent olyan európai mûvelődéstörténeti és kulturális hozománnyá válik/válhat, amely nyomatékosan sarkall arra, hogy merjünk nagyok lenni!
Szilágyi Béla szinérváraljai tanárembernek, református egyházmegyei gondnoknak - egyébként Szilágyi Domokos költőnk testvérbátyjának - és társainak ezt a merészséget köszönhetjük.
Sylvester Lajos
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.