Nyílt tér: Adalékok az állítólagos elmagyarosításhoz

2003. július 4., péntek, Archívum 2003–2007

A magyar nép és nemzeti közösségünk történetének ismerete az a szilárd talaj, amelyen jövőnknek állnia kell. Sajnos, ez sok külső és belső akadályba ütközik.
A legutóbbi ködösítés (nevezzük így) késztet írásra. A bukaresti közszolgálati tévé június 30-i magyar adásában Kányádi Sándor főszereplésével egy számomra meglepő összeállítást sugároztak. A nem egészen egyértelmû mondandó az volt, hogy a Székelyföldön az utóbbi nyolcvan évben a románságot elmagyarosították. Ennek a mesének-vádaskodásnak persze szakálla van, a meglepő csak az, hogy magyarok magyar nyelvû mûsorban teszik ezt.
Itt örömömnek adok hangot, hogy RMDSZ-es honatyáink szó nélkül megszavazták a közszolgálati rádió- és tévédíjat. Úgy látszik, nekünk, magyaroknak heti pár órás ostobasággyûjtemény elégséges a pénzünkért?
Azért, hogy a kérdést meg tudjuk ítélni, egy kis történelmi hátteret kell ismernünk. Az első kérdés az, hogy a keleti egyházakkal a magyar népnek volt-e kapcsolata. És milyen?
Ezért érdemes a Nyíregyházi Görög Katolikus Hittudományi Főiskola kiadásában dr. Pirigyi István tollából megjelent, A magyarországi görög katolikusok története címû munka első kötetét tanulmányozni. Természetesen, a szerző nem a mi szempontunkból tárgyalja a témát, de sok, minket érdeklő tényről is ír. Kezdjük az elején:
860-ban Konsztantinosz vezetésével bizánci küldöttség indul a kazárokhoz. És ,,megtámadták őt az ugorok? Isten rendeléséből megszelídültek és elkezdtek hajlongani előtte. És meghallgatván intő szavait, elengedték őt egész kíséretével.? Tehát az ugorok támadása felette békés volt, sőt?
De nézzük meg, vajon mit mond dr. Pirigyi a székelyekről.
,,A honfoglalás idején a Kárpát-medence számos pontján kisebb-nagyobb csoportokban szlávok és avarok éltek? Erdély keleti vidékein pedig közeli rokonaink, székelyek laktak. A morva-szláv és a pannóniai szláv államban a nyugati kereszténység terjedt el, a bolgárok és a székelyek viszont a keleti szertartás követői voltak.?
Történelmietlen - ez a fentiekből is látható - vallási kizárólagosságot belemagyarázni a tényekbe. Tehát a nyugati és keleti irányzat nem zárta ki egymást olyan mereven. Főként, hogy még a 860-as években vagyunk, tehát a szakadásig, 1054-ig kétszáz év van.
De menjünk tovább, lássuk, mi történt Szent István korában. ? az addigi joggyakorlattal ellentétben trónra tört a jogosult Koppány ellenében. Ez sajnos a bibliai idők jogszokásának is ellentmondott. Na de a harcban ő győzött, így a felnégyelt Koppány testének egy darabja Gyulafehérvárra küldetik. Ez csak azért érdekes számunkra, mert a pogánynak tartott Koppányról van szó, és az utóbbi időben Gyulafehérváron végzett ásatások igazolták, hogy bizánci stílusú részekre épült tovább a székesegyház. Sőt, bizonyos jelek szerint pogány kori maradványok is vannak.
Jöjjünk közelebb, és emlékezzünk Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató és Jánó Mihály történész kutatásaira. ?k is igazolva látják, hogy a perkői és a Székelyudavarhely melletti kápolna is ebből a korból bizánci stílusjegyeket hordoz.
Még egy századdal továbbmenve íme, olvassuk, hogy ,,958-ban APOR vezér Bizánc falaihoz érkezett s a császártól az adó és az ajándékok kifizetését követelte?.
Újabb ugrással lássuk, mi történt az 1054-es szakadás után. 1092-ben a szabolcsi zsinat szerint ,,Szent László törvényéből világos, hogy még akkor a magyarok nagyobb részint a görög vallásbeli szokásokat követték?.
Újabb két évszázad után IV. (vagy) Kun László, ha nem is tért át a keleti szertartásra, mint ahogy történészeink közül egyesek állítják, de támogatta azt. Uralkodása idején ,,az alsópapság körében itt-ott a keleti egyház rítusa hódított?.
Századok múltával, a reformációs szakadás után sok minden változott. Csáky püspök a szatmári béke (1711) után vonult be Nagyváradra. Miután az egyházmegye kormányzását átvette, a román nyelvet jól ismerő László Pál római katolikus lelkészt az egyesültek főesperesévé nevezte ki. ,,Végül Róma 1748-ban a nagyváradi egyházmegye keretén belül rítushelynökséget létesített a keleti katolikusok számára. (?) Az egyházmegye első valóságos megyés püspöke Bradacs János lett, akit a pápa 1771. szeptember 26-án e tisztségben megerősített.?
De újra térjünk haza. A sepsiszentgyörgyi Andrei ?aguna-központban látható egy szerződés, felette tanulságos olvasmány. Köttetett 1893. március 21-én a régi görögkeleti templom javítására Kovács Domokos kovácsmester vállalkozó, a görögkeleti egyház részéről: Oláh János megyebíró, Hongar István, Vántsa Dávid, Gábor János, Bordás István, Kovács Ferenc és Popovics Elek aláírásával. Említendő, hogy magyar nyelven készült, latin betûkkel. Mellette a korabeli nyomtatványok és egyéb feliratos tárgyak cirill betûsek.
Tehát így magyarosították el a románságot nálunk!
Arról, hogy az utóbbi nyolcvan évben mi történt, álljon itt saját szüleim példája: Kerekes Béla született 1917-ben Torján, keresztségben részesül a görög katolikus egyházban, magyar nyelven. A húszas években román iskolába járt - más nem lévén - úgy, hogy a tanító nem ismerte a magyar nyelvet, regáti ejtőernyős volt, a gyerekek pedig nem ismerték a román nyelvet. Ezért aztán édesapám áttért a római katolikus vallásra. Románul a háromévi katonáskodása idején tanult meg. Édesanyám született 1924-ben, őt már római katolikusnak keresztelték. Megemlítem, hogy a görög katolikus kántort én is ismertem, valamilyen Béla bácsi volt. Édesanyám szintén román iskolába járt úgy, hogy sem a tanító Tamás István, sem ők nem ismerték a román nyelvet. Így aztán magyarul helyesen írni nem tudott, románul még annyira se.
Gondolom, a fentiek ismeretében Kányádi Sándor és az RTV munkatársai nem hirdetnének szégyenletes tanokat. Remélem, hogy nemzeti közösségünk a tények ismeretében alakítja a jövőjét az RMDSZ-es képviselők által megszavazott egységes román nemzeti államban. Csak az a szomorú, hogy a státustörvényből is kivették az egységes magyar nemzet fogalmát. Ez bajnak nagyjából elég, de a Jóistenben bízhatunk, aki szép változatosnak teremtette a világot. Minden nyelv és kultúra megbecsülendő. Mi törődjünk a miénkkel!
Kerekes László, Sepsiszentgyörgy
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép