Nemzet-nemzetiség: Székelyföld etnikai jellegének megváltoztatása ellen

2003. július 15., kedd, Archívum 2003–2007

A XIII. századtól máig a Székelyföldön mintegy négyszáz kisebb-nagyobb településen élnek, élünk magyarok, románok, a történelmi Háromszék, Csíkszék, Udvarhelyszék, Marosszék területén jelenleg mintegy 700-750 000 magyar és mintegy 100 000 román lélek.
Le kell szögeznünk, hogy központilag irányított, tervszerûen és betelepítéssel történő románosításról beszélünk, aminek gyökerei ? erdélyi vonatkozásban ? a két világháború közötti időkbe nyúlnak. Akkor ez a folyamat köztisztviselők, hadsereg, tanítók-tanárok, illetve román egyházi intézmények személyzetei betelepítésével, továbbá a magyar?román határ melletti telepes falvakban ókirálysági román földmûvesek importálásával zajlott.
A kommunizmus évtizedeiben tapasztalhattuk, hogy az ún. szocialista iparosítással folytatódott Erdély etnikai képének átrajzolása ? a román nemzetstratégia jegyében. Ezzel párhuzamosan, különösen a ?80-as években erősödött fel a pályakezdő erdélyi magyar értelmiség Regátba való telepítése.
1989 után az egymást követő román kormányzatok legegyértelmûbb románosítási akciósorozata ? a megelőző évtized intenzív és bevált gyakorlatát folytatva, a több évtizedes tapasztalatokat hasznosítva ? a Székelyföldön bontakozott, bontakozik ki. A tömbmagyarság régióinak vegyes lakosságúvá, a vegyes lakosságúak szórvánnyá (azaz tíz százaléknál kevesebb magyar által lakott településekké, térségekké) sorvasztása a bukaresti nemzetstratégia pontos menetrendje szerint folyik.
Székelyföld a romániai magyar nemzeti közösség belső anyaországa. Tehát e térség magyar jellegének megváltoztatása, vegyes lakosságúvá formálása a teljes romániai magyar nemzeti közösség kárára történik.
Az 1989-es fordulat óta az ortodox és görög katolikus román egyházi intézmények és az állam erőszakszervezetei (hadsereg, csendőrség, rendőrség) szervezése útján folytatódott, folytatódik a románosítás. Ismeretes, hogy Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen kaszárnyamonstrum-építések jelzik ezt a folyamatot, és éppen most, azokban a hónapokban, években, amikor a NATO-követelmények miatt Romániának nagyságrendekkel kell csökkentenie hadserege állományát, amikor az ország tömbrománság lakta vidékein jelentős katonai egységeket számolnak fel.
A központilag irányított, tervszerû románosítás másik, erősen szembeötlő formája a román egyházi intézmények székelyföldi létrehozása. Ilyenek: Székelyudvarhelyen a csereháti görögkatolikus-akció és Csíkszeredában az ortodox püspökség, Marosfőn a kolostor-együttes stb.
Miközben ezeket a tényeket és még szinte számtalan hasonlót számba vehetünk, tudatosítanunk kell nemzeti közösségünk egészében, hogy ez a románosítási folyamat ellentétes a Románia ? mely alkotmányos demokrácia ? alaptörvényei közé sorolt seregnyi nemzetközi jogi dokumentummal. Ismeretes, hogy az egyes országokban törvényerőre emelt nemzetközi dokumentumok előnyt élveznek az ún. nemzeti jogalkotás törvényeivel szemben.
A Népcsoportok Alapvető Jogairól Szóló Alapokmány Stauffenberg-féle tervezete az EK-hoz tartozó 12-ek körében (1998), 3. szakasz, b) pontja:
,,A népcsoportoknak egyetemes joga, hogy hazájuk legyen, e jog tiltja a kényszer-áttelepítéseket, illetve az elûzetést, valamint azokat az intézkedéseket, amelyek a népcsoportok régióinak a népcsoport terhére történő demográfiai megváltoztatására irányulnak.?
Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet (Koppenhága, 1990), 33. szakasz, 1. bekezdése:
,A nemzeti kisebbségnek és a hozzájuk tartozó személyeknek joguk van hazájukhoz, mint etnikai identitásuk elválaszthatatlan alkotórészéhez, elsősorban pedig hagyományos lakóterületeik és életkörülményeik védelméhez.?
Az ENSZ Nemzeti Kisebbségek Jogairól Szóló Nyilatkozat-tervezete (1991. március 5.), 2. szakasz, 2. bekezdése:
,,Az államok megóvják a kisebbségek létét és identitását azok mindenkori lakóterületén??
Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről (Strasbourg, 1995. február 1.):
A Felek tartózkodnak olyan intézkedések meghozatalától, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott területeken az arányokat megváltoztatják, és arra irányulnak, hogy korlátozzák azon jogokat és szabadságokat, melyek jelen Keretegyezménybe foglalt elvekből származnak.
b) Egy nemzeti kisebbség lakta terület demográfiai összetételét tilos szántszándékkal ennek a kisebbségnek rovására megváltoztatni.
Kádár Gyula
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép