Nemzet-nemzetiség: Autonómiák voltak, vannak és lesznek

2003. július 16., szerda, Archívum 2003–2007

A nemzetállam eszméjét - mint a jogkorlátozás, jogfosztás vagy jogtagadás végső és kétségbeesett érvét-eszközét - ott tartják fenn nyíltan vagy burkoltabban, ahol az csupán hagymázas vágyálom, a realitás eszelős meghamisítása. Térségünkben Románia és Szlovákia nemzetállamoskodik utolsó mohikánokként, az egyik teljesen nyíltan - alkotmányba foglalva, mégpedig vitát is kizáró ,,érvénnyel? -, a másik körmönfontabban, nem deklarálva, de a hírhedett Benes-dekrétumokat reanimációs politikai gépezeten éltetve, talán még szívósabb céltudatossággal. Mindkét ország az autonómia ,,rémétől? retteg, hátborzong, sőt, paranoiás tüneteket produkál. Utóbbi pedig köztudottan az elmekórtan behatárolhatatlanul gazdag iszákjába rendelhető, ahová a többi téveszmék, egyéni és kollektív identitászavarok, minden rendû és rangú tudathasadások, rögeszmék és devianciák tartoznak.
Szlovákia esetében talán magyarázza a dolgot, hogy a hitelesnek mondható történelem során soha nem volt önálló államisága (bocsánat, Tisóra azért emlékezzünk!), s most a nagy szuverenitás eufóriájában leledzik, feledvén, hogy éppen a ,,rettegett? magyarok tulajdonítottak valamiféle autonómiát és különbséget szülőtájuknak, néha Tótországnak becézve a Felvidék északi részét. Ahogyan Kárpátalját is mondták Ruténföldnek vagy Ruszinszkának, de Kárpátontúli Területnek semmiképpen, lévén hogy igencsak innen volt a Kárpátokon. A negyvenes évek elején aztán tényleges és széles körû autonómiát adtak a ruszinoknak, amilyen most a magyarokat is megilletné a Tisza, az Ung partján, Bereg térségein. De megilletné a csallóközieket, Vág mentieket, gombaszögieket, gömörieket, tornaaljaiakat, abaújiakat és felső-zemplénieket is - Szlovákiában. S Romániában az erdélyi magyarokat, legalább ott, ahol tömbökben és kompakt szigetekben élnek, s ahogyan oly szent fogadalommal ígérte a híres Gyulafehérvári Nyilatkozat, melyet már régóta - s oly meddő igyekezettel! - csupán mi idézgetünk. Az akkori főhatalmi átvétel korifeusainak korai és kései leszármazottai már régóta megfeledkeztek róla. Sőt, maguk a szerzők is a szerzemény birtokában - tisztelet a döbbenetesen kevés kivételnek.
A nemzetállami kényszerképzet egész Európában tûnni látszik. Svájcra nem hivatkozunk, Svájc külön világ. A regionalizmus eszméjének elfogadásában és felkarolásában olyan országok mutattak példát, mint Nagy-Britannia, Spanyolország, Svédország, Finnország, Dánia, majd Olaszország. A birodalmi mámorból kigyógyult britek rájöttek, hogy semmi rossz nincs abban, ha Skócia és Wales önkormányzatot kap, saját parlamenttel, a régió ügyeit igazító kormánnyal. Észak-Írország még fogas kérdés, de a megoldás kulcsa már nem is igazán London, hanem a rivalizáló protestáns és katolikus északír entitások kezében van.
A nemzetállam eszméjének (és kíméletlen gyakorlatának) szülőhelyén, Franciaországban is új szelek fújnak: Korzika szigete regionális, sőt, etnikai önkormányzatot kap rövidesen, mert hiába, hogy Napóleont adta, attól olasz maradt lakossága. És fölmerül végre a franciaországi katalánok, baszkok, provanszálok, bretonok ügye is, Elzász-Lotaringia különleges státusa már nyilvánvaló, azt megnyugtatónak tûnően oldotta meg a német-francia történelmi megbékélés.
Mint jeleztük, Kelet-Európa egyes országaiban késik, halasztódik, akadályoztatik a regionalizmus, az autonómia eszméjének elfogadása. Politikai szem- és köpönyegforgatás és nemzetlélektani tényezők garmadája játszik közre ebben. Ezeknek az országoknak és népeknek tudatosítaniuk kell, hogy a részleges szuverenitással felruházott régiók megteremtése nélkül szinte kizárt európai integrációjuk, a nemzetiségi közösségek kulturális, személyi - s miért ne, területi! - autonómiája olyan imperatívusz, mely valóban feszültségoldó és kríziskezelő tényező és eszköz lehet a kontinens e térségében. E közösségeknek viszont meg kell érteniük, hogy mûködő intézményrendszer, az önrendelkezés jogi és alkotmányos kicsikarása nélkül nincs autonómia, a kinyilatkoztatások semmit nem oldanak meg igazán.
Grass úr strasbourgi jelentése, majd az annak nyomán megszületett Ajánlás csak első lépés azon az úton, melyen térségünkben is el kell indulni, hogy a közösségek reális jogegyenlősége biztosíttassék.
Autonómiák voltak, vannak és lesznek. Mondvacsinált ,,nemzetállamok? csak voltak.
Magyari Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép