ÁlláspontNemzet-nemzetiség: Két dudás egy csárdában?

2003. július 16., szerda, Archívum 2003–2007

Amire oly nagyon büszkék voltunk - az erdélyi magyarság egysége -, megbomlott, mert amitől már évek óta tartottunk, a magát ,,ellenzék?-nek tituláló ,,polgári mozgalom? szervezetalakító (?!) törekvése a múlt héten Székelyudvarhelyen ama bizonyos Magyar Polgári Szövetség ,,létrehozásával? ténnyé vált.
Ha kenyerünk, megélhetést biztosító állásunk, nyavalyáinkra gyógyszerünk, vagyonszerzésre lehetőségünk, biztató jövőképünk nincs is, van helyettük immáron két jogvédelmi-érdekképviseleti ernyőszervezetünk, s ez legalább olyannyira biztos, mint amennyire ez az új helyzetalakulás teljességgel bizonytalanná tette kilábalásunkat a tizennégy esztendeje tartó, reményeinket korrupciótól bûzlő, miazmás iszapjába temető hazai mocsárvilágból.
Az erdélyi-romániai közmagyar szédülten, irányt vesztetten kapkod, s ha biztos talajt kíván a talpa alatt tudni, hát menekül a hazából. Mindegy, hogy hova, a szomszédba (ahol nem kevés többségi polgártársunk is elviselhető jelenre lelt), még tovébb, ,,négermunkára? Spanyolhonba, Portugáliába - esetleg Közel-Keletre, ahol Izraelnek van szüksége munkáskézre -, az óceánon túlra, Amerikába, Dél-Amerikába, de Új-Zéland vagy Ausztrália is megfelel, amikor otthonát már megtartani sem tudja az ,,uniós normákhoz igazított? árak-díjszabások kormányintézkedésekkel törvényesített gáttalan és gátlástalan felfuttatása miatt.
Elemezzünk csak egy kicsit?
A magukat ,,polgári? jelzővel illető törpecsoportok-,,mozgalmak? szlogenjei ijesztően emlékeztetnek túlnani akarnok-politikusok jobbközéptől messze szélre eső, hozzánk is átplántált csődös ködképeire, megnyilatkozásaikban világosan túlteng egyes vezető állásokra áhítozó önjelöltek egyéni érvényesülési törekvése, s ami vezérli őket, az mindenekelőtt a választott politikusok elleni acsarkodó irigység. Mert fájhat - és a gyógyíthatatlan seb okozta fájdalom állandó! - a szükségtelenül újra meg újra felemlegetett trianoni mészárosmûtét, de jobban mardos és tüzesen éget tizennégy év sorsunkat üszkösítő, létünket sorvasztó-felmorzsoló sötét valósága - amin viszont ,,polgáraink? semmit sem javítanak, ilyen szándékok távol állanak tőlük, s azzal sem számolnak, hogy kukacos aknamunkájuk szétcincálja erőinket, szétesővé mállasztja egyetlen létező, jól-rosszul, de mûködő védvárunkat, az RMDSZ-t.
Mit kínálnak a Magyar Polgári Szövetség kiötlői? Majd? semmit! Csak homályos ígéreteket arra, hogy ők aztán - hatalomra jutva!!! - igenis megmutatják, mire képesek. Lefőzik ám ők a kevés sikerélményt nyújtó RMDSZ-politikusokat, s kosárnyi győzelmet aratnak pillanatok alatt?
Szegényes és semmitmondó, fundamentumot és törvényes politikai hátteret egyaránt nélkülöző üres, tartalmatlan szavak. Mert a fennen lobogtatott területi autonómiakövetelés sem nyújthat megélhetést, biztos holnapot az éppen a részükről égre kiáltott, fenyegető jövő elől határainkon túlra menekülőknek, akik távoztával lassan már a két tömbmagyar megye is megszûnik tömbnek és magyarnak lenni, mi több, terjeszkedési terévé válik e tájaktól történelmileg idegen bevándorlóknak.
Az MPSZ kikből áll? Száz-százhúsz törtetőből, de ezek nem átallják puszta ígéretekkel magukhoz édesgetni-elcsalogatni azokat, akik az RMDSZ-szel - pontosabban választott politikusaink teljesítményével - elégedetlenek, tehát az RMDSZ-tagságot, a kiábrándultság hálójában vergődőket, s így eleve, igencsak meggondolatlanul, az erdélyi magyarság megosztására törekszenek.
Holott a kiábrándultság az általános állapotokból, s nem az RMDSZ hibájából fakad. Kiábrándultság jellemzi többségi polgártársainkat is - ki merné tagadni ezt?!
Nem osztom a semmit tovább!
Egység nélkül, egységes szervezetünk megmaradása-erősítése nélkül, a jövő évi választásokon történő egységes fellépésünk és szavazataink nélkül kieshetünk a politika színteréről, parlamenti képviselet nélkül maradhatunk. Hogy ez valójában mit is jelent, azt könnyû felvázolni: nem lesz beleszólásunk a törvényhozásba, a helyi közigazgatás fejlesztésébe és demokratizálásába, önkormányzataink elsatnyulnak, magunkra maradunk. Ezt kívánják ,,polgáraink?, ezt akarja-akarhatja vajon a romániai magyarság?
Nyilván nem.
Értsük meg végre: erősek és eredményesek csak együtt lehetünk.
Szövetségünk programja életképes és politikai előrelépést szavatol, s a lépésről lépésre történő építkezés az egyedüli módja annak, hogy elérjük kitûzött céljainkat: a személyi, a kulturális és - amikor ennek feltételei megérnek! - a területi autonómiát. Ezekkel párhuzamosan azonban meg kell teremtenünk a gazdasági alapot, hogy a pénz uralta társadalom körülményei között ne koldusokként, a markunkat nyújtva tengődjünk, hanem egyenlő, fejlődést biztosítani képes versenytársakként legyünk jelen az iparban, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben, a pénzügyi szférában.
Most, hogy az RMDSZ mellett feltûnt - délibábként! - az MPSZ, amely az RMDSZ erőit megcsapolva kívánná tető alá hozni össztársadalmi érdekeinktől idegen szándékait, a megmaradás parancsa: nincs szükség hozzá nem értők és avatatlanok, felelőtlen kalandorok, sikertelenségük miatti sértődöttségük fûtötte akarnokok, a maguk kavarta zavarosban zsákmányra halászók, az értelmetlenül kukorékoló szélkakasok rendbontására.
Két dudás nem fér meg egy csárdában! - ezt a közhellyé merevedett igazságot értse meg most minden hazájához, népéhez, történelméhez ragaszkodó erdélyi magyar, s ennek megfelelően alakítsa életvitelét-állásfoglalását.
Mert különben Székelyudvarhely, az MPSZ bölcsője az erdélyi magyarság Mohácsa lehet a maga félresikerült, torz és életképtelen szervezkedésével.
Akik pedig Erdély vidékeire jártak-járnak át - hazai tehetetlenjeink alá lovat adva - magyarkodni a Nagy Magyar Kossuth Térről, maradjanak otthon, s valós érdekeinknek megfelelően - ha már annyira szeretnek bennünket! - vívják ki szívós munkával, logikus érveléssel az Országházban a kettős állampolgárság intézményesítését.
Az jelentene az erdélyi magyarságnak védelmet és mentelmet az EU-s csatlakozás után várhatóan bekövetkező helyzetben, mert csak így érhető el az, hogy a nemzetek Európájában az erőszakkal, igazságtalanul megosztott magyarság is méltóképpen, nemzetként élhesse tovább történelmi létét a harmadik évezred századaiban.
Bitay Ödön
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép