Kultúra: Régi jó oskolamesterek

2003. július 19., szombat, Archívum 2003–2007

Minap, a csernátoni napokon néhai Haszmann Pál emlékét idézgettük, s szóba került a Megyei Tükör első éveinek nagy vállalkozása is, a Régi jó oskolamesterek címû riportsorozat, amelyet talán ideje lenne feltámasztani, kiásni darabjait a feledésből és kötetben közzétenni. Ebben a sorozatban ugyanis ,,régi jó iskolamesterek? szólalnak meg, olyan tanítók, akik egész munkás életükben népmûvelőként, nevelőként is igyekeztek falujuk, kisközösségük sorsát előbbre mozdítani, s ez a kelet-közép-európai történelem tektonikus mozgásai közepette nem is volt olyan könnyû. Hogy érthetőbb legyek, Sütő Andrást idézném, aki a Bözödi Györgyre leselkedő állandó veszedelmek közül, melyek gátolhatták munkájában, kettőt említett: az esetleges bokaficamot vagy a soros házkutatást?
Egy esztendeje távozott az elágazó ösvények kertjébe Árkos régi jó oskolamestere, Imreh Domokos tanító úr. Hosszú, tartalmas életében betetőzhette terveit, valóra válthatta álmait, megjelent részleteiben Árkosról szóló falumonográfiája (Kisgyörgy Zoltán közremûködésével), tanítványok őrzik emlékét, s a megtartó kedély, amelynek már a családban is voltak előzményei. Édesapja a vidék híres mókamestere volt, tréfás anekdotái - ifjabb Imreh Lajos bevezetőjével, a borítón a tréfák világát kitûnően idéző Benczédi Sándor kisszobrával, a mûfaj tudósának, Vöő Gabriellának az utószavával - Sáska sógor címmel jelentek meg a Kriterion Könyvkiadónál, s családi tréfák szerepeltek Vöő Gabriella Kilenc kéve hány kalangya? címû gyûjteményében is. Megtartó kedély - írtuk, és erre szüksége is volt régi jó iskolamestereinknek - így természetesen Imreh Domokosnak is -, hiszen felsorolni is hosszú lenne, mik is történtek a néki megadadott nyolcvanhét esztendő alatt Árkoson, Háromszéken, Erdélyben. Kelet-Közép-Európában és a világban. Hogy eme megtartó kedélyt megbecsülhessük, érdemes fellapozni a Sáska sógort, hiszen a tréfák, adomák nagy része érzékeny membránként tükrözi ama világot, amelyben megszülettek, és amelynek jobbítására, nevelésére a tanító úr felesküdött.
,,Szomorúan sóhajtozott egy koldusasszony: - Hej, hej! Ha az uram élne, nem kéne hogy kolduljak! - A férje mivel foglalkozott? - kérdezte tőle valaki. - Koldulással - válaszolt az asszony.?
Sok mindennel így vagyunk, zárhatnánk rövidre, hiszen ebben az egy tréfában, mint csöppben a tenger, benne van ama világ a maga megtartó kedélyével, amely a tréfacsinálóknak és hallgatóiknak is megadatott, s amelyet sírva-vigadva, de valahogy el kellett viselni, ha élni - pláne túlélni akartunk?
A székely pedig ezer esztendeje túlél, mert beteljesíti a beretvagyors parancsot: megmaradni! Régi jó iskolamesterei közösségteremtő tehetségére ma nagyobb szükség lenne, mint valaha. Fel - természetesen - nem lehet támasztani őket, de példájuk erőt, hitet és méltóságot sugároz?
(-dán)
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép