KönyvespolcKultúra: Ezer esztendő a közösségért

2003. július 19., szombat, Archívum 2003–2007

Kereken egy ezredév háromszéki, székelyföldi, erdélyi, magyarországi történelmét, történéseit gyúrja egyetlen hatalmas családregénybe az esztelneki gyökérzetû Bíró András, ki bizonyosan élete, pályája fő mûvének tartja az Esztelneki család históriájáról írott könyvét, melyet Vér és ölelés címmel adott ki a budapesti Közdok Kft. idestova egy esztendeje, 2002 folyamán.
A hármas könyv egyes kötetei már korábban megjelentek: az első rész, mely a Keresztek, kardok, koronák címet viseli, 1996-ban, a második könyv, a Liliomok, hollók, félholdak 1999-ben, a befejező munka, a harmadik, a Szétszaggatva, megtaposva, megmaradva pedig 2000-ben.
Jeleztük, egy székely család ezer esztendejét mutatja be e nagyregény, s ha az egyes kötetek címére figyelmezünk, s van némi jártasságunk a magyar - benne az erdélyi - históriában, úgy akár látatlanban is megállapíthatjuk, hogy az első könyv a székely letelepedésről és megkeresztelkedésről, az Árpádok koráról, a trónért-koronáért folyó bel- és külháborúkról, a magyar államiság megszilárdulásáról szól, a második az Anjou-világról, a Hunyadiak koráról, az egyre fokozódó törökveszélyről és a hódoltság kezdetéről, a harmadik pedig a szétszaggatott Magyarország évszázadairól, az önálló magyar erdélyi fejedelemség hosszú évtizedeiről, a kuruc korról és a ?48-49-es magyar forradalom lángoló hónapjairól, az önkényuralomról és a kiegyezés koráról szól, tehát arról a négyszáz esztendőről, melyet a magyar történelem két legszomorúbb eseménye, Mohács és Trianon fog közre.
Ezer esztendő! S minderről egy székely család egymást követő nemzedékeinek sorsán át, ahhoz kötve tárni az olvasó elé: istenkísértő, emberpróbáló feladat, s nincs is a magyar literatúrában hasonló vállalkozás, hiszen a legnagyobb történelmi regények is legfennebb egy korszak freskóját mintázzák meg, egy-egy jeles esemény krónikáját adják, kiemelkedő személyiségek portréját formázzák meg. Ez vonatkozik Móricz Zsigmond, Eötvös József, Mikszáth Kálmán, Kemény Zsigmond, Herceg Ferenc, Móra Ferenc, Bánffy Miklós, Kós Károly, Tamási Áron, Berde Mária, Wass Albert, Nyirő József, Kodolányi János, Babits Mihály, Passuth László, Lászlóffy Aladár, Varró János és annyi más magyar író históriai fogantatású regényére, a legjobb történelmi tárgyú színmûvekre, sőt, históriai esszékre is. Gondoljunk Nemeskürty Istvánra. Még a krónikások is ,,kisebbet? öleltek. Ezt a századokat, a történelmi időt átívelő próbát alig ketten-hárman kísértették meg, s így emlékezetből mondom: az egyikük Jankovich Ferenc, aki a teljes végvári kört öntötte regénytrilógiába, a másik meg éppen földink, Szabó Gyula, ki a transzszilván évszázadok pazar freskóját vázolta fel regényfolyamában.
De ezer esztendő, csaknem az egész magyar és erdélyi történelem!? - tényleg istenkísértés. Bíró András vállalja mindazt, ami e próbával jár, s legkevésbé a terjengősség vádja illetheti, hiszen arra nincs sem tere, sem érkezése: őnéki az Esztelneki család huszonhat egymást váltó nemzedékének kiemelkedő tagjairól, emlékezeteset cselekvő fiairól kell szólnia. Csoda-e, hogy hatalmas apparátussal dolgozik, imponáló könyvészettel, s mintha igazi szándéka - ha rejtve is - egész históriánk ,,megregényesítése? lenne. Nem az én tisztem eldönteni, hogy az Esztelneki fiakra vonatkozó adatok mennyire állják ki a történelmi oknyomozás próbáját, de ha a szerző ezeket hitelesekként tünteti fel, s esetleg téved, netán improvizál, akkor is csupán bocsánatos vétket követ el, hiszen a regénytrilógia egyes részeit követő dokumentálás ráadás csupán, az érdekes a regény alapszövege, mely olvasmányos, lendületes, s morális tanulságoknak sincs híján. Talán néha éppen a ,,históriai? ízeket nélkülözi nyelvezete, de erre a nyelvi historizálásra, hitelességre senki emberfia nem vállalkozhatna sikerrel. Egyet azonban mégis el kell mondanunk: a regény ott jobb és ,,regényebb?, ahol az író inkább szabadjára engedheti fantáziáját, a honfoglalást követő évszázadok történéseinek megjelenítésekor, később a szépírót, a mesélőt fokozatosan elnyomja a krónikás szárazabb hitelesség-parancsa, s itt a nagy történelmi események keretének pontos fölvázolása veszi át az igazi mesélés, az elbeszélés, a regényesség helyét. Ám a könyvet így is érdemes az első sortól az utolsóig végigolvasni, s ha nem lenne több, mint históriai memóriaserkentő (a kezdőknek történelmi kalauz), a szerző akkor is nagy feladatot teljesített volna. De több annál: értékes és lekötő lektûr is egyben.
Magyari Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép