Szájhagyomány, emlékezésTörténelmünk: A szemerjai csata és a Tikos-domb rejtélye

2003. július 24., csütörtök, Archívum 2003–2007

Engedtessék meg, hogy idézzünk néhány mondatot Németh László kormánybiztos tudósításából, amelyet két nappal a szemerjai csata után írt. ,,E hó 23-a ismét nevezetes napunk volt. A muszkával egyesült osztrák sereg háromfelől nyomult föl Szemeria alá. Kilyénen felül a muszkák állottak, az Olt folyam, az erdő közti téren s az erdőben is császáriak. És egy kis ágyúelőcsata után, mi a szentkirályi határon történt, a mi seregünk a Szemeria fölötti dombon Szentgyörgy terén csatarendben állott, s délután 4-től éji 11 óráig küzdetett az élethalálharc. Hála a mindenhatónak, dícsőségesen visszavertük a muszkával egyesült osztrák sereget úgy, hogy Illyefalváról halottaikat és sebesültjeiket, a csatatéren maradott 43-on kívül, 40 szekérrel vitték be Brassóba. Közülünk elesett egy Hermann nevû főhadnagy s vagy hét közlegény, sebesültünk van 61?? A szemerjai ütközet igen fontos momentuma volt az önvédelmi harcnak. A háromszéki székelység lelkesedésével, törekvéseivel a miklósvári és kőröspataki gróf Kálnoky család is azonosult. Így Kálnoky Dénes (1814-1888) királybíró és főispán vállalta a számûzetést, mert mint nemzetőr kapitány, önkéntes lovas csapatot alakított, és személyesen vett részt annak élén a szemerjai ütközetben.
E sorok írója nem tud olyan adatról, amely biztosan megjelölné, hol lehetett az a tömegsír, ahová a csatatéren maradt ellenséges, esetleg magyar közlegényt (ha hozzátartozói haza nem szállíttatták) eltemethették. Erre vonatkozóan valamelyes adattal szolgálhat két ma is élő sepsiszentkirályi lakos elődeitől származó visszaemlékezése, melyet ez alkalommal is igyekszünk megmenteni a feledéstől (vö. Kgy. Z.: Akik nem engedtek a negyvennyolcból - A háromszék-felsőfehéri egyházkör, Háromszék, Erdővidék és a volt Felsőfehér megye unitárius eklézsiáinak részvétele a szabadságharcban és Háromszék önvédelmi harcában. A szent szabadság oltalmában - Erdélyi unitáriusok 1848-49-ben címû kötetben, Kolozsvár, 2000).
A Sepsiszentkirályban élő, 79 éves Kiss József (4-es házszám) e sorok írójának a következőket nyilatkozta: ,,Én Kiss Áron főhadnagy dédunokája vagyok. Nagyanyám úgy mesélte, hogy dédnagyapám mint katona felment Szemerjára, hogy az édesanyját meglátogassa. A Szemerja falu végében - szinte észrevétlenül, de lehetett az olyan rajtaütésszerû dolog is - körülvette őt egy ott csatangoló kozák csapat. Hegyes szuronyokkal voltak felfegyverkezve. Dédapámnak nem volt más fegyvere, csak a kardjával tudott védekezni. El lehet képzelni, milyen helyzetben volt, amikor a sok muszka körülvette. Amikor már támadni és döfködni kezdték, Szemerja felől hirtelen megjelent egy csapat huszár, s azok mentették meg az életét. De már megvolt a baj, mert úgy összeszurkodták, főleg a lábát, hogy élete végéig szenvedett vele.?
Kiss Áron neve és emléke ismert. A dombon levő unitárius temetőben sírkövén ezt olvashatjuk: ,,Sírbolt fedi Kiss Áron hamvait ki született 1823-ba meghalt 1875-be A jogtudományokat végezte tanulmányait a királyi táblán folytatta itt találta az 1848-49-i honvédelmi harc melyben mint főhadnagy rótta le köteleségét.? Kádár Gula egyik adata szerint ,,egy helybeli cigánykovács segítségével önmûködő szekeret készített, amelyre több mint 20 hold föld árát költötte?.
Felvetődik ismét a kérdés: hova temethették el annak idején a harctéren maradottakat, ellenséget és székely közkatonát?
A Sepsiszentkirályban élő Nagy Éva Rozália (szül. 1920) a következő visszaemlékezést mondta tollba e sorok írójának. ,,A falunak az Oltra rúgó lapályán van egy kiemelkedő halom, melyet ma Tikos - régebben Titkos-domb - néven ismernek az emberek. Én nagyanyámtól, Sükösd Endréné Kelemen Idától (1893-1973) hallottam, hogy ott egy negyvennyolcas közös sír van. Titkosnak azért nevezték, mert az osztrák időkben nemhogy megjelölni, még csak emlegetni sem volt szerencsés...?
Kiss Józsi bácsi szerint élő helynév ma is a Tikos-domb a faluban. ,,Egy olyan 60 árnyi terület ez, kb. 200 méterre az Olt partjától - mondta. - Jó magas domb, a tetején kaszáló van, körülötte szántóföldek.?
Hinni mernénk, hogy akad olyan régész-történész ebben a megyében, de történelem szakos tanár is, aki diákjait mozgósítva, szakember vezetésével megfejtené egy munkatábor keretében a Tikos-domb rejtélyét.
Kisgyörgy Zoltán
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép