A történelmi Étfalva az Olt bal, Zoltán pedig annak jobb partján terül el. A két falut 1899-ben egyesítették közigazgatásilag. Közel négyszáz lakójának zöme református, több mint ötvenre tehető a római katolikusok száma. A két település közül Zoltán a kisebb.
Itt, az Olt magasabban fekvő és árvizektől védett teraszán régóta megtelepedett az ember. ?skori kerámia maradványai kerültek itt napvilágra. Étfalván, ugyancsak a teraszon, sáncgyûrûvel körülvett neolitikumi telepet tártak fel.
A két településnek külön református temploma van. A magasan álló étfalvi templom 1802-ben épült. Harangtornyában egy Sepsiszentgyörgyön öntött, mûkincs értékû harangot őriznek 1868-ból. Az Olt utcai Kiss-féle mûhelyben öntötték, sajnos elrepedt. A magyar honfoglalás emlékére székely kaput állíttatott a faluközösség a református paplakás elé (faragta: Imreh Ferenc fotosi faragómester). A település és református egyháza testvérkapcsolatot tart fenn a Nagyvázsony melletti Pula nevû községgel (Magyarország). Étfalva északi szélében áll az Árva Bethlen Kata nevét viselő I-IV. osztályos általános iskola. A hagyomány szerint az iskola épülete ,,a Nagyasszony tulajdona volt?.
Zoltánba hídon lehet átjutni az Olt vizén. Itt az 1792-ből való református templom érdemel figyelmet: késő barokk jegyeket őriz, és festett kazetták díszlenek a karzat alján. A Templom-domb alatt egy dupla tetős, régi késő klasszicista udvarház, az egykori Benkő-Zágoni-kúria fogad. Épült 1832-ben. Ebben rejtegették hosszabb ideig Váradi Józsefet, az 1854-es Makk-féle szabadságharcos mozgalom vértanúját. Mûemlékként tartjuk számon az egykori neves Czerjék család még ma is álló barokk kapuját.
Étfalván született dr. Szász István (1848-1888) botanikus, polgári iskolai és Mikó-kollégiumi tanár, a Székely Nemzet címû, Sepsiszentgyörgyön megjelenő lap szerkesztője, Péter Károly (1834-1917) református lelkész, orbai esperes, közéleti személyiség, Péter Gerő (1879-1953), Étfalva tevékeny lelkipásztora, Nagy György (1841-1918) református iskolamester, az étfalvi iskolai oktatás megteremtője és Szakács Andor (1865-1924), a Kolozsvári Nemzeti Színház örökös tagja, színmûvész.
Az oldalt szerkesztette: Kisgyörgy Zoltán
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.