Fekete-fehérLétkultúra: Burgundi alma és ökörsütés

2003. augusztus 13., szerda, Archívum 2003–2007

Nemrég olvastam egy írást arról, hogy melyek az ősmagyar ételek, s ezek között a szerző felsorolta a krumplit is. Nem tudom, hogy nem úgy gondolta-e a cikkíró, hogy az ,,ősmagyar? a XVII. században kezdődik. Igaz, hogy az erdélyi fejedelmi udvarban megkóstolták ezt a növényt, de nem tartották ízletesnek, s csak az ínyencek körében tett szert valamelyes népszerûségre. Igazi elterjedése a XIX. század végén következett be, s akkor is hatalmi parancsra. A Székelyföldön az 1848-as forradalom előtt pl. nem a veteményesbe, hanem a virágoskertbe ültették, mert kedvelték a virágait, de a kis zöld színû gyümölcséről tudták, hogy mérgező. Egyes vélemények szerint a krumplit a magyarok Burgundiából kapták, s a közvetítőre emlékezve kezdetben ezért nevezték burgundi almának, mint ahogyan a kukoricát törökbúzának a törökökről s a piros paprikát spanyol borsnak azokról a spanyol zsoldosokról, akik a XVII. században behozták Magyarországra. A paprikatörténetben ismert az a szomorú idő, amikor ezt is mérgezőnek ítélték. A paprika rossz hírét a nagy fûszerimportőrök keltették, akik attól féltek, hogy a könnyen termeszthető paprika kiszorítja a drága fûszereket, illetve letöri azok árát. Az első paprikakereskedőt, D?Aveirót keményen meg is büntették a veszedelmes szer terjesztése miatt.
Sajnos, a jó füstölt szalonna magyarsága is megkérdőjelezhető. Nem kisebb jogi személy, mint a római szenátus foglalkozott vele. Claudius császár ugyanis uralkodói bíborpalástban teszi fel a kérdést a szenátusban: - Mit gondoltok? Lehetne-e élni laridium (a. m. füstölt szalonna) nélkül? - Adj időt, ó, isteni uralkodó - válaszoltak a szenátorok teljes komolysággal -, ezt meg kell fontolnunk. Hosszasan vitatkoztak, míg végre arra a döntésre jutottak, hogy: - Lehet élni, uram, laridium nélkül, de bizony, csak nagyon szomorúan. - A római nép kormányzásában, úgy látszik, fontos kérdésnek számított az étkezés, mert Domitianus császár sem átallotta tanácskozást hívni össze egy pikáns mártás ügyében. Horatius és Lucullus neve is fennmaradt a gasztronómia történetében: állítólag nekik köszönhető a cseresznye és az őszibarack meghonosodása, illetve elterjedése Európában.
A roston- és nyársonsültek, valószínû, olyan ősi ételek, amelyeket minden nép ismer, s a maga ízlése szerint alakított, akárcsak a melléje elfogyasztott kenyér. A magyar kenyér egyik legrégibb dicsérete egy XVII. századi angol utazó, Brown emlékirataiban lelhető fel, aki nemcsak a magyar kenyér ízletességét dicsőíti, hanem az árát is: két pénzen többet adnak belőle, mint Angliában huszonnégy pénzért. A vagdalthús-ételeket az olaszoktól tanultuk, a töltött káposztát a szlávoktól, a fonott perec tudományát a törököktől.
A nyársonsütésnek van egy ,,ősmagyar vonatkozása? - az ökörsütés. Ezt Galgóczi István 1622-ben így meséli el: ,,Asztalmester sütött egy ökröt, melybe belecsinált vala egy öreg kövér juhot, az kövér juhban egy gyermekded borjút, az borjuban egy kövér kappanyt. Mikor immár az ökör megsült, kappanyt kivötte s meglátta, ha az megsült... Mert ökörnek tagja nagy sok sütést kíván, így belül az apróság is megsülhetett az ökörnek nagy hőségitől, mintha meleg kemecében löttek volna...?
Persze jól meg kellett fûszerezni - régi magyar szóval trágyázni - e húsokat. Magyar ,,fûszerszámnak? számított a tárkony, vasfû, kapor, torma, zsálya, rozmaring, levendula, ánizs, izsóp, ruta, méhfû, kakukkfû, köménymag, hagyma, fokhagyma stb. A XVI. század elején még fûszer volt - ,,nádméz? néven - a cukor is, amely olyan értékes volt, hogy csak a fejedelmi udvarok engedhették meg fényûző használatát. Egy font (kb. fél kiló) cukor áráért egy jó tehenet lehetett kapni borjastól, s száz év múltán annyira megolcsult, hogy egy tyúk meg egy cipó árát tette ki. ,,Cukorpótló? az olcsó méz volt.
S végül említsük meg a salátákat, amelyek a magyar középkorban komlóból, cikóriából, keserûlapiból készültek.
Kozma Mária
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép