Augusztus 20. minden magyar hagyomány szerint Szent István napja. 1083-tól, I. István szentté avatásának dátumától ünnepeljük, ez így jelenik meg az egyháztörténetben, a történelem- és tankönyvekben, és ami a legfontosabb, így rögzült a köztudatban. Mindezt azért emeljük ki, mert az utóbbi fél évszázad magyar kormányzatai - a jelenlegit is beleértve - saját politikai szájízük és kormányzati törekvéseik szerint Szent István napjának napfelkeltét más színekkel árnyalták, és volt, amikor megpróbálták teljes egészében átfesteni. (Az alkotmány ünnepe, az új kenyér ünnepe, és így tovább.)
Az idei Szent István-ünnepeknek Magyarországon az európai uniós csatlakozás a csattanójuk, augusztus 20-át a Kárpát-medencében létrehozott európai állam születésnapjaként emlegetik. Ez Szent István nevéhez kapcsoltan igaz ugyan, de nem egyetlen évhez vagy naphoz, hanem uralkodásának egész időszakához köthető. A magyar államalapítás és Szent István nevének egybekapcsolása evidencia az európai államok történetében. Nem ,,elszámolás? vagy ,,elírás? tehát az sem, ha ezt egyetlen naphoz vagy évhez kötik, hisz a magyar honfoglalás sem egyetlen napon vagy évben (896) ,,esett meg?. Akkor cselekszünk viszont helyesen, ha tudjuk: Szent István napját idén - tekintettel Magyarország soron lévő uniós csatlakozására - járulékos elemként, ennek hangsúlyozott kiemelésével ünnepeljük.
A Szent István-nap igazi ,,töltetének? hangsúlyozására, ,,történelmi bélésének? az egyházi életben és a néphagyományban is rögzült megőrzésére azért is szükség van, hogy Szent Királyunk szerepének, robusztus, az európai mérce történelmi magasába emelkedő személyisége bármiféle halványítási, átmosási kísérletének elejét vegyük, mert voltak/vannak imposztorok, akik a magyar szent koronát például ,,lemicisapkázták?, a szent jobbot meggyalázva ,,tetemcafatnak? titulálták.
Szent István emberi-államfői nagyságát az önálló és keresztény magyar állam megteremtésével lehet és kell megméretni. A többnyire pogány, de egyes feltételezések szerint már keresztény elemeket is magukkal hozó honfoglaló törzsek egy erős akaratú, karizmatikus személyiség vezetésével a magyar megmaradás egyedüli lehetséges útját választották: a keresztény államalapítást. Krisztus hitének felvétele egyben Szent István államának önállóságát és függetlenségét is biztosította. Nem királyoktól és császároktól kért koronát, hanem a pápa őszentségétől, aki Magyarország önállóságát is garantálta.
Az államalapító rendkívüli alkotása, az ország kormányozhatóságának és megmaradásának az alapja az általa létrehozott megyerendszer, amely ezer év múltán is a maradék állam tartópillére, s ha módosítva is, de az utódállamok területi adminisztrációjának is alapjai. Életében negyven királyi vármegyét hozott létre. Mi külön hangsúllyal szólhatunk arról, hogy 1003 Erdély magyar királysághoz csatolásának éve, amely a későbbiekben meghatározta ennek történetét és sorsát.
István király az egyházi és világi kormányzási rendszer létrehozásában erőskezû uralkodó volt, közeli rokonait is, ha azok a trónt veszélyeztették, megvakíttatta, Koppányt felnégyeltette. Hatalma megszilárdításában az idegenek - nyugatiak - szolgálatait is igénybe vette, kormányzása idején viszont nem következhetett be az, ami Orseolo Péter utóda idejében, aki - a Képes Krónika feljegyzése szerint - ,,fittyet hányt Hungária nemeseire, s a föld javait a vadállat módjára üvöltő teutonokkal, meg csacsogó fecske módjára fecsegő latinokkal? népesítette be.
Aki pedig Szent István napján feltétlen mai történelmi párhuzamokat keres, gondoljon arra, hogy első szent királyunk képes volt a Kárpát-medence minden népelemének az együtt tartására egy keresztény állami keretben. A ma lépten-nyomon ,,európázók? közül egyesek viszont arra sem mutatnak hajlandóságot, hogy a múlt századi békediktátumok révén szétmarcangolt ország maradék magyarjait a kettős állampolgárság révén kapcsolják a Szent István-i eszmékhez és az egykori ország központi magjához.
Sylvester Lajos
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.