Szent István hazánk első szent királya, aki minden vonatkozásban tökéletes ember volt, ezer esztendő óta mint igazi apostolunk és atyánk, mint a legkiválóbb katolikus uralkodó és mint a katolikus egyház nagy szentje él szüntelen a magyar nemzet köztudatában.
A háromszékiek jól ismerik a ,,Szentföld? központjában, a Szentlélek fölötti Perkőn a négykaréjos kora középkori kápolnát, amely őrszemként vigyázza Felső-Háromszéket, fehér falai derült időben ellátszanak a környező falvakig.
Az egyik leglátványosabb népi vallásos megnyilvánulás a búcsújárás. A búcsú szó egyik jelentése valamely búcsújáróhely látogatása, ott gyónás, áldozás, imádkozás. Mindez azzal az ősi hiedelemmel magyarázható, hogy az istenség bizonyos helyeken jobban meghallgatja az imádkozó ember kérését, és e helyen kedvesebb neki a tiszteletadás. A Kárpát-medencében már az Árpád-korban kialakult egyfajta búcsújárási szokás, amely aztán a tatár-török inváziók során gyengült, de soha nem veszett el. A történelem viharaiban számtalanszor felértékelődött a búcsújárás szerepe. Kelet-Európához hasonlóan, a vidékünkön is lezajlott politikai változások sokféle következménye közül az egyik legfontosabb a hitélet megélénkülése, a vallás szabadabb megélése. Szemtanúi vagyunk annak, hogy 1990 óta kiemelt jelentőséget kapott mind a csíksomlyói, mind a perkői búcsú a kisebbségben élő magyarság számára. E búcsújáró helyek azonosságtudatot őrző, erősítő helyek, mint hosszú évszázadokon keresztül mindig. A vallásos élet megélését tiltó nehéz évtizedek alatt sem sikerült a hatalomnak a hívő emberek tudatából kitörölni e búcsújáró helyek szent üzenetét.
Orbán Balázs is utal arra, hogy már az 1800-as években kiemelkedő jelentőségû volt a búcsújárás a Perkőn: ,,Itt sz. István napján a Csik-somlyóival vetekedő népes búcsúk szoktak tartatni.? Ezt a két búcsújáró helyet nem ok nélkül emlegetjük együtt, hiszen több szállal is kötődnek egymáshoz. Egyik és talán a legfontosabb szál a magyarság Mária-tisztelete és Szent István királyunk keresztényi hitének kapcsolata. Szent István országa Mária országa és Mária királysága lett, amikor a Szent Király országát Máriának felajánlotta. Az 1900-as években, amikor még gyalogos zarándoklatokat szerveztek Háromszékről Csíksomlyóra, a Perkőn gyülekeztek a keresztalják, és oda is érkeztek vissza. Mára a csíksomlyói zarándokhely nemzeti méretûvé nőtte ki magát, a perkői búcsújáró hely egy katolikus vidék, Felső-Háromszék búcsújáró helye. Itt is évről évre megfigyelhető a területi és felekezeti nyitás. Csíksomlyóra a csodatevő Szûzanya vonzza a zarándokokat, a perkői, a futásfalvi búcsújáró helyről is elmondható, hogy a magyarságért való közös imádkozás színhelye. Futásfalvát Mária kegyszobrának tisztelete emelte szent búcsújáró hellyé.
Szent István királyunk szimbólumként emelkedik a magyarság fölé, az ő nevéhez fûződik a keresztény hit megszilárdítása a magyarság körében, ugyanakkor ő a modern értelemben vett magyar állam megalapítója is. Már maga az országalapítás is kettős jelleggel bírt, politika és vallás: profán és szakrális elemek kapcsolatából született meg a magyar állam. Ezen a búcsújáró helyen is érdekes ötvözetét láthatjuk a vallásos, illetve világi megnyilvánulásoknak. A zarándoklat, a búcsújárás elsősorban lelki, spirituális célokat szolgál, de mindig egy adott kor körülményeihez, lehetőségeihez igazodva. A búcsú magában foglalja az előző napi előkészületektől kezdve az aznap estig tartó búcsús vásárig történő összes eseményt. Az előkészületeket évről évre hagyományosan a kiskászoni egyházközség vállalja.
Fontos szemügyre venni ünnepeink szimbólumait. A kápolna legmagasabb csúcsára e napon hagyományosan nemzetiszínû zászlót, a négy karéj fatornyaira pedig virágcsokrokat tûznek. A kápolna mérete miatt nem alkalmas nagyobb tömegek befogadására, ezért a búcsús misét a szabadban tartják. Mivel a szentmise szabadtéri, egy jól körülhatárolt szakrális teret kell kiszakítani a profán világból. Zöld ágak leszúrásával kialakítanak egy templomhajó szerepét betöltő teret, amely lenyúlik egészen a vásáros sátrakig. Napjainkban is él még az a szokás, hogy az idősebb asszonyok a búcsús mise befejezésével ágakat törnek a nyírfákról, melyeknek különleges erőt tulajdonítanak. Rontás ellen használják, villámláskor védő szerepet tulajdonítanak neki. Megfigyelhetjük azt is, hogyan viselkednek az emberek ugyanazon tér két részén. A kápolnához közel mindenki csendes, míg a hegyoldalon lefelé haladva már felerősödik a beszéd, és végül a vásári zsibongás teljesen felváltja a csendet. Ösztönös emberi viselkedésnek lehetünk szemtanúi. Fontos hangsúlyozni, hogy azon a helyen, ott van a teljesség, az emberek jól érzik ott magukat, szeretnek ott lenni. E sajátos térszerkezet e megszentelt napon és helyen nyeri el jelentőségét. Megható és felemelő látvány a kápolna keleti oldalán sorokban kígyózó emberek látványa is, akik a földbe szúrt nyírfaágak tövében végzik el szent gyónásukat. A szabadtéri gyóntatás is a búcsúkra jellemző sajátosság.
A Szentföld katolikus falvaiban is, ahol szigorú felekezeti endogámia mûködött, napjainkra már kezdenek fellazulni az erre vonatkozó szabályok. A lakosság itt is egyre mobilisabb, tehát a más felekezetekkel való találkozás elkerülhetetlenné válik. Ezáltal a búcsúlátogatók palettája színesedik, egyre több felekezetû hívő van jelen. Több év tapasztalatát egybevetve elmondható, hogy azokban az években, amikor munkanapra esett a búcsú, hiányzott az úgynevezett aktív lakosság. Felső-Háromszék falvainak női lakosságát is beszippantotta a város, a gyár. Napjainkban az egyre fogyatkozó munkahelyek miatt ez a jelenség visszafordulni látszik.
A környező falvak papsága és lakói hagyományosan gyalog, a keresztaljával érkeznek a hegyre. A búcsúszászlókat érkezési sorrendben az oltár mögé, a kápolna oldalának támasztják.
Megelevenedik a hely, a szentmise ideje alatt ima és ének hangja tölti be a teret, utána pedig a vásári zsibongás tetőzi be az ünnepet, amely szerves része a búcsúnak. Szent István királyunk fontosságát azonban nemcsak e nap bizonyítja, hanem a számtalan helynév és keresztnév is, amely Szent Királyunk emlékét őrzi.
Adja a jó Isten, hogy az idei búcsú napján is együtt imádkozzunk, ünnepeljünk és emlékezzünk ezeréves kereszténységünkről, Szent István királyunkról, hazánkról, magyarságunkról itthon, Háromszéken is.
Haszmann Orsolya
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.