A fűnyírástól a honismereti turizmusig — Sylvester Lajos

2009. június 25., csütörtök, Faluvilág

A minap, Ojtozból jövet besodródtam a berecki Gábor Áron Alapítvány székházának udvarára. Frissen kaszált fű illata fogadott, és a pázsitos udvar egyenletesen rövidre vágott nyári kefefrizurája felől Khell Ödön az Alapítvány elnöke. Kerestem a kaszavágás félkörös rajzait az udvar pázsitján, de nem találtam. Vendéglátóm nevetve mondta, hogy téves a megközelítés, a fűnyíró gép nem hagy nyomot.

Bereck királyi város volt valaha, de már több mint évszázada a kaszás-kapás vidéki szintre került, s ezért a fűnyíró gép valahogy furcsán nézne ki a nagyközség címerének mezejében. A faláska pázsitos udvar sem feltételezi a drága masinát.

— Kölcsön kértétek? — buggyan ki belőlem a kérdés, mire vendéglátóm elmond egy kedves és figyelemre méltó történetet.

— Az imént járt újra erre Tatai Lajos és a felesége Győrből, s ő jegyezte meg, hogy túl bozontos ez az udvar, nem kéne a füvet lenyírni? És itt hagyott némi pénzt, hogy vásároljunk egy fűnyíró gépet. Megköszöntem az adományt. Ők elindultak Székelyföld-nézőbe, én elkönyveltem az ajándékpénzt, s hát egyszer állítanak vissza, és mondják, megnézték egy szaküzletben a fűnyíró árát, s annyi pénzből, amennyit itt hagytak, nem lehet ilyen gépet vásárolni. Kiegészítették az összeget még millió régi lejre, s azt is megmondták, hol vásárolhatjuk meg a fűnyírót. Megvettük, és most ki is próbáltuk. Ilyen munkát végez.

— Tatai úr Gábor Áron leszármazottja, innen származik a családja, vagy valami hasonló kötődése van Bereckhez? — kérdezem.

— Egész Erdélyben nincs senkijük — magyarázza az elnök —, de szerelmesek Szé­kelyföldbe, és megtetszett nekik az alapítvány munkája. Ezért segítik.

Sejtem, hogy támogatás általában nem egy fűnyíróval indul, ezért rákérdezek az előzetes kapcsolatokra. Ödi barátunk válaszként egy szórólapkötegre mutat, és mondja, hogy ez is nekik köszönhető. Hatezer példányban nyomták Győrben. Itthon Tibád Sándor szerkesztette.

— Ezt vittük a budapesti Hungexpóra is, ahol húsz négyzetméter kiállítási felület állt a rendelkezésünkre. Ezt is Tatai Lajos finanszírozta. Tibád Sanyival egy hétig tartózkodtunk Pesten, vittük magunkkal a kiállítás anyagát, amely az alapítványt és a székelyföldi turisztikai lehetőségeket fotókkal, kiadványokkal mutatta be. Ebből az anyagból állandó kiállítást rendeztünk itthon, az ifjúsági fogadó többfunkciós nagytermében. Majd megmutatom. Figyelmessége arra is kiterjedt, hogy nemcsak szállodai szállást biztosított számunkra, hanem még az Operettszínházba is jegyet váltatott nekünk — a színház gyönyörű, felújításában az ő győri cége is részt vett. Ennek Tatai Lajos az ügyvezető elnöke.

A késleltetett felvezetés után meg kell kérdeznem, hogy ki ez a Tatai Lajos, mivel foglalkozik?

Khell Ödön helyreüti a féloldalú kérdést, mondván, hogy a felesége is lelkesedik Szé­kelyföldért. Egyébként a győri Ornamentika Épületszobrász Kft. ügyvezető elnöke.

Honlapjukról olvasom, hogy az épületszobrászat területén adódó munkák tervezésében, kivitelezésében, külső és belső díszítések, párkányok, rozetták, ornamentikák modern anyagokkal, belső díszítések, stukkók hagyományos módon való alkalmazásában jelentős eredményeket értek el. Országszerte rendszeres résztvevői a kisebb-nagyobb szakvásároknak. Bemutató­termeik Győrben és Budapesten is megtekinthetőek.

A győri Ornamentika Épü­letszobrászat Kft.-nek is köszönhetően a berecki Gábor Áron Alapítvány az Európai Unió Turisztikai Közlönyében is megtekintendő objektumként szerepel, és egy új, a honismereti turizmus fogalmát állítja érdeklődésünk fókuszába. Ez kétségkívül a turizmus emelkedettebb szintjei felé kalauzolja a benne résztvevőket. A győri kft. tehát nem csupán egy talpalatnyi gyepes terület rendbetételében segít, horizontja ennél sokkal tágabb, rálátást biztosít Szé­kelyföld térségeire, ennek kultúrtörténetébe, s ebbe bekapcsolja a Győrtől Háromszékig nyújtózkodó földrajzi pászmát.

És ha a jellemző finomságokra is figyelünk, ebben a berecki ,,fűnyírásban" az is benne van, hogy a jó ízlést a művészetekkel egybefogó és egybelátó szakemberek egy tenyérnyi helyen sem tudják elviselni a gyomos-gyapjas ápolatlanságot.

Be jó volna, ha megnyírathatnák szűkebb és tágabb pátriánk nagyobb részét! De az is igaz, hogy ezt apró foltokkal és keskenyebb pászmákkal is lehet kezdeni.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint feljut-e a mostani idényben a SuperLigába a Sepsi OSK?









eredmények
szavazatok száma 779
szavazógép
2009-06-25: Család - x:

Az ember bolond természete

Násznép bérbe
Már álcsaládok, hamis barátok és talmi kollégák is bérelhetők esküvőkre Japánban, hogy násznépesebb legyen az esemény. A szigetországban fontos az embereknek, hogy házasságkötésükön minél többen legyenek, ez ad rangot.
2009-06-25: Faluvilág - x:

Klézsei pillanatkép — Fekete Réka

Tánccal köszöntik a látogatókat a Magyar Ház udvarán
A déli tűző napon alig jár ember a klézsei utcán, de ha látogató érkezik a faluba, rögtön felvillan néhány kíváncsiskodó szempár a kerítések mögött. Nagyobbacska gyermeket, munkaképes felnőttet akkor sem látni, mindenki a földecskéjét műveli, hogy legyen, amiből megélni.